Hogyan lehetséges, hogy ma gyakorlatilag alig 5-6 százalékkal fizetünk többet az áramért Magyarországon, mint 1996-ban? A rezsicsökkentés hátterében többek között az áll, hogy Európa-szerte rég nem tapasztalt áramb?ség van, és terjed a nap- és szélenergia.
Az áram a lakosságnak nem sokkal kerül többe, mint a kilencvenes években. A cégekre viszont nem vonatkozik a rezsicsökkentés Forrás: MTI/Kovács Tamás
Az Energiaklub Szakpolitikai Intézet két szakért?je annak nézett utána, hogy az inflációtól eltekintve, 2014-es forintban számolva a lakosság számára mennyibe került az áram az 1990-es években, hogyan kellett egyre többet fizetni érte 2012-ig, majd mennyi áresést hozott az úgynevezett rezsicsökkentés.
Az elemzésb?l az is kiderül, milyen meglep? körülmények tették lehet?vé, hogy jelent?sen csökkenthesse a kormány az áram árát. A lakossági áramár alakulását vizsgáló tanulmányuk els? megállapítása, hogy 2014-es forintban számolva 1996-ban 35,8 forintot fizettünk egy kilowattóra áramért. Ez az ár nem változott különösebben 2003-ig, amikor 39,1 Ft volt egy kilowattóra. (A tanulmányt Magyar László készítette.)
Drágulás
2003 és 2012 között viszont több lépésben lazítottak az árampiac állami szabályozásán, így 31 százalékkal drágult az áram. Az er?m?vek és a szolgáltatók, valamint a nagykeresked? Magyar Villamos M?vek (MVM) inkább beleszólhattak az áram árának alakulásába, valamivel jobban érvényesültek a piaci körülmények. A legdrágább 2012-ben volt az áram, amikor átlagosan 51,2 forintot kellett fizetnünk érte. Ekkor szinte olyan drága volt az áram Magyarországon, mint Németországban.
Ezután következett a rezsicsökkentés, ami rövid id? alatt 26 százalékos áresést hozott. Ennek nyomán 2014-ben átlagosan 37,8 forintot fizettünk egy kilowattóra áramért, vagyis szinte-szinte visszatértünk a kilencvenes évek viszonyaihoz. Ezzel a lakossági áramár visszakerült az európai középmez?nybe, vagyis nem is túl drága, de nem is felt?n?en olcsó az áram Magyarországon a lakosság számára.
Mi tette lehet?vé a villanyszámlák lefaragását?
Dönt?en magának az áram árának, az úgynevezett energiadíjnak a csökkentése. Azért tud a legnagyobb áram-nagykeresked? (az MVM cégcsoport tagja) jó áron biztosítani áramot a szolgáltatóknak, és aztán ?k a lakosságnak, mert az import áram olcsóbb a hazainál. Ennek nyomán már 2012-ben az ország éves áramfogyasztásának 40 százalékát fedezte az import – mondta Perger András, az Energiaklub hagyományos energiaforrásokkal foglalkozó szakért?je.
Hogyan lehet ilyen olcsó az import áram?
„Ahol van valódi árampiac, ott m?ködik is. A Lipcsében m?köd? áramt?zsdén például 40 euró körüli áron lehet vásárolni egy megawattórát, ez pedig az az ár, amivel a legolcsóbb áramot termel? hazai er?m?, a paksi atomer?m? kínál” – mondta Perger András az Origónak. Ezzel az árral a hazai gáz- és széner?m?vek egyszer?en nem tudnak lépést tartani.
Azért ilyen olcsó az áram Európa-szerte, mert sok a kapacitás, vagyis az elmúlt évtizedekben számos különféle er?m? épült, de a válság miatt visszaesett a kereslet az áram iránt.
Az áramtermel? kapacitások b?vüléséhez továbbá hozzájárul a Németországban most zajló energiafordulat, vagyis az, hogy egyre több napelem, kisebb-nagyobb széler?m?, biogázer?m? termel. Mindezt az állami árampolitika támogatja, többek között azáltal, hogy a lakosság többet fizet az áramért, hogy ebb?l a pluszpénzb?l segítsék a megújuló energiatermelés terjedését.
Forrás: origo.hu
