Az építőipar olyan gazdasági ág, amelynek tevékenységét, eredményességét a nemzetgazdaságban bekövetkezett változások és gazdaságpolitikai döntések alapvetően befolyásolják.
Az állami, az önkormányzati beruházásokra fordítható pénzeszközök mennyisége, a vállalkozások pénzügyi helyzete, a lakosság életkörülményei, megtakarításai, lakásépítési kedve alapvetően meghatározza az építőipar teljesítményét. Az építőipar nem telephelyhez kötött, hanem változó helyen és időben végzi tevékenységét. Mindezek alapján az építőipar érzékeny jelzőrendszerként működik, statisztikai mutatói a gazdasági konjunktúra fontos jelzőszámai.
Az építési tevékenység produktumaként létrejött építményvagyon a nemzeti vagyon jelentős és tartós eleme. Az épületvagyon mint ingatlanvagyon, műszaki-gazdasági értékén túl is alkalmas jelentős értékképzésre, fejlesztések beindítására. E hatalmas nemzeti vagyonrész értékeinek megőrzése és növelése rendkívül fontos nemzetgazdasági cél.
Az építés produktuma elősegíti a működő tőke beáramlását (infrastruktúrafejlesztéseken keresztül), munkahelyet teremt, illetve javítja a polgárok életkörülményeit (lakásépítéssel és felújítással, a települési környezet alakításával), következésképpen a munkavállalók szélesebb körű foglalkoztatását segíti elő.
Az építőipar egészére általánosan igaz, hogy szemben a telepített iparágakkal, tevékenysége nem helyhez kötött, térben és időben mobilizálható. Ugyanakkor az építőipar produktumát, az építményt adott helyen, a helyi adottságok figyelembevételével hozza létre. Az építés nemcsak igényeket elégít ki, hanem értékteremtőként jelentősen hozzájárul a nemzeti jövedelemhez, és fontos tényezője a makro- és mikrokörnyezet alakításának.
Az építési kereslet a többi iparág fejlesztési igényeiből, infrastruktúra-fejlesztésekből, intézményi és kereskedelmi építmények építéséből, lakásépítésből és a meglévő lakás- és épületállomány felújításából, átalakításából, korszerűsítéséből is összetevődik.
A LAKÁSÉPÍTÉS HELYZETE
2013-ban 7536 új lakás épült az országban, 31 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. A kiadott lakásépítési engedélyek száma 27 százalékos csökkenést jelent a 2012. évi adatokhoz képest. A lakásépítésben 2008-ban bekövetkezett fordulat óta évről évre egyre kevesebb új lakás épül. 2013-ban már csak egyötöde az újonnan épült lakások száma a 2008. évinek, és a megelőző, 2012. évhez viszonyítva is 30,9 százalékos a visszaesés mértéke. 2013-ban a vállalkozások lakásberuházásainak visszaesése lelassult. Így 2013-ban már főképp a lakossági építtetők tevékenységének visszafogása okozta a lakásépítések további hanyatlását…
Forrás: magyarepitestechnika.hu
