A villámjelenségek tanulmányozása közben a szakemberek sok hasznos szabályt alkottak, amelyek betartása nagy valószín?séggel védelmet nyújt a közvetlen villámcsapások ellen, de a villám közvetett hatásainak kivédése még nem terjedt el széles körben. |
Nem csak az emberekre, hanem az egyéb él?lényekre is igaz az a megállapítás, hogy ösztönösen félnek a villámlásoktól. Ez a természeti jelenség a tudományos megfigyelések ellenére sajnos még ma is kiszámíthatatlannak mondható, ha egy villámcsapás konkrét becsapódási helyét, illetve megtörtének id?pontját szeretnénk meghatározni. Napjainkra már nagyon sok mindent megismertünk vele kapcsolatban, mert sikerült kideríteni a keletkezésének valódi okait, továbbá a fellépését kísér? káros hatásokat. A villámjelenségek tanulmányozása közben a szakemberek sok hasznos szabályt alkottak, amelyek betartása nagy valószín?séggel védelmet nyújt a közvetlen villámcsapások ellen, de a villám közvetett hatásainak kivédése még nem terjedt el széles körben. Itt kell megemlíteni egy laikus állampolgári vélekedést, amely szerint nem szükséges védekezni a villámcsapások ellen, mert azok úgyis csak nagyon ritkán fordulnak el?. Ezek miatt sokan nem tarják fontosnak a villámvédelmi (VV) rendszerek létesítését, illetve a már meglév? rendszerek m?szaki állapotával nem tör?dnek. Társadalmilag káros az e fajta vélekedés. További nehézséget jelent az, hogy a villámvédelem fogalma alatt jellemz?en csak a küls? villámvédelmi rendszert értik, és nem ismerik a másodlagos hatások károkozásait. A villámcsapás fizikájának megismerésével párhuzamosan változott, és kib?vült a kapcsolódó szabványok m?szaki tartalma. A kezdeti id?kben a lakóépületeket és egyéb építményeket ér? közvetlen villámcsapásnak csak két veszélyes hatása mutatkozott meg: A korai villámvédelmi szabványok a következ? jellemz?k szerint alakították ki az építmények küls? védelmi rendszerét: Forrás: e-villamos.hu |