Legutóbbi konferenciánkon Magyarország energiaügyi és energiapolitikai kérdéseiről beszélgettünk jeles hazai szakértőkkel, illetve a témában érintett szakpolitikusokkal.
Konferenciánkon arra a kérdésre kerestük a választ, milyen folyamatok befolyásolják majd a jövő energiatermelését és energiafogyasztást, milyen globális tendenciák lesznek meghatározóak és milyen lehetőségekkel rendelkezik Magyarország a globális folyamatok tükrében.
Az első szekcióban Felsmann Balázs energiagazdálkodási szakértő (Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont), Munkácsy Béla környezetvédelmi szakértő, egyetemi adjunktus (Eötvös Lóránd Tudományegyetem), Horváth Ágnes, a MOL Csoport vezető közgazdásza és Sz. Bíró Zoltán Oroszország-szakértő, az MTA tudományos főmunkatársa mutatták be a paksi beruházással kapcsolatos előadásaikat.
A konferencia második részében Tóth Bertalan, az MSZP frakcióvezetője, Szél Bernadett, az LMP társelnöke és Jávor Benedek, a Párbeszéd európai parlamenti képviselője volt segítségünkre a témával kapcsolatos kérdések megértésében.
A konferencia első szekciójában a világban végbemenő energiaforradalmat és a paksi atomerőmű fejlesztését környezetpolitikai, makrogazdasági, energiagazdálkodási és biztonságpolitikai szempontból elemezték a panelbeszélgetés résztvevői.
A beszélgetés során többek között az alábbi megállapítások hangzottak el:
- a Paks II. beruházás az egyik legkomplexebb energetikai beruházás, amely nemcsak energetikai, hanem energiagazdálkodási, környezetvédelmi, makrogazdasági és biztonságpolitikai szempontból is nagy fontossággal bír,
- mivel Magyarország jelentős mértékben szorul energiaimportra, az ország energiaellátást megfelelő külső forrásokból, új technológiákat használva kell biztosítani,
- a magyarországi energiaellátást biztosító energiamix összeállításában a megújuló energiaforrásoknak is jelentős részt kell vállalnia, az energiaforrások felhasználását pedig az ország kapacitásai mellett a globális tendenciákhoz kell igazítani,
- globális szinten energiaforradalom zajlik: a megújuló energia különböző hordozói fokozatosan a világ legfontosabb jelentőségű energiaforrásává fognak válni,
- a zöld energia többségi pozícióba való kerülését egy átmeneti időszak fogja megelőzni, amely ugyan kihívást jelenthet az ország számára, a folyamat végén megtérülő eredménnyel számolhatunk az eddigi példák alapján,
- Magyarországon a zöld energia elterjedését szakmai és kormányzati körökben is külső problémának értékelnek, nem pedig lehetőségnek, ez pedig a világ fejlett országaival szemben az ország gazdaságának leszakadását eredményezheti.
- a paksi atomerőmű fejlesztéséről szóló orosz-magyar kormányközi megállapodást nem előzte meg szükséges mennyiségű össztársadalmi és szakmai vita,
- Európa, különösképpen az Európai Unió globális szinten jelentős mértékű példát mutat, amelyet Magyarország nem követ, holott az országban van potenciál az energiaszektorban történő fejlődésre
Horváth Ágnes előadásában kifejtette, Magyarországnak egy jól működő és fenntartható energiamixre van szüksége. Véleménye szerint a zöld energiahordozók felhasználása járható út, ugyanakkor ez esetben számos szempontot kell figyelembe venni, a folyamatnak pedig az európai szabályozási keretrendszernek és az ország gazdasági kapacitásainak megfelelően kell történnie.
Felsmann Balázs energiagazdálkodási szakértő szerint Európa a karbonsemlegességgel egyértelműen a lehető legmodernebb irányba próbálja terelni az energiaügyi folyamatokat. Előadásában kiemelte, az elmúlt évek tapasztalatai alapján a megújuló energiaforrások, amellett, hogy az egyik leginkább költséghatékony energiahordozóknak fognak bizonyulni, hatalmas mértékű innovációs potenciállal rendelkeznek. Paks 2-vel kapcsolatban hozzátette, hogy a megújuló és nukleáris energiák alternatívái nincsenek megfelelő mértékben szembeállítva, túlzott egyoldalúság figyelhető meg Magyarországon.
Munkácsy Béla, az Eötvös Lóránd Tudományegyetem adjunktusa elmondta: a világban jelenleg zajló energiaforradalomnak nincs alternatívája, kizárólag a zöld energia a járható út a globális fejlődés szempontjából. Az előadó szerint Magyarországnak szakítani kell a karbon-tematika alapján történő energiapolitikai tervezéssel. Kiemelte továbbá, hogy Magyarország energetikai szempontból rendkívül kiszolgáltatott, ennek megoldásának érdekében pedig az európai energiapolitikákat kell követnie, nemzetstratégiai szinten is.
Sz. Bíró Zoltán Oroszország-szakértő bevezető beszédében kifejtette, hogy a paksi beruházás során egy kiszámíthatatlan, marginalizált országgal fog együttműködni Magyarország. A szakértő előadásában a beruházással kapcsolatban a kormányzati előkészületlenséget és Oroszország alacsony gazdasági teljesítményét hangsúlyozta. A jövőre utalva elmondta, a nemzetközi kapcsolatok jelenlegi helyzete alapján továbbra is egy gazdaságilag nehéz helyzetben lévő, külpolitikailag agresszív ország lesz Oroszország a nemzetközi porondon.
Tóth Bertalan MSZP-frakcióvezető prezentációja során az európai energiaunió szükségességét és a piaci helyzetben rejlő előnyöket hangsúlyozta. Kiemelte továbbá, hogy az energiastratégiát nem csupán energetikai beruházások mentén kell felvázolni, széles körű programra van szükség, amelyben a lakossági energiahatékonysági beruházásoknak is szerepet kell kapniuk. Hozzátette, a Paks 2 projekt nem csupán energiagazdasági, hanem szuverenitási kérdés is.
Szél Bernadett, az LMP társelnöke szerint minden lehetséges eszközzel küzdeni kell a paksi beruházás ellen, és lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a beruházásról folytatott társadalmi vita népszavazás formájában történjen meg. A képviselő szakmailag megalapozatlannak tartja a kormányzat által készített háttértanulmányokat. Az Európai Bizottság a beruházást engedélyező döntésére utalva hozzátette, az EB döntésével kimondta: anyagilag nem fog megtérülni a beruházás.
Jávor Benedek a Zöld Magyarország Energia Útiterv tanulmány segítségével mutatta be a magyar energetikával kapcsolatos elképzeléseit. A tanulmányra hivatkozva kiemelte, Magyarország jelentős mennyiségű költségvetésű forrásokat takaríthatna meg, ha az atom alapú bővítés helyett a megújuló források felhasználását támogatja.
Forrás: millenniumintezet.hu
