Az Energiaklub álláspontja szerint óriási nemzetstratégiai hibát követ el a kormány, ha mégsem támogatja a lakóépületek energetikai korszer?sítését a 2014-2020 id?szak uniós forrásaiból. Lázár János bejelentése szerint „csak állami intézményi program lesz, hogy az állam dologi kiadásai csökkenjenek. A lakosságnak banki eszközökkel nyílik majd lehet?sége energia-korszer?sítésre.”
Az el?z? uniós ciklusban a magyar kormány gyakran kifogásolta, hogy nem lehetséges uniós forrásokat fordítani a lakóépületek korszer?sítésére. Ezzel indokolták, hogy 2008 és 2013 között mindössze 25 milliárd forint jutott a lakossági energetikai beruházások támogatására.
Az új, 2014-ben kezd?d? id?szakban azonban az Európai Bizottság lehet?vé tette lakóépületek korszer?sítését az EU-s forrásokból. A magyar kormány a Brüsszelnek leadott operatív programokban 450 milliárd forintnyi forrást különített el energetikai korszer?sítésekre – köztük a lakóépületek felújítására. Lázár János nyilatkozata alapján mindez most hirtelen változni látszik.
Tudni kell, hogy a lakóépületek fogyasztják el Magyarország teljes primer energiafelhasználásának (kb. 1000 petajoule) nagyjából egyharmadát. A közintézmények energiafogyasztása ennek mindössze töredéke, azon egyszer? oknál fogva, hogy a 2.7 millió lakóépülethez képest a középületek száma igen csekély, mindössze néhány ezer.
Nem véletlen, hogy az idén elfogadott Nemzeti Épületenergetikai Stratégiában a kormány a lakóépületekben 38 PJ megtakarítást t?zött ki 2020-ig, míg a középületekben mindösszesen 1.6 PJ-t. A NÉeS-ben, azaz a kormány által elfogadott számítások szerint a lakóépületekben sokkal olcsóbban lehet energiát megtakarítani, mint a középületekben: el?bbiben 1 PJ energia megtakarítása átlagosan 42 milliárd forintba, utóbbiban 95 milliárd forintba kerül.
A háztartások évek óta várják a beígért, ámde folyamatosan csúszó uniós támogatási programok megjelenését. Felmérések szerint a magyar lakosság 85%-a semmilyen megtakarítással nem rendelkezik. ?k öner?b?l nem tudják korszer?síteni ingatlanjukat, hiába térülne meg kés?bb a beruházás. A felújítani szándékozó háztartások mindössze 11%-a venne fel hitelt a beruházáshoz.
Érthet?, ha az állam azt várja, hogy a háztartások is áldozzanak otthonuk felújítására. Ugyanakkor ugyanilyen jogos elvárás a lakosság részér?l, hogy az állam is támogassa a hatalmas épületállomány korszer?sítését, hiszen ennek révén csökken az ország energia- és importfügg?sége, javul a külkereskedelmi mérleg, és tízezrek juthatnak munkához vidéken is – ráadásul uniós pénzb?l.
A lakóépületek energetikai felújítása a nemzet érdeke. Ez a valódi rezsicsökkentés.
Forrás: energiaklub.hu
