Globális témává vált a károsanyag kibocsátás csökkentése az utóbbi években, így egyre népszerűbb a szélenergia a világban. Tavaly is jelentősen nőtt a kapacitás a világban, Magyarországon viszont nem, hiszen nálunk egy szélerőmű sem épült az idén, ami nem is véletlen, mivel egy tavalyi jogszabály-módosítás miatt gyakorlatilag lehetetlen szélerőműveket építeni az országban.
2016-ban világszerte 56 gigawattnyi új szélenergia-kapacitás állt termelésbe, a teljes globális szélerőművi kapacitás pedig az év végére megközelítette a 487 gigawattot. Az előző éves adatok tükrében kisebb megtorpanás látszik, hisz 2015-ben több mint 63 gigawattnyi új kapacitást kapcsoltak hálózatra a világon. Az elmúlt 15 évben gyakorlatilag nem volt olyan év, hogy ne lett volna kétszámjegyű bővülés a globális szélenergia-kapacitásban.
Tavaly Kínában 23,3 gigawattnyi új kapacitást helyeztek üzembe, ami a világ teljes szélenergia-kapacitásának 42,7 százalékát adta. A második helyezett jelentősen leszakadva az Egyesült Államok volt 8,2 gigawattnyi új kapacitással, míg a dobogó harmadik helyére az európai piacon vezetőnek számító Németország lépett, amely 5,4 gigawattnyi új szélerőmű-kapacitást épített ki. Ázsiában még India teljesített kimagaslóan, itt 3,6 gigawattnyi új kapacitást kapcsoltak hálózatra, míg Európában Németország után Franciaországban telepítették a legtöbb új kapacitást (1,6 GW).
A 2016-os adatok alapján az összes beépített kapacitást tekintve Kína vezető szerepe megkérdőjelezhetetlen, a Föld legnépesebb országa összesen 168,7 gigawattnyi szélerőművel rendelkezett tavaly év végén, így Kína a teljes globális kapacitás 34,6 százalékát adja. A sorban következő két helyezett is megőrizte pozícióját: az Egyesült államok 82,2 gigawattnyi, míg Németország 50 gigawatt beépített kapacitással rendelkezik. A kummulált kapacitásokat tekintve az első 10 helyezett között 5 európai ország található, a globális szélerőmű kapacitás mintegy 23 százalékát adva.
A növekedés ütemét nézve Latin-Amerika és a Karib térség járt az élen, itt 25 százalékos volt a bővülés. Őket Kína vezetésével Ázsia követte a sorban, itt közel 16 százalékkal, 203,6 gigawattra nőtt a teljes szélenergia-kapacitás. A harmadik helyen az Egyesült Államok állt 10 százalékos növekedéssel, míg őket szorosan Európa követte, ahol 13,9 gigawattal, azaz közel 9 százalékkal nőtt a szélenergia-kapacitás. Afrikában, a Közel-Keleten és a Csendes-óceáni térségben nem növekedett érdemben a szélenergia-kapacitás 2016-ban.
Az összes kapacitást nézve a tavaly lezajlott telepítések nem hoztak érdemi átrendeződést a beépített szélenergia-kapacitások világranglistáján. A 203,6 gigawattnyi beépített kapacitásával továbbra is Ázsia jár az élen, ami a világ teljes szélenergia-kapacitásának már több mint 41 százalékát adja. Második helyen Európa áll 161,3 gigawattal, aminek oroszlánrészét az Európai Únió tagországai, azon belül is Németország, Spanyolország és az Egyesült Királyság adta, mintegy 12,5 gigawattnyi kapacitással rendelkező új szélerőművet telepítve. Az EU-n kívül még 1,4 gigawattnyi új szélerőművel Törökország járult hozzá a legnagyobb mértékben a fejlődéshez, amivel átlépték a 6 gigawattnyi összteljesítményt. Latin-Amerikában és a Karib térségben messze Brazília (10,7 GW) termeli a legtöbb szélenergiát, míg Afrikában és közel-keleti régióban Dél-Afrika (1,5 GW) jár az élen.
Magyarországon 2011 óta nem épült szélerőmű, az új kapacitások létesítése tenderekhez van kötve. A szélerőművek engedélyezésének szabályozásához új kiegészítő rendeletek érkeztek még tavaly októberben, az új speciális szabályok miatt pedig lényegében ma nincs Magyarországon megfelelő hely szélerőmű telepítésre, de még ha találnánk is ilyet, a technológiai megkötések miatt a forgalomban lévő megoldások nagy része a szabályozásnak nem felel meg. A teljesség kedvéért azért azt érdemes megemlíteni, hogy a szélenergia komoly ingadozásokat képes okozni a hektikus termelés miatt, aminek kezelése még olyan országoknak is sok esetben problémát okoz, mint Németország.
Az alábbi ábrát az Energiaklub egy geoinformatikai szoftveres vizsgálat alapján készítette, mely Magyarország térképén az új szabályozás értelmében a szélerőmű telepítésre alkalmas területek fehérrel jelölte. Az eredmény magáért beszél:
Magyarországon a megújuló alapú energiatermelés teljes termelésen belüli részaránya valamivel 10 százalék alatt van, az ide vonatkozó, az EU felé vállalt célkitűzés 2020-ra 14,65 százalék. Az Eurostat adatai szerint a magyarországi megújuló alapú energiatermelés teljes fogyasztáson belüli részaránya 2010 óta rendre a célkitűzések felett alakult.
Forrás: portfolio.hu
