Idén már augusztus 1-jén elérkezik a túlfogyasztás napja. Ez azt jelenti, hogy 2018-ban mindössze 212 nap alatt használja el a Föld lakossága azt az erőforrás-mennyiséget, aminek egy évig ki kéne tartania – feltéve, hogy szeretnénk a mai állapotában megőrizni a bolygót.
A Global Footprint Network 2003 óta minden évben összeveti a természeti erőforrások megújulóképességét az emberiség erőforrásigényével, vagyis ökológiai lábnyomával. A nemzetközi túlfogyasztás napja minden évben az a nap, amikor a két érték találkozik – vagyis amikortól már a bolygó megújulóképességén felül fogyaszt az emberiség.
AZ ELMÚLT TÖBB MINT KÉT ÉVTIZEDBEN A TÚLFOGYASZTÁS NAPJA KÉT HÓNAPPAL KORÁBBRA, KORA OKTÓBERRŐL AUGUSZTUS ELEJÉRE KERÜLT. TAVALY AUGUSZTUS MÁSODIKÁRA ESETT. AZ EMBERI TEVÉKENYSÉG MAI SZINTJÉNEK FENNTARTÁSÁHOZ ANNYI ERŐFORRÁSR KÉNE, AMENNYIT CSAK 1,7 FÖLD TUDNA BIZTOSÍTANI.
A túlfogyasztás az 1970-es években kezdődött, amikor a népesség és a szükségletek növekedése miatt a fogyasztás átlépte a fenntarthatósági szintet. Azóta egyre korábban jön el a nap, amikor az elhasznált természeti erőforrások és a károsanyag-kibocsátás átlépi az újratermelhetőség, illetve a károsanyag-elnyelés szintjét. Az ezen túlnyúló fogyasztás az ökoszisztéma rovására megy.
1970-ben a túlfogyasztás napja december 29-re, 1988-ban október 15-re esett. Húsz éve szeptember 30-ra használta el az emberiség a Föld éves erőforrásait. Tíz évvel ezelőtt augusztus 15-re. Ezután egy kis lassulás következett, de az elmúlt két évben megint felgyorsult a naptári előremozdulás. A mai ütemet nézve 2019 lehet az első év, amikor már júliustól túlfogyasztjuk a Föld tartalékait.
A GFN szerint az egyre nagyobb mértékű élelmiszergyártás, ásványianyag-kitermelés, erdőirtás és fosszilistüzelőanyag-égetés rövid távon, de egyenlőtlen mértékben haszonnal jár. Az olyan hosszú távú következmények, mint a talajerózió, a vízhiány és az éghajlati változások egyre aggasztóbbak.
Az országok gazdaságai jelenleg Ponzi-féle piramisjátékot űznek Földünk erőforrásaival. A bolygó jövőbeli erőforrásait kölcsönvéve működtetjük a gazdaságainkat. A piramisjátékhoz hasonlóan ez egy ideig működik. Ám ahogy a nemzetek, vállalatok vagy háztartások egyre mélyebbre és mélyebbre süllyednek az adósságban, végül össze fog omlani.
– mondta Mathis Wackernagel, a Global Footprint Network társalapítója és vezetője.
A mai állapot visszafordítható. A szervezet szerint a politikai intézkedések messze hatékonyabbak, mint az egyéni szintű erőfeszítések. A húsfogyasztás 50 százalékának helyettesítése vegetáriánus étrenddel például öt nappal tolná vissza a túlfogyasztás napját. Az épületek energiahatékonyságának növelésével és az ipari termelésben bevezetett változtatásokkal három hetet, a szén-dioxid-kibocsátás mértékének felére csökkentésével három hónapot nyerhetnénk.
Az elmúlt évtizedekben a gazdasági fejlődés lassulása – ami az energiaszükségletek csökkenésével jár együtt –, pozitív irányba mozdította el az ökológiai mutatót. A 2007-2008-as pénzügyi válság öt nappal tolta ki a túlfogyasztás napját. Az 1980-as és 1990-es évek gazdasági visszaesései ugyancsak enyhítettek a bolygóra nehezedő nyomáson, akárcsak az 1973-as olajválság.
A tavaly készített tanulmányok szerint a bolygó földterületeinek egyharmada pusztul. A trópusi erdőségek egyre inkább karbonforrásokként, és nem elnyelőkként működnek. A kutatók egyre aggasztóbbnak tartják a szokatlan időjárást, valamint a terméshozam szempontjából kulcsfontosságú méhek és egyéb beporzók populációinak hanyatlását.
(MTI)
