Hatalmas átalakulások mentek végbe a német energiaszektorban, néhány hét különbséggel az E.ON és az RWE is tőzsdére vitte átalakulás utáni új cégét. A két nagyvállalat sok szempontból eltérő stratégiát alkalmazott a szétválásnál, eddig úgy tűnik az RWE strukturálta jobban a folyamatot: az Innogy-t magas árazás mellett többszörösen túljegyezték, az anyacég árfolyama pedig nem esett olyan sokat. Igaz, az E.ON sem panaszkodhat alapjaiban, hiszen a két cég együttes piaci értéke most magasabb, mint a Uniper tőzsdei bevezetése előtt.
Új energiacégek a német tőzsdén
A közelmúltban a nagy német energetikai cégek, az E.ON és az RWE is végrehajtották a megváltozott környezeti feltételek által indokolt szétválásukat, melynek révén szétválasztották a vonzó növekedési kilátásokkal rendelkező megújuló és innovációs portfóliót a hagyományos áramtermelő eszközöktől. A nagyszabású vállalati átalakulásokat a drámaian megváltozott üzleti környezet magyarázza: az áramtermelésben a válság óta kialakult túlkapacitásos helyzet mellett a német megújulók egyre nagyobb mértékű támogatása és a megújuló alapú áramtermelés felfutása a mélybe taszította a nagykereskedelmi áramárakat. A tőzsdei kibocsátások óta eltelt időszak tapasztalatai azonban felemásak, ahogy a két esetben jelentős különbségek voltak a szétválás kivitelezésének folyamatában is. Az E.ON leánycége, a Uniper 4 milliárd eurós kapitalizációjú cégként került a piacra, míg az RWE létrehozta a német tőzsdén a legnagyobb értékű energiacéget 20 milliárd euró feletti piaci kapitalizációval.
Eltérő stratégia
Az E.ON a tőzsdére vitt új cégébe, a Uniperbe a hagyományos áramtermelő és energiakereskedelmi eszközeit helyezte ki, valamint a svéd nukleáris projekteket, az anyacég a jövőben kizárólag a szélenergia és napenergia projektekre fog összpontosítani. Ezzel szemben a rivális, az RWE más utat választott, a vonzó kilátásokkal rendelkező zöldenergia portfóliót, valamint áram és gázelosztó eszközöket helyezett új cégbe, az Innogy-ba, az anyacég pedig megtartotta a hagyományos fosszilis áramtermelő eszközöket, a nukleáris eszközöket és az energiakereskedelmi tevékenységet.
Ugyancsak lényeges különbség, hogy amíg az RWE-nél a befektetők úgy fektethetnek a megújulókba, hogy közben nem kell foglalkozniuk a német nukleáris leszerelés potenciális költségeivel, ezek ugyanis az RWE-t terhelik a jövőben. Az E.ON viszont a megújuló portfóliója ellenére a jövőben is viseli ezeket a terheket, a befektetők a német nukleáris ipari folyamatoktól nem tudják függetleníteni magukat. Ugyancsak eltér a két tranzakció abban, hogy az anyacégek mekkora tulajdoni hányadot tartanak meg a leányokban: az E.ON 53 százalék körüli részesedéssel rendelkezik a Uniperben, amit 2018-ig teljesen leépíthet, addig az RWE az Innogy 75 százalékos tulajdonosa maradt.
Az is fontos eltérés volt a kibocsátásoknál, hogy a Uniperre nem határoztak meg induló kibocsátási árat, új részvények nem kerültek a piacra, a Uniper papírjait az E.ON tulajdonosai kapták meg. Ezzel szemben az Innogy-nál új részvényeket is kibocsátottak, a papírokat pedig előzetesen meghirdetett ársáv mellett értékesítették.
Eltérő tapasztalatok
A két cég tranzakciója közti lényeges különbségek a kibocsátást követő árfolyam elmozdulásokban is megmutatkoztak, a Uniper árfolyama az IPO-t követő első hét során 2 százalékkal értékelődött le, mostanáig viszont a részvények 11 százalékot emelkedtek.
