A Szófiai Városi Ügyészség vádat emelt két korábbi állami hivatalnok ellen. A vád szerint 2007-ben kedvezőtlen szerződést kötöttek az orosz Atomstroyexport vállalattal. Az a dokumentum, amely alapján Bulgária beszerzi a Belene atomerőmű (NPP) berendezéseit, a kormány jóváhagyása nélkül került aláírásra. Lyubomir Velkov és Mardik Papazyan ellen, akik ügyében 2012-ben indultak az első vizsgálatok, most lakóhely-elhagyási tilalmat rendeltek el. A vádhatóság azt állítja, hogy a két hivatalnok több, mint 77 millió euró kárt okozott a Nemzeti Elektromos Vállalatnak (NEK), amelyet abban az időben igazgatói munkakörben vezettek.„A kedvezőtlen szerződési feltételek elfogadása révén a két személy arra kényszerítette a NEK-et, hogy viselje a szerződéssel kapcsolatos valamennyi költséget” állítja az ügyészség. A NEK „kötelezettségei” között szerepel, hogy a vásárló nevében viselje a berendezések és a technológiai dokumentáció vizsgálatával, biztosításával, csomagolásával és szállításával kapcsolatos költségeket. A 2005 és 2009 között hivatalban lévő Lyubomir Velkov és Mardik Papazyan feladata volt azoknak a pályázatoknak az előkészítése, amelyek a Belebe NPP projekt tervezésére és kivitelezésére irányultak. Amikor 2009-ben Boyko Borisov GERB pártja először kormányra került, mindkettejüket elbocsátották. A két egykori hivatalnok azt állítja, hogy az építési eljárásról szóló bolgár törvény az atomerőművek építési folyamatának lebonyolítására „túlságosan szűkös” feltételeket teremtett. Bulgária második atomerőművének építése a Duna menti Belene térségében először 1980-ban indult el. A munkálatokat az 1990-es évek elején pénzhiány és a környezetvédők tiltakozása miatt leállították. Miután kiválasztották az orosz Rosatom egyik leányvállalatát, az Atomstroyexport-ot, hogy Belene térségében mégis megépítse a két 1000 MW teljesítményű reaktort, Putyin orosz elnök 2008 januári, szófiai látogatása során aláírták a projekt szerződését. Az kivitelezés költsége a rendelkezésre álló információk szerint 3.997 milliárd euró volt. Az akkori miniszterelnök, Stanishev 2008 szeptemberében formálisan is újra indította a Belene-i projektet, az év végén pedig a német energetikai óriás-vállalatot, az RWE-t választották ki az erőmű külföldi stratégiai befektetőjének. A Belene NPP beruházása azonban gyakorlatilag 2009 végén másodszor is leállt, mert az RWE, akitől 49 százalékos tulajdonrész fejében 2 milliárd euró befektetést vártak, visszalépett az üzlettől.
A bolgár fél megpróbált új stratégiai partnert bevonni a projektbe, de nem járt sokkal jobban következő partnerével sem. Az előző, szocialista kormány a legnagyobb piaci érték? francia bankot, a BNP Paribas SA-t kérte fel a projekt finanszírozására, amely azonban 2010 februárjában szintén elállt a közreműködéstől. A felkért partnerek visszalépése nagyon nehéz helyzetbe hozta Bulgária új, közép-jobb kormányát. Új stratégiai befektetőt kellene találnia, de az erre irányuló erőfeszítések nem vezettek eredményre. Felül kellene vizsgálnia, valóban szükséges-e ekkora mértékű beruházás.
Bulgáriának egy választott bírósági döntés alapján most több száz millió euró kártérítést kell fizetnie az Atomstroyexport részére. Az építési költségek egy részének kifizetése ellenében megkapja az egyik, már elkészült reaktort és az erőmű részére gyártott berendezéseket.
