BABKÓ ÜGYVÉDI IRODA DR. UJVÁRI TAMÁS ÜGYVÉDI IRODA Dr. Babkó Norbert Székhely: 1161 Budapest, purchase József u. 107. Postacím: 1363 Budapest, rx Pf. 114. Mobil: 06 (20)480-56-57 Tel./fax: 269-4204 E-mail: dr.babko.norbert@chello.hu Dr. Ujvári Tamás Székhely: 1055 Budapest, Honvéd u.. 22. B/I./3. Mobil: 06 (20) 45-181-45 Fax: 302-3346 E-mail: drujvaritamas@freemail.hu
Hatalmas turbinák fogják igába a szelet Ikervár határában. Az er?m? május óta teljes kapacitással m?ködik. A beruházásnak több el?nyét is élvezi a település.
Szombathelyr?l Ikervár felé haladva a település határában szembet?n? változás fogadja az érkez?t. Tavasz óta egy 17 toronyból álló széler?m?park m?ködik itt. A nagyszabású beruházást a szélenergiában világels? spanyol Iberdrola energiavállalat valósította meg, amely a világ 23 országában van jelen megújuló energiára épül? vállalkozásaival.
Ikervár szélcsatornában fekszik, az uralkodó szélirány északnyugati. Az építtet? cég közel két éven árt mérte a légmozgás irányát és sebességét a település körzetében, ez alapján döntöttek úgy, hogy érdemes belevágni a park létesítésébe. A vasi község más szempontból is ideális helyszínnek bizonyult.
Fehér Ferenc – polgármester, Ikervár
„Az is mérvadó volt, hogy itt m?ködik egy vízier?m?, amely beszolgáltatja az áramot az országos hálózatba, tehát kiépített vezeték van, ami a vépi állomáson keresztül az országos hálózatba termel. A széler?m?vesek oda tudták telepíteni az átvev? állomásukat, ahol a vízier?m? állomása épült.”
A kormány 2006-ban 330 mW kvótára írt ki pályázatot, ebb?l 34-et nyert el két cég, amelyet a spanyol befektet? kés?bb megvásárolt. Az egyeztetések már akkor elkezd?dtek az ikervári önkormányzattal. A képvisel?testület döntéseivel segítette az építkezést, többször is módosították a rendezési tervet is. A széltornyokat a régészeti feltárást és a l?szermentesítést követ?en 2010 telén állították fel. Idén márciusban fejez?dött be a próbaüzem, májustól pedig teljes kapacitással folyik a termelés. A 100 méter magas turbinák darabonként 2 mw áramot állítanak el?. A település több el?nyét is élvezi a beruházásnak.
Fehér Ferenc – polgármester, Ikervár
„Amikor felépítették ?ket, minden mezei utat felújítottak, ez nagy segítség volt a településnek, mert pénzünk nincs rá, de a karbantartásuk önkormányzati feladat. A másik, hogy a cég az ipar?zési adóját Ikervárnak fizeti. Ebb?l még nem láttunk ugyan pénzt, de idén már reményeink szerint folyik be, a töredék év ipar?zési adója. Bízunk benne, hogy ez lendít a falun, nagyon sokat jelent, hiszen nem kis pénzr?l van szó.”
A kis önkormányzatok is tudják, hogy a megújuló energiáé a jöv?, ennek fényében igyekeznek kihasználni az Európai Unió és a magyar állam által támogatott pályázatokat.
Fehér Ferenc – polgármester, Ikervár
„Egyre több lépést szándékozunk az irányba tenni, hogy intézményeinket megújuló energiára épül? berendezésekkel lássuk el. Most nyertünk pályázaton pénzt, amelyb?l a tornacsarnok világítását biztosítjuk napenergia segítségével.”
„860 ezer forintba kerül a tornacsarnok világítása évente, a projekt önrésze kétmillió 3-400 ezer forint, amit nekünk kell állnunk, és úgy számoltunk, hogy ez nekünk három év alatt megtérül, azután a tornacsarnok világítása ingyen lesz a községnek.”
Vas megyében a megújuló energiára épül? beruházások folytatása a cél. A térség adottságait kihasználva Szeleste, Hegyfalu és Gór körzetében egy 16 turbinából álló széler?m?park létesítését tervezik a jöv?ben.
forrás: tvszombathely.hu
Székesfehérvár – Hat tagú kínai delegáció látogatott szerdán a székesfehérvári megyeházára, a vendégek a testvérmegyét?l, Jilin tartományból érkeztek.
A küldöttség hétf?n Dunaújvárosban járt (ott a f?iskola építgeti kínai kapcsolatait),
majd Perkátára vezetett útjuk. Egyáltalán nem véletlenül: a Fejér megyei település 51 (!) éve tart fenn kapcsolatot Peking egyik el?városával, Huaxianggal. Kedden a Parlamentben a kínai nagykövet társaságában L. Simon László országgy?lési képvisel? díszebéden fogadta a delegációt: ennek el?zménye, hogy a Fejér megyei honatya küldöttség tagjaként januárban járt Jilin tartományban és Huaxiangban. Székesfehérvár meglátogatása után a program szerdán Móron és Gárdonyban folytatódott.
– Jó el?jel és jó alap lehet az elkövetkezend? évek együttm?ködéséhez a találkozók sora – mondta Vargha Tamás, a megyei közgy?lés elnöke, majd leszögezte: a fejl?d? magyar-kínai kapcsolatokban Fejér megye komoly szerepet szán magának. Az elnök hozzátette, a megyei önkormányzatot új feladata, az, hogy otthona lesz a megyét érint?, hazai és európai uniós forrásokra épül? fejlesztéspolitikai terveknek, külön fontossá teszi a közös törekvések során. A lényeg, hogy szívesen látjuk a kínai befektet?ket.
Vargha Tamás ezek után egy üveg Wekerle Sándorról elnevezett móri cuvéet, valamint a megye címermegújító adománylevelének másolatát ajándékozta a vendégeknek.
A delegációt vezet? Yue Qingyon, Jilin Tartomány Népi Gy?lése Gazdasági és Pénzügyi Bizottságának elnöke a távol-keleti politikusoktól megszokott udvariassággal válaszolt a megyei közgy?lés elnökének szavaira, amikor felidézte: Jilinben is van egy város, aminek elnevezése lefordítva Fehérvárt jelent (Bai Shan), ? ott született, így egy kicsit hazaérkezett. A gesztusnál fontosabb volt a két konkrétum, amit a kapcsolatépítés lehet?ségei között említett. Els?sorban Mórnak lehet érdekes az, hogy Jilin a kínai autógyártás bölcs?je, s ez lehet?ség az autóipari együttm?ködés területén. A másik esély a szélenergia hasznosítása, hiszen a kínai testvértartományban van az óriási ázsiai ország egyik legnagyobb ilyen telepe.
Somogyi Balázs, Perkáta polgármestere, a megyei közgy?lés tagja arról beszélt, Fejér megye els?sorban kiváló földrajzi elhelyezkedésének köszönhet?en a logisztikai fejlesztések területén is számíthat a kínai partnerekre.
A 28 millió lakosú Jilin tartomány gyártja Kína vasúti és metrókocsijainak felét, övék a legnagyobb kínai k?olajipari cég, mez?gazdaságukra legjobban a kukorica termesztése a jellemz?. A kínai delegáció vezet?je elmondta, nagy er?feszítéseket kell tenniük azért, hogy ellássák alapvet? élelmiszerekkel az ország lakosságát, s ebben nagy szerepe van a tartománynak. És Jilinben gördült le a szalagokról az els? kínai autó.
forrás: fmh.hu
Székesfehérvár – Hat tagú kínai delegáció látogatott szerdán a székesfehérvári megyeházára, a vendégek a testvérmegyét?l, Jilin tartományból érkeztek.
A küldöttség hétf?n Dunaújvárosban járt (ott a f?iskola építgeti kínai kapcsolatait), majd Perkátára vezetett útjuk. Egyáltalán nem véletlenül: a Fejér megyei település 51 (!) éve tart fenn kapcsolatot Peking egyik el?városával, Huaxianggal. Kedden a Parlamentben a kínai nagykövet társaságában L. Simon László országgy?lési képvisel? díszebéden fogadta a delegációt: ennek el?zménye, hogy a Fejér megyei honatya küldöttség tagjaként januárban járt Jilin tartományban és Huaxiangban. Székesfehérvár meglátogatása után a program szerdán Móron és Gárdonyban folytatódott.
– Jó el?jel és jó alap lehet az elkövetkezend? évek együttm?ködéséhez a találkozók sora – mondta Vargha Tamás, a megyei közgy?lés elnöke, majd leszögezte: a fejl?d? magyar-kínai kapcsolatokban Fejér megye komoly szerepet szán magának. Az elnök hozzátette, a megyei önkormányzatot új feladata, az, hogy otthona lesz a megyét érint?, hazai és európai uniós forrásokra épül? fejlesztéspolitikai terveknek, külön fontossá teszi a közös törekvések során. A lényeg, hogy szívesen látjuk a kínai befektet?ket.
Vargha Tamás ezek után egy üveg Wekerle Sándorról elnevezett móri cuvéet, valamint a megye címermegújító adománylevelének másolatát ajándékozta a vendégeknek.
A delegációt vezet? Yue Qingyon, Jilin Tartomány Népi Gy?lése Gazdasági és Pénzügyi Bizottságának elnöke a távol-keleti politikusoktól megszokott udvariassággal válaszolt a megyei közgy?lés elnökének szavaira, amikor felidézte: Jilinben is van egy város, aminek elnevezése lefordítva Fehérvárt jelent (Bai Shan), ? ott született, így egy kicsit hazaérkezett. A gesztusnál fontosabb volt a két konkrétum, amit a kapcsolatépítés lehet?ségei között említett. Els?sorban Mórnak lehet érdekes az, hogy Jilin a kínai autógyártás bölcs?je, s ez lehet?ség az autóipari együttm?ködés területén. A másik esély a szélenergia hasznosítása, hiszen a kínai testvértartományban van az óriási ázsiai ország egyik legnagyobb ilyen telepe.
Somogyi Balázs, Perkáta polgármestere, a megyei közgy?lés tagja arról beszélt, Fejér megye els?sorban kiváló földrajzi elhelyezkedésének köszönhet?en a logisztikai fejlesztések területén is számíthat a kínai partnerekre.
A 28 millió lakosú Jilin tartomány gyártja Kína vasúti és metrókocsijainak felét, övék a legnagyobb kínai k?olajipari cég, mez?gazdaságukra legjobban a kukorica termesztése a jellemz?. A kínai delegáció vezet?je elmondta, nagy er?feszítéseket kell tenniük azért, hogy ellássák alapvet? élelmiszerekkel az ország lakosságát, s ebben nagy szerepe van a tartománynak. És Jilinben gördült le a szalagokról az els? kínai autó.
forrás: fmh.hu
Székesfehérvár – Hat tagú kínai delegáció látogatott szerdán a székesfehérvári megyeházára, a vendégek a testvérmegyét?l, Jilin tartományból érkeztek.
A küldöttség hétf?n Dunaújvárosban járt (ott a f?iskola építgeti kínai kapcsolatait), majd Perkátára vezetett útjuk. Egyáltalán nem véletlenül: a Fejér megyei település 51 (!) éve tart fenn kapcsolatot Peking egyik el?városával, Huaxianggal. Kedden a Parlamentben a kínai nagykövet társaságában L. Simon László országgy?lési képvisel? díszebéden fogadta a delegációt: ennek el?zménye, hogy a Fejér megyei honatya küldöttség tagjaként januárban járt Jilin tartományban és Huaxiangban. Székesfehérvár meglátogatása után a program szerdán Móron és Gárdonyban folytatódott.
– Jó el?jel és jó alap lehet az elkövetkezend? évek együttm?ködéséhez a találkozók sora – mondta Vargha Tamás, a megyei közgy?lés elnöke, majd leszögezte: a fejl?d? magyar-kínai kapcsolatokban Fejér megye komoly szerepet szán magának. Az elnök hozzátette, a megyei önkormányzatot új feladata, az, hogy otthona lesz a megyét érint?, hazai és európai uniós forrásokra épül? fejlesztéspolitikai terveknek, külön fontossá teszi a közös törekvések során. A lényeg, hogy szívesen látjuk a kínai befektet?ket.
Vargha Tamás ezek után egy üveg Wekerle Sándorról elnevezett móri cuvéet, valamint a megye címermegújító adománylevelének másolatát ajándékozta a vendégeknek.
A delegációt vezet? Yue Qingyon, Jilin Tartomány Népi Gy?lése Gazdasági és Pénzügyi Bizottságának elnöke a távol-keleti politikusoktól megszokott udvariassággal válaszolt a megyei közgy?lés elnökének szavaira, amikor felidézte: Jilinben is van egy város, aminek elnevezése lefordítva Fehérvárt jelent (Bai Shan), ? ott született, így egy kicsit hazaérkezett. A gesztusnál fontosabb volt a két konkrétum, amit a kapcsolatépítés lehet?ségei között említett. Els?sorban Mórnak lehet érdekes az, hogy Jilin a kínai autógyártás bölcs?je, s ez lehet?ség az autóipari együttm?ködés területén. A másik esély a szélenergia hasznosítása, hiszen a kínai testvértartományban van az óriási ázsiai ország egyik legnagyobb ilyen telepe.
Somogyi Balázs, Perkáta polgármestere, a megyei közgy?lés tagja arról beszélt, Fejér megye els?sorban kiváló földrajzi elhelyezkedésének köszönhet?en a logisztikai fejlesztések területén is számíthat a kínai partnerekre.
A 28 millió lakosú Jilin tartomány gyártja Kína vasúti és metrókocsijainak felét, övék a legnagyobb kínai k?olajipari cég, mez?gazdaságukra legjobban a kukorica termesztése a jellemz?. A kínai delegáció vezet?je elmondta, nagy er?feszítéseket kell tenniük azért, hogy ellássák alapvet? élelmiszerekkel az ország lakosságát, s ebben nagy szerepe van a tartománynak. És Jilinben gördült le a szalagokról az els? kínai autó.
Kötelez? lesz 2012-t?l minden eladó lakásnál és háznál az úgynevezett energetikai tanúsítvány megléte, mely az épületeket A-tól I kategóriáig osztályozza.
A rendelet már él, azonban 2012-t?l úgy változik, hogy nemcsak a most épült, hanem a már használt ingatlanok esetében is be kell szerezni energetikai tanúsítványt.
A felmérés több szempontból is elvégezhet? — ez lehet akár szemrevételezés, becslés is —, az igénylést?l számítva a papír kézhezvételéig, nagyjából egy hét leforgása alatt. Az árat is meghatározza a rendelet — 10—15 ezer forint körül mozoghat —, de vannak szakemberek, akik többet is elkérnek az A-tól I-ig való besorolásért.
Az A kategória esetén az épület energiafelhasználása a minimumkövetelményeknek megfelel?höz képest 56—75 százalék, míg ez az I esetében több mint 341 százalék, tehát nagyon rossz.
— A C kategória a 100 százalék környéki állapot, tehát, úgy gondolom, ennél rosszabb tanúsítvánnyal rendelkez? ingatlant nem érdemes vásárolni. Természetesen, ha nagyon olcsó a ház, a vev? pedig amúgy is költene rá, akkor megérheti — mondta a békéscsabai Imrovicz András épületenergetikai auditor. Elmondta, a lakosság még nem igazán értesült a hírr?l, hogy 2012-t?l változik a rendelet, csak a szakmabeliek tudnak róla.
forrás: beol.hu
Kötelez? lesz 2012-t?l minden eladó lakásnál és háznál az úgynevezett energetikai tanúsítvány megléte, mely az épületeket A-tól I kategóriáig osztályozza.
Kötelez? lesz 2012-t?l minden eladó lakásnál és háznál az úgynevezett energetikai tanúsítvány megléte, mely az épületeket A-tól I kategóriáig osztályozza.
A rendelet már él,
azonban 2012-t?l úgy változik, hogy nemcsak a most épült, hanem a már használt ingatlanok esetében is be kell szerezni energetikai tanúsítványt.
A felmérés több szempontból is elvégezhet? — ez lehet akár szemrevételezés, becslés is —, az igénylést?l számítva a papír kézhezvételéig, nagyjából egy hét leforgása alatt. Az árat is meghatározza a rendelet — 10—15 ezer forint körül mozoghat —, de vannak szakemberek, akik többet is elkérnek az A-tól I-ig való besorolásért.
Az A kategória esetén az épület energiafelhasználása a minimumkövetelményeknek megfelel?höz képest 56—75 százalék, míg ez az I esetében több mint 341 százalék, tehát nagyon rossz.
— A C kategória a 100 százalék környéki állapot, tehát, úgy gondolom, ennél rosszabb tanúsítvánnyal rendelkez? ingatlant nem érdemes vásárolni. Természetesen, ha nagyon olcsó a ház, a vev? pedig amúgy is költene rá, akkor megérheti — mondta a békéscsabai Imrovicz András épületenergetikai auditor. Elmondta, a lakosság még nem igazán értesült a hírr?l, hogy 2012-t?l változik a rendelet, csak a szakmabeliek tudnak róla.
forrás: beol.hu
Három f?városi szervezet együttm?ködésével valósulhat meg a F?városi Állat- és Növénykertben egy olyan beruházás, amely az eddig elveszett energia hasznosításával közpénzt takarít meg.
A 395 millió forint összköltség? fejlesztés az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozása mellett valósul meg.
Megújuló energiát hasznosít a Budapesti Állatkert
Alapk?letétel helyett „alapcs?letételt” tartottak csütörtökön a F?városi Állat- és Növénykertben. Ezzel az ünnepélyes eseménnyel vette kezdetét az a munka, amelynek eredményeképpen a városligeti intézmény f?tését jelent?s részben a Széchenyi Fürd? termálvizének h?jével fogják megoldani. 2009-ben az Állatkert, valamint a Budapest Gyógyfürd?i Zrt. megállapodást kötött a Széchenyi Gyógyfürd? termálvize hulladékh?jének hasznosításáról, az év tavaszán a F?TÁV Zrt. is csatlakozott a projekthez. A BGYH vállalta, hogy a medencéi kifolyó vizeiben lév? termálenergiát ingyenesen biztosítja, az egyéb energiát pedig hosszú távon jelent?s kedvezménnyel értékesíti az Állatkert számára. A F?TÁV Zrt. partnerré válásával m?szaki koncepció készült a megvalósítandó távf?tési rendszerek kialakítására . Maga az „alapcs?” a kiépítend? h?szigetelt távvezeték els?, 12 méteres darabja, amelyet a Bivalyház szomszédságában egy el?re kiásott munkaárokba fektettek le. Az „alapcs?” mellé egy 40 cm hosszú, 15 cm átmér?j? rozsdamentes acélhenger került, amelyet egy külön erre a célra készített rövid cs?ben helyeztek el, majd a csövet hermetikusan lezárták. A hengerben – mint afféle id?kapszulában – a beruházás rövid leírását, a teljes tervdokumentációt (digitális formában), valamint aktuális állatkerti és f?városi kiadványokat, és természetesen forgalomban lév? pénzérméket helyeztek el.
Az „alapcs?letételen” részt vett és beszédet mondott Hutiray Gyula, városfejlesztésért felel?s f?polgármester-helyettes, Olajos Péter, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium zöldgazdaság-fejlesztésért és klímapolitikáért felel?s helyettes államtitkára, dr. Lukovich Tamás, a Pro Régió Ügynökség ügyvezet? igazgatója, Sz?ke László, a Budapest Gyógyfürd?i és Hévizei ZRt. vezérigazgatója, Fekete Csaba, a F?városi Távh?szolgáltató ZRt. vezérigazgatója, valamint prof. dr. Persányi Miklós, a F?városi Állat- és Növénykert f?igazgatója is.
Koksztól a geotermikus energiáig
Az Állatkert létesítményeinek f?tése a történelmi múltban koksz alapú volt, az 1980-as években megvalósított „gázprogram” óta pedig az állatkerti kazánok földgázzal üzemelnek. Az éves földgázfogyasztás viszonylag magasnak mondható, mivel a f?tési szezon az Állatkert számos létesítménye – például a trópusi állatoknak és növényeknek otthont adó épületek – esetében hosszabb, mint egy lakó- vagy irodaépületben. A 2010-es évben több mint 800 ezer köbméter földgáz fogyott az Állatkertben, a gázszámla megközelítette a 100 millió forintot.
Vízilovak termálvízben
Az Állatkert és a szomszédos Széchenyi Fürd? között már korábban is épült egy cs?vezeték, ezen azonban nem a termálvíz h?jét a h?cserél?n át közvetít? víz, hanem maga a hévíz folyik át az Állatkerti körút alatt, éspedig a vízilovak medencéjéhez. Természetesen a vízilovak nincsenek állandóan termálvízben, de – f?ként a hidegebb id?szakban – ebb?l is szoktak engedni az állatok medencéjébe. A hévizet az állatok mindig hideg vízzel keverve kapják.
A termálvizet szolgáltató II-es számú (Szent Istvánról elnevezett), 1937 óta üzemel? artézi kút ugyanis 77 °C-os vizet ad, amely ugyan valamelyest h?l, amíg a vízilovak medencéjéhez ér, de még így is túl forró lenne az állatok számára.
A Széchenyi Fürd? termálvizének közismert gyógyhatása nemcsak a hévíz h?fokára, hanem a benne oldott ásványi anyagokra is visszavezethet?. Ezt a gyógyító hatást az állatkerti vízilovak is érzik, hiszen közmondásosan egészségesek, mi több, hosszú id?n keresztül a budapesti volt a világ legjobban szaporodó állatkerti víziló tenyészete.
Az Intézmény több éve foglalkozik energiaellátásának korszer?sítésével, a felhasznált energia költségeinek csökkentésével. E modernizáció jegyében a hagyományos gázkazánokat az elmúlt évek során fokozatosan korszer?, kondenzációs gázkazánokra cserélték, illetve modernizálták a f?tési rendszerek vezérlését is.
A most megvalósításra kerül?, termálvíz alapú f?tési rendszer lényege, hogy a Széchenyi Fürd? termálvizének h?jével biztosítanák az állatkerti létesítmények f?tését. A beruházás részeként a Fürd? területén egy h?cserél? kerül kiépítésre. Innen indul majd ki az a szigetelt távh?vezeték, amely a Fürd?ben lév? h?cserél?t az Állatkert régi Elefántházának alagsorában kiépítésre kerül? h?központtal összekapcsolja.
Mivel a szükséges bels? légh?mérséklet biztosításának energiaigénye a küls? h?mérséklett?l függ?en változik, a gyakorlatban a termálvíz h?jével az alapvet?, folyamatos f?tést biztosítják majd, különösen nagy hidegben pedig kiegészítésként „rásegítenek” a gázüzem? kazánok, amelyek tartalékként továbbra is megmaradnak. Az együttm?ködés a jelenleg kihasználatlan energia hasznosításával mindhárom fél számára kölcsönösen el?nyös. A beruházás elkészültével az Állatkert h?energia igényeinek nagyobb részét lényegesen olcsóbb és biztonságosabb energia felhasználással fedezheti, kiadásait csökkentheti, a földgázfelhasználás – az id?járás alakulásától függ?en – a jelenleginek akár felére, vagy még kevesebbre is csökkenhet.
A BGYH megtakaríthatja a termálvíz kényszerh?tésére fordított víz és áram díjának nagyobbik részét és bevételre tesz szert az átadott energia fejében.
A F?TÁV hosszú távon fenntartható energia-ellátó és hasznosító profilja er?södik. A csökkentett karbon-kibocsátás nyomán az emisszió-kereskedelmi rendszerben kvóta egységeket takarít meg a cég.
A F?városi Állat- és Növénykert termálvízzel történ? h?ellátását biztosító rendszer kiépítése az Új Széchenyi Terv keretében, az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap támogatásával valósul meg. A projekt tervezett összköltsége nettó 395 millió forint, amelyb?l 237 millió forintnyi (60%) az uniós forrás, 39 millió forint az Állatkert által vállalt önrész és 118 millió forintnyi forrást pedig a F?városi Önkormányzat biztosít.
forrás: kulturport.hu
