Lejárt az els?, legnagyobb nyereséggel kecsegtet? id?szak a németországi szolár-befektetésekben. Az állam már feleannyi pénzt sem ad a napenergia betárolásáért, mint néhány évvel ezel?tt. Igaz, a németországi vállalkozók és magánemberek id?közben nagyon belelkesedtek. A kívülr?l inkább kísérleti projektként tekintett német Energiewende egyik els? hozadéka, hogy magánháztartások és kisközösségek ugyanúgy részt vállalhatnak bel?le, mint nagybefektet?k.
A szerel? egyik hétköznapi teend?je Fotó: BSW-Solar
Ideje volt kicserélni a családi ház régi f?tésrendszerét – így jött az ötlet, hogy ha már új, akkor lehetne egy környezetkímél? és korszer? megoldást választani. Torsten Rose Nyugat-Berlin kertvárosi részében az öt évvel ezel?tti házfelújításkor szereltetett napkollektorokat a tet?re, melyek azóta a négyf?s család egész éves melegvízfogyasztását biztosítják.
„Jó ötletnek t?nt, hogy a saját háztet?mön termel?dik a h?, ami felmelegíti a vizet, de azt már túl rizikósnak tartottam, hogy a lakás teljes f?tése ilymódon legyen megoldva” – magyarázza Rose. Szerinte ez utóbbi akkor érte volna meg, ha újonnan épül? házba tervezik a megújuló forrásokat, mert egy felújításnál mindez egyel?re jóval költségesebb. A napkollektoros melegvízrendszer, viszont, amellett, hogy környezetkímél?, nyáron, amikor nem kell a lakást melegíteni, megspórolja a teljes f?tésszámlát.
Azt, hogy valójában mennyi pénzt takarít meg a rendszer, még nem számolta ki, de már annak is örül, ha a kb 3500 eurós berendezés a következ? tizenöt évben megtérül és nem kell ezid? alatt karbantartásra, javításra költeni. Mivel megújuló forrásnak számít, járt volna rá valamennyi állami támogatás is, de az ? esetében a viszonylag alacsony befektetés miatt csak 150 euró körül kapott volna vissza az árából. „Végül nem kértem az állami támogatást, mert ilyen kicsi összegnél nem éri meg a papírmunka számomra.”
Kétmillió háztartás napozik
A magánháztartások számára az egyik legelérhet?bb megújuló energiaforrás az ilyen napkollektor, mára mintegy kétmillió német háztartás használja ezt a technológiát melegvízellátásra. Egy hasonló, naph?vel m?köd? melegvíztartályt szerelt fel 2008-ban Marco Allstaedt is a Berlin szomszédságában lev? Oranienburgban. A kétgyerekes családapa már szüleit?l ismerte ezt a megoldást. Allstaedtnek a teljes befektetés kétharmadát kellett saját zsebb?l kifizetni, a többit a gazdasági minisztérium támogatta. „Számításaim szerint öt éven belül megtérül a befektetett összeg, hiszen nyáron például semmit nem fizetek a f?tésre: a napkollektorokkal mindig van melegvíz, f?teni pedig csak télen kell,” mondja az oranienburgi férfi a hvg.hu-nak, akit nemcsak az anyagi megfontolás, hanem a közös hálózattól való függetlenedés is érdekelt.
„Bár egyel?re nem engedhetek meg magamnak még egy ilyen kiadást, érdekel, hogyan válhat az ember az egyre fejl?d? megújulók forrásokkal önellátóvá” – magyarázta.
A beruházási igény, de a támogatás is csökken
A napkollektorokhoz hasonló karriert fut be az áramtermel? napcella is Németországban; 2013 végén már 1,4 millió napelem m?ködött az országban, amelyek összesen 30 TWh áramot termeltek. Ez azt jelenti, hogy a jelenlegi német áramfogyasztás 5,7 százaléka napenergiából származik. A Szövetségi Szoláripari Egyesület adatai szerint, napszaktól függ?en a pillanatnyi energiamixben akár 35-50 százalékra is felmehet a napenergia aránya az összfogyasztásból.
A napból származó energiának a t?zsdén els?bbsége van, az állam pedig minden napenergia-termel?nek (a napelemek beüzemelési idejét?l függ?en) fix betárolási tarifát biztosít. Vagyis: aki a fotovoltaikus elemeivel nyert áramot nem(csak) saját használatra termeli, hanem a közös hálózatba is betáplálja, a t?zsdei ártól függetlenül kap minden kilowattóráért egy húsz évre rögzített betárolási tarifát.
A fotovoltaikus elemekre biztosított tarifa évr?l-évre csökken, hiszen a politika ezzel akarja ösztönözni a megújuló energiaforrások elterjedését. Ezzel párhuzamosan az energiatermeléshez szükséges technológia ára is ötödére csökkent, így a napenergiatermelés továbbra is jó befektetés marad. Aki pedig saját áramhasználatát fedezi napcellákkal, annak nem kell a többi fogyasztóhoz hasonlóan kifizetni minden elfogyasztott kilówattra a megújulóknak szánt járulékot.
Szövetkezet: újratöltve
Mondhatnánk, hogy hiába tetszik az ötlet, ha nincs pénz a megvalósítására. Nos, a németeknek erre is született megoldása: erre találták ki a szövetkezeteket. Olyan szervezeteket, amilyen például a gubeni Solargenossenschaft Lausitz eG (SoGeLa). Alapítóját, Matthias Bärmannt, öt évvel ezel?tt nem is els? sorban a zöld szemlélet, sokkal inkább a közeli er?m?vet tápláló barnaszénfejtés visszafordíthatatlan következményei motiválták.
„A kotrógépek fenyeget?en közeledtek a településünk irányába, a szomszéd falvakat már tönkre is tették” – meséli Bärmann, akinék ez volt az utolsó csepp a pohárban. Eldöntötte, nem várja meg, amíg az állam tesz valamit a k?lszíni fejtés ellen, hanem tizedmagával alapít egy szövetkezetet. A SoGeLa szolárpaneleket kezdett el felszerelni, részben saját t?kéb?l, részben a fejlesztési banki hitelekb?l, olyan házak tetejére, ahol a tulajdonosoknak nincs pénze rá.
A ma már 160 tagúra gyarapodott szövetkezetet a környezettudatos gondolkodás mellett a biztos befektetési lehet?ség is vonzotta. Személyenként 250 euróra csökkentették a részesedést, amivel be lehet szállni a SoGeLa-ba, hogy az akár diákok vagy nyugdíjasok számára is elérhet? legyen. A részesedések számától függetlenül mindenki egy szavazattal rendelkezik, ha közös döntésekr?l van szó. A szövetkezet szerz?dést köt a ház- vagy telektulajdonossal, akinél felállítja a szolárpaneleket. A tulajdonos húsz éven át hozzáférést biztosít a panelekhez, ennek fejében, amolyan bérleti díjként övé a nyereség három százaléka. A szövetkezet az így termelt áramot betáplálja a villamos energia hálózatba és megkapja érte az állam által húsz évre rögzített tarifát.
Napenergiáért azonban egyre kevesebbet fizet az állam, mert az elv az, hogy minél többen termelnek ilyen módon áramot, annál inkább csökken az állam által garantált átvételi ár. Ez új kihívások elé állítja a szövetkezetet is. „Erdetileg nem arra készültünk, hogy áramszolgáltatók leszünk, de miután változott a támogatási struktúra, át kell alakulnunk és el kell kezdenünk áramszállítóként is m?ködni” – magyarázza Bärmann, hozzátéve: a lausitzi szolárszövetkezet a csökken? hozamot azzal igyekszik pótolni, hogy 25-30 százalékkal olcsóbban kínálja az áramot a szolárpaneleknek otthont adó háztulajdonosoknak.
Aki napelemeknek biztosít helyet a a háztet?n, az csökkentheti számláit. A szövetkezet tagjainak, pedig, jobban megéri a jelenlegi alacsony banki kamatok mellett szolárpanelekbe fektetni, hiszen a német állam az energiaátállás jegyében kötelezi magát, hogy a napelem felszerelését követ?en húsz évig ugyanannyit fizet az így megtermelt áramért. Bärmann elmondása szerint ez részesedésenként évente 4-6 százalékos nyereséget jelent: „Hol adnak még manapság 4 százalékos kamatot garantáltan húsz éven át a befektetett pénzemre?” Bärmann a környezettudatosság mellett arra is kitér, hogy a napelemek szerelése és karbantartására kizárólag helyi szakembereket foglalkoztatnak, hogy támogassák a regionális gazdaságát.
A svéd tulajdonú Vattenfall konszern még mindig nem állt el a külszíni fejtést?l, Bärmann azonban máris eredményesnek tartja kezdeményezésüket, hiszen úgy érzi, a sokasodó napelemeknek köszönhet?en is érzékelhet?, hogy a társadalomban megváltozott a hozzáállás a barnaszén-fejtést illet?en.
B?vebben: http://hvg.hu/
Forrás: http://hvg.hu/
