Lehet Németországot példaképnek venni a klímavédelemben és az energiafordulatban?
Németország elhatározta, hogy jelent?sen csökkenteni fogja az üvegházhatású gázok kibocsátásának nagyságát és egy ipari országra példátlan energiafordulatot hirdetett meg.
(A Kyotói-Jegyzökönyv aláírásával elkötelezte magát Németország, hogy 21 %-kal fogja csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátásának mértékét az 1990-es év szintjéhez képest 2008 és 2012 között. És jó egy éve (2011. június) pedig Angela Merkel kancellár asszony kihirdette az energiafordulat meglépését. A Szövetségi Parlamentben eldöntötték az atomenergia alkalmazásából való 2022-ig eltartó lépcs?zetes kilépést (13. novella). 2022. december 31-én választják le az utolsó villamos energiát termel? atomer?m?vet a hálózatról.)
Azóta az egész világ tekintete Németországon volt és van. Az akkori ígéretek ellenére azonban tovább emelkedik a CO2 emisszió értéke 2013-ban is. És az új kormány (CDU/CSU/SPD) pedig a megújuló energiák, valamint a kapcsolt (villamos- és h?energia egyidej? el?állítása) energiatermelés kiépítésének lassítását tervezi. A politika így eljátsza Németország példamutató funkcióját:
Miért akadozik az energiafordulat?
A négy nagy energiakonszern konzekvensen követte az utóbbi években az atomer?m?vek üzemidejének meghosszabbításának igényét és az új széner?m?vek kiépítését. A szolár- és a széler?m?vek egyre növekv? konkurrenciája miatt azonban túlkínálat keletkezett a villamosenergia-termelésben és ez az áram felvásárlási árának jelent?s csökkenését okozta az áramtözsdén (lsd. lipcsei EEX, ez a jelenség egyébként részben a HUPX-ra is kihatással van, azaz a magyar áramnak is gyakran alacsonyabbak a nemzetközi piaci értékei).
Ezáltal egyre inkább gazdaságtalanná válnak a hagyományos er?m?vek. A konszernek nyereségei elmaradnak és az olyan szervezetek, amelyek pl. RWE részvényeket tartanak, anyagilag nehéz helyzetbe kerülnek. Tehát a politika egyedüli fö célja jelenleg az, hogy ezeknek az energiakonszerneknek elég id?t adjon üzleti politikájuk átrendezésére és új üzleti modellek, mint pl. az energiafordulat felállítására, hogy ismét nyereségesen tudjanak müködni. Eközben a klímavédelmi célok vagy értelmes stratégiák az energiafordulat érdekében másodrangúvá váltak.
Ma már az RWE vezet?sége is belátta, hogy elaludták az energiafordulatot és ezáltal igen jelent?s gazdasági hátrányba kerültek. A svéd anyavállalat, a Wattenfall AB már a berlini Wattenfall GmbH (a németországi nagy négy egyike) leányvállalatának eladását fontolgatja.
Hazánkban a jelenlegi gazdaságpolitika vezet?i és annak trendjének irányítói er?s függésben vannak az atomfosszilis energialobbitól, illetve maguk is vagy hozzájuk közeliek oda is tartoznak. Az energiafordulat er?ltetett menete a korábban írásban megígért célok teljesítésének megközelítését szolgálja csak és nem az igazi energiafordulat elindítását és az ezáltal lehetséges EU-lehívások anyagi támogatásainak kihasználását.
Milyen lépések szükségesek az energiafordulat érdekében?
Számomra most ez az energiafordulat így egy terv nélküli és vonakodva épül? tevékenység (mennyire hasonlít az a magyarországi állapotra?). A hatékony klímavédelem érdekében egy igazi energiaforradalomra lenne szükség. Az energiaforradalomhoz pedig igen er?sen rá kellene húzni Németországnak a megújuló energiák kiépítési tempójában. Nagyon fontos lenne, hogy ezzel egyidej?leg az energia hatékonyságot is megnövelje (modernizálás, passzív épületek építése, szolártermia er?sebb támogatása, e-mobilitás stb.) és egyértelm? fels? határt kellene megszabni a CO2 kibocsátásának nagyságára is. Azokat, akik CO2-t bocsátanak ki, azokat az okozott károkért is felel?ssé kell tenni. A megújuló energiákból származó villamosenergia támogatását nem szabadna mindaddig tovább csökkenteni, amíg a széndioxid kibocsátási értékek a szükséges tempóban csökkennek. Az energiahatékony készülékek forgalmi adóját csökkenteni kellene, hogy ezzel is a lakosság energiafordulat iránti akceptálása megemelkedjen. Az energiafaló készülékekét pedig meg kellene emelni (utópia?), vagy azokat megdrágítani.
Az épületek szigetelési standardját egy széleskör? szanálási programmal és szigorúbb el?írásokkal meg kellene emelni. Továbbá az ide érvényes EUs- és az állami támogatásokat bürokráciamentesen, ésszer?en és igazságosan kellene ezentúl szétosztani.
A f?tési területen mi magyarok is jó példát tudnánk Dániáról venni, ahol a klímakárosító olaj- és földgáz tüzelés? rendszerek új telepítését egyszer?en megtiltották.
A közelekedésben nem csak kihirdetni kellene az elektromobilitást, hanem azt konzekvensen el? kellene készíteni (infrastruktúra, ár- és adókedvezmény, parkolási engedélyek stb.).
A lakosság szerepét nem szabad alábecsülni Magyarországon sem, hiszen több nyugati országban is ?k voltak eddig az energiaellátás átépítésének meghajtó er?i.
És mégegyszer megismétlem magam, hogy az energiaforradalom végén csak a decentrálisan kiépített, demokratikus és fenntartható energiaellátás állhat.
Profitálhat Magyarország is egy energiaforradalomból és mikorra kellene annak lezárulni?
Az utóbbi években dramatikusan csökkentek a napelemes- és a széler?m?vek bekerülési költségei szerte a világon. Az új tervezés alatt lév? angliai Hinkley Point atomer?m? támogatása lényegesen a szolár- és a széláram támogatási árán felül van. A tervezett Paks II atomer?m? 50 évig tartó állami támogatása is jelent?sen meghaladja, már az évek számában is azt a támogatást, amelyben a megújulók jelenleg részesülnek. Egy a megújuló energiaforrásokon alapuló energiaellátás már nem drágább, mint a hagyományos energiaellátás. Éppen egy nyersanyagban szegény országban, mint Magyarország kellene a megújuló energiák alkalmazását er?teljesebben és konzekvensen kiépíteni, ami függetlenséget és gazdaságpolitikai el?nyöket nyújtana hazáknak az egyre dráguló olaj- a földgáz importok elkerülése érdekében. Ezzel egyid?ben pedig csökkentenénk a klímakárokból fakadó költségkövetkezményeket és így az annak elhárításához szükséges anyagi megterheléseket.
A modern, energiahatékony készülékek, a megújuló energiákat alkalmazó berendezések és az elektromos autók lesznek az elkövetkez? évtized nemzetközileg is felkapott cikkei. Ebben Magyarországnak is ki kellene venni a részét!
Ha felismerjük a lehet?ségeket és összeszedjük magunkban a változáshoz szükséges bátorságot, akkor el tudjuk érni a kit?zött céjainkat. Ezzel meg?riznénk gyermekeink életfeltételét és egyidej?leg át tudnánk Magyarországot építeni egy fejl?d? és modern európai országgá.
És ha most engem megkérdeznek, hogy meg tudjuk-e ezt csinálni, úgy egyértelm?en kijelentem, hogy igen. Hiszen nem lehet olyan szegény egy ország, nemzet vagy kormány sem, hogy ne reszkírozná meg mindezeket.
2013.12.14 | Michael Debreczeni
