Sok szenet meg atomot a rendszerbe! Akkor biztos nem lesz baj. Meg hát a szél úgysem fúj mindig, és éjjel a Nap sem süt, ne bonyolítsuk túl a rendszert holmi megújulókkal. Jó az úgy, ahogy 50 éve is!
…Biztos, hogy jó?
Hatalmas er?m?veket építettünk az elmúlt évtizedekben, hogy biztosítsuk a jöv?nket, és növekv? energiaéhségünket. A monstrumok ideje azonban lejárt, komoly átalakulás zajlik az energiarendszerekben. A világ és az energiapiac is megváltozott: ma már a rugalmasság, a gyors alkalmazkodás a legfontosabb. A széntüzelés? er?m?veket vagy atomer?m?veket alaper?m?ként alkalmazó energiarendszerek ötlete elavult, ugyanis a folyamatosan m?köd? gigaer?m?vek a rendszerirányító szemszögéb?l kizárják vagy er?sen korlátozzák az id?szakos megújuló források hasznosítását. A változás tehát elkerülhetetlen.
Problémát jelent az is, hogy mind az atomer?m?vek, mind a széner?m?vek beruházási költsége hatalmas, és ahhoz hogy ez az összeg megtérüljön valaha, folyamatos, és nagy hatásfokú üzemeltetésre van szükség. Az új energiamodellekbe ez azonban nem igazán fér bele. A megújulókból termelt energián felül nem lesz mindig szükség a nagyer?m?vek (atom, szén) által termelt energia egészére. Ebben az esetben a felesleget el kéne adni, amire nem biztos, hogy lehet?ség lesz, így a túlméretezett alaper?m? veszteséges lesz.
Az energiaipar eddig a kereslet kielégítésén alapult, a jöv?ben viszont az aktuális kínálat sokkal er?sebben fog hatni a fogyasztásra. Els?sorban tehát a gondolkodásmódot kell megfordítani. A fogyasztó fel?l kell indulni, ha alaptermelésr?l beszélünk, ugyanis egy fogyasztó szemszögéb?l a tet?n lév? napelem vagy a h?szivattyú az alaper?m?. Az, amit saját magának tud megtermelni. Minden más forrásnak ezt kell kiegészítenie, vagyis a hiányzó részt kell pótolni küls? forrásokból.
A hagyományos energiarendszerekben – melyek a múltban domináltak, és Paks II megépülése esetén a jöv?ben is röghöz kötnék Magyarországot – néhány, szinte egész évben termel? nagy er?m? dominál. Emellett úgynevezett menetrendtartó (általában földgázzal m?köd?) er?m?vek, illetve csak a legnagyobb igények esetén bekapcsoló csúcser?m?vek vannak a rendszerben.
A m?ködés logikájából jól érezhet?, hogy ebben a jól megtervezett rendszerben a nap-és szélenergiából – amelyek termelése nem tetsz?legesen szabályozható – el?állított áram gyakorlatilag zavaró tényez?. Ez nemhogy megnehezíti a rendszerirányító feladatát, de bizonyos helyzetekben (például hirtelen túltermelés esetén) akár a rendszer stabilitását is veszélyeztetheti.
A rugalmas energiarendszer a fentiekt?l mind fizikai felépítésében, mind az alkalmazott technológiákban, mind koncepciójában alapvet?en különbözik.
Egy ilyen energiarendszer decentralizált felépítés?, azaz számos kis kapacitású, lehet?leg minél többféle er?forrást felhasználó és technológiát felvonultató er?m?b?l áll. Ezek részben fosszilis, részben megújuló (pl. biomassza, geotermia) alapú, kapcsolt, azaz áramot és h?t is termel? er?m?vek, melyekhez h?tározó, h?szivattyú, vagy akár szintetikus gáztermelés is tartozik. A kapacitások dönt? hányadát azonban a megújuló er?m?vek teszik ki: különböz? típusú naper?m?vek, szélturbinák, kisebb vízer?m?vek, geotermikus er?m?vek.
Mellettük különböz? tározási (pl. s?rített leveg?s, szivattyús víztározó, ipari méret? h?tározók, akkumulátorok) illetve átalakítási technológiák (pl. hidrogént termel? vízbontók, ipari bojlerek) is részt vesznek. Jó hír, hogy az energiatárolás hatékonyságában az elkövetkez? 5-10 évben hihetetlenül gyors fejl?dést jósolnak a kutatók, ami nagyban hozzá fog járulni az új, dönt?en megújulós rendszerek stabilitásához.
A rugalmas rendszerben a fogyasztók szerepe is n?, hiszen a napi igénygörbét saját tudatos fogyasztásukkal befolyásolhatják. Az okos hálózatok alkalmasak lesznek a folyamatos és dinamikus termel?-fogyasztó kapcsolat kezelésére, valamint az árak kiegyensúlyozására. Például amikor több a megújuló forrásból származó áram, de kisebb az igény, a fogyasztók akkor indítják be mosógépüket vagy töltik fel elektromos autójukat.
A díjszabások dinamikus változásával ezt a folyamatot felülr?l is lehet szabályozni. Amikor rekord magas a megújuló források termelése, a villamosenergia-árak jelent?sen csökkennek. Ahogy azt Németország esetében a közelmúltban már tapasztaltuk, id?szakosan akár negatív áramár is kialakulhat a megújulók jótékony hatásának köszönhet?en. Ezekben az id?szakokban a fogyasztók ingyen, s?t akár pénzt kapva használhatják elektromos berendezéseiket.
A jöv? energiarendszerét a termel?k és a fogyasztók együtt teremthetik meg, s?t egyre több fogyasztóból válhat termel? is. A rendszer dinamikáját sok szerepl? együttesen befolyásolhatja. Mindez azonban csak úgy valósulhat meg, ha támogatjuk a megújuló energiák hasznosítását, és belátjuk: a monstrumok ideje lejárt.
Forrás: energiaklub.hu
