A Stanford Egyetem kutatója, Mark Z. Jacobson 2011-ben azzal hívta fel magára a tudományos és a szélesebb közvélemény figyelmét is, hogy azt állította, a jelenlegi technológiák elegendők a világ energetikai fordulatához. Kutatótársával együtt úgy számolt, legfeljebb négy évtized kell ahhoz, hogy mindenütt búcsút mondhassanak a fosszilis hordozóknak. Most még inkább ráfeküdtek a témára. Vele együtt 27-en dolgoztak annak tudományos igényű kalkulálásán, hogy 2050-re a világ legnagyobb része már csak megújulókkal üzemel majd. Munkájuk azért figyelemre méltó, mert átfogóan elemzi az energiafordulat előzményeit és várható következményeit is.
Szél, víz, napsütés: a négy őselemből legalább kettőnek is köszönhető lesz az, ha teljesülnek a stanfordi számítások. Ezek alapján 2050-re a világon már 139 ország csak a megújulókat fogja használni energiatermelésre. Köztük olyan hatalmas és ezért a károsanyag-kibocsátásban is élenjáró államok, mint Kína és az USA, szintén elköszön majd a fosszilis hordozóktól. A most megjelent tanulmánnyal kapcsolatban az első kritikák megjegyzik, hogy sem a nukleáris energiával, sem a bioüzemanyagokkal mint lehetséges forrásokkal nem számol. A kutatócsapat válasza az, hogy kizárólag olyan forrásokat vettek figyelembe az energetikai átállás modellezéséhez, amelyek egyáltalán nem szennyezik a levegőt, és így sem az emberek vagy más élőlények egészségét nem károsítják. A nukleáris energia pedig drága, az erőművek létesítése pedig hosszú évekig is eltart. Modelljükben viszont nincs ennyi ideje ennek az energiaforrásnak.
Minden villamos energiával működik, a hő még beleférhet
A kutatócsapat azt valószínűsíti, hogy 2050-re a világon szinte mindent villamos energiával fognak hajtani, legfeljebb a hőenergia közvetlen és környezetbarát felhasználása jöhet még szóba. 139 ország pedig teljes egészében megújulókra építi energiagazdálkodását. Ez talán nem is tűnik olyan vakmerő elgondolásnak annak tükrében, hogy négy ország már megvalósította az átállást.
A tudósok most azt állítják, hogy a 2050-ig megvalósuló átmenet fokozatos lesz, viszont elkerülhetetlen. A fosszilis hordozók tartalékainak elapadásával a világ számos pontján társadalmi és gazdasági instabilitás következne be. Ez viszont kivédhető, ha az országok teret adnak a megújulók termelésének, és ennek józan belátása fogja a világot a tiszta energia felé terelni.
A kutatók ugyanakkor megjegyzik: átállásra felvázolt modelljük nem megjósolja, mi fog vagy minek kell történnie. Csupán azt a levezetést tartalmazza, hogy miért éri, illetve miért kellene hogy megérje az országoknak a szél-, víz- és napenergia hármasára átállni a következő évtizedekben.
Ez pedig hatalmas előrelépést jelent a klímaváltozás, a légszennyezés és az energiabiztonság problémáinak megoldásában” – mondja Jacobson professzor.
Forrás: origo.hu
