Az áram fura jószág: láthatatlan, mégis óriási erőművekben állítják elő, de közben igen nehéz tárolni. Leginkább akkor vesszük észre a létezését, amikor hiányzik, például áramszünet esetén. Szerencsére az üzemzavarok Magyarországon ritkák, a kieső energiát a ma már egybekapcsolt nemzetközi hálózatok segítségével tudjuk pótolni. Hazánkban az éves átlagos áramkimaradás mindössze egy óra, ezzel az adattal hazánk az európai középmezőnyben szerepel.
Gázból készül az áram is
Sokféle nyersanyagból állítanak elő villamos energiát, de két főbb irányvonal különböztethető meg: a megújuló energiaforrásokból és nem megújuló energiaforrásokból termelt villamos energia. Nem megújuló természeti energiahordozók a szén, az olaj, a földgáz, a hasadó anyagok. Folytonosan megújuló természeti energiahordozók a nap-, a szél-, a víz-, vagy a geotermikus energia, illetve akár a tengerek ár-apály energiája.
Mivel Magyarország szegény fosszilis természeti kincsekben, vásárolnunk kell azt az energiahordozót, amelyből ipari méretekben áramot tudunk előállítani.
Hazánkban az áramtermelés legnagyobb arányban atomerőműben és hőerőművekben történik. Utóbbiakban például földgázt, lignitet égetünk el, hogy a felszabaduló hőből áramot kapjunk.
A hivatalos adatok szerint a teljes magyar villamosenergia-felhasználásból 37 százalékot a paksi atomerőmű állít elő. 14,2 százalék a lignit, illetve szén alapú villamos energia, 10,8 százalék a földgázzal termelt áram aránya. Mindössze 6,8 százalék a megújuló energiákkal termelt áram, amelyből 3,9 százalék volt a biomassza, 1,5 százalék a szélenergia részesedése.
Vezetékeken érkezik
Az erőművekben előállított villamos energia egy elosztási rendszeren (vezetékeken, kábeleken) keresztül jut el a fogyasztóhoz. Azonban az erőművekben megtermelt áram nem azonnal a fogyasztóhoz kerül, ezt ugyanis két alkalommal is átalakítják transzformátor segítségével. Az erőműben „frissen” megtermelt áram feszültségét feltranszformálják, mert csak így lehet gazdaságosan nagyobb távolságra elszállítani, ráadásul nagyobb feszültség esetén kisebb az energiaveszteség is. Majd ezt visszatranszformálják, és kisebb feszültségen eljuttatják a fogyasztókhoz.
Az egységes villamosenergia-hálózat 1949-ben jött létre, a biztonságos energiaellátás garantálása jelenleg a MAVIR feladata. Ők biztosítják a termelés és a fogyasztás egyensúlyát, s ha megbomlik az egyensúly, beavatkoznak. Aktiválják a tartalék erőműveket, de akár csökkenthetik a fogyasztást is. Az együttműködés nemzetközi szintű, miután az egyes országok alaphálózatait már a múlt század közepén összekötötték.
Három részből áll a rendszer
A hazai vezetékhálózat, amelyen keresztül érkezik az áram, több mint 4 ezer kilométer hosszú.
Három nagyobb egységből áll. Az alaphálózat az erőműveket és a nagy súlyponti transzformátorállomásokat köti össze, ennek segítségével érhető el, hogy egyenetlen áramfogyasztás esetén az egyik erőmű ki tudja segíteni a másikat. Ehhez kapcsolódik a főelosztóhálózat, amely a nagy ipari fogyasztókat látja el árammal. Az országos elosztóhálózat fő feladata a villamos energia nagy mennyiségű szállítása. Ennek vezetékei alakítják ki tulajdonképpen a kooperációs villamosenergia-rendszert. A hálózat lényegében a kisebb ipari fogyasztókat és a fogyasztói transzformátorállomásokat táplálja.
Forrás: 24.hu
