A jogszabályi háttér összeállt, finanszírozási hajlandóság és keret is rendelkezésre áll, a megújuló energiaforrások támogatására irányuló pályázatok kiírására azonban még várni kell – hangzott el a Horváth és Társai DLA Piper ügyvédi iroda által szervezett szakmai eseményen.
Minden készen áll arra, hogy a megújuló energiaforrások új támogatási rendszere, a METÁR elinduljon: a rendszer felkészült az új kapacitások kiegyenlítésére, a bankok finanszírozási kedve jobb, mint valaha, s úgy tűnik a jogszabályi keretek is kellőképp kiforrottak – összegezte Simon Gábor, a Horváth és Társai DLA Piper ügyvédi iroda energiaszektor szakterület vezetője az iroda által szervezett, a megújuló energiaforrások új támogatási rendszerét értékelő rendezvényén Budapesten, kedden.
Csupán az első pályázatok kiírásának ideje ismeretlen, s amíg az Európai Bizottság nem hoz döntést a tavaly elkészült csomagról, átmeneti szabályok mentén működik a támogatási rendszer. Az úgynevezett kis METÁR január elseje óta hatályos, s kevesebb támogatást biztosít, mint a teljes METÁR – mondta Grabner Péter, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal energetikáért felelős elnökhelyettese. A kiosztott támogatás mértéke vállalkozásonként és projektenként nem haladhatja meg a 4,5 milliárd forintot, a METÁR teljes támogatási kerete pedig nem lehet több 45 milliárd forintnál. A teljes METÁR uniós elfogadása azért késik, mert az Európai Unió szerint uniós alapszerződést sért, hogy a hazai termelésből és importból származó villamos energiát ugyanúgy terheli a díjfizetési kötelezettség, holott a díjbevételből finanszírozott támogatásból csak a hazai termelők részesülhetnek – mondta Grabner. Azt, hogy milyen megoldást tart majd elfogadhatónak az unió, még nem tudni. Az sem tisztázott, hogy technológiasemleges pályázatok mellett döntenek-e. Magyarország, illetve az Energiahivatal ezt preferálná – tette hozzá.
Az egyeztetések mellett a hivatal most főként az év végén benyújtott több mint kétezer KÁT-kérelemre fókuszál inkább. Ha megvalósulnak, a 0,5 megawattos erőművek durván 1100 megawattnyi napenergiából származó villamos energiát termelnének. A MEKH március elején végzett kalkulációja alapján ez a KÁT-fizetési kötelezettség körülbelül 140-160 milliárd forintos terhet jelent a jövőben. Mivel a lakosságra továbbra sem hárítanák, a támogatás költségét az ipari fogyasztók viselnének. A szokatlanul nagyszámú kérelmet a KÁT-rendszer lezárása és a napelemes beruházásokban rejlő piaci potenciál miatt nyújtották be tavaly év végén. A mai METÁR ismeretében azonban ez a boom nem indokolt – mondta Csapó Róbert, az MVM Megújuló Termelési Osztályának tanácsadója. A szakember szerint a rendszer ma képes az új kapacitások „kiszabályozására”, ám arról, hogy öt-tíz év múlva mit visel majd el, nem bocsátkozott találgatásokba.
A kérelemért folyamodók köre változatos, konszolidáció is várható – mondta Németh István, az ING bank igazgatója. A bankok a leghatékonyabb beruházókat fogják támogatni – tette hozzá. A szakember szerint METÁR támogatások esetén érdemes a pályázat benyújtása előtt tájékozódni a finanszírozásról. A technológia és annak ára többé-kevésbé azonos (például napelemeknél), ezért a finanszírozás döntő lehet abban, hogy a jelentkező nyertes ajánlatot tegyen a hivatal asztalára. A projekt méretének jelentősége kisebb, bár egy nagyobb projekt valószínűleg jobban megéri, mondta. A bankok kimondottan éhesek az új projektekre: egyre növekvő likviditással nyújtanak támogatást. Nemcsak árban, futamidőben is versenyeznek. Projektalapú finanszírozás esetén korábban a leghosszabb futamidő tizenöt év volt, s ez akár most is elérhető lehet – tette hozzá.
A megújulók térnyerése megállíthatatlan, a háztartási méretű kiserőművek száma növekedni fog. A folyamatban szerepet játszik az is, hogy a napelemes rendszerek megtérülési ideje a korábbi 20-30 évről tizenegyre csökkent, ám nem feltétlenül ez a fő hajtóerő – mondta Fekete Csaba, az MVM stratégiai igazgatója. Divatról, trendről is van szó, amelynek eredményeképp sok háztartás dönthet úgy, hogy leválik a rendszerről, nem fizet rendszerüzemeltetési díjat, s maga termeli meg a szükséges energiát. Mivel az így keletkezett piaci résbe a kisebb, innovatív cégek könnyen beléphetnek, a hagyományos energiatermelőknek, szolgáltatóknak felkészülten kell reagálniuk – tette hozzá.
