Elsősorban földrajzi okok miatt Magyarországon rövid távon nem lesz olcsóbb a megújuló energiaforrások felhasználása a fosszilis energiahordozókhoz képest, de a költsége folyamatos csökkenése előbb-utóbb kifejti hatását. A hagyományos energiatermelési módokra ugyanakkor még sokáig szükség lesz – mondta Zempléni Balázs, a MET Power nagykereskedelmi és üzletfejlesztési igazgatója.
A napokban látott napvilágot a hír, hogy Világgazdasági Fórum adatai szerint első ízben lett olcsóbb a nap- és szélenergia a fosszilis energiánál, egészen pontosan a világ harminc országában már vagy olcsóbb, vagy ugyanannyiba kerül a nap- és szélenergia, mint amit szénalapú tüzelőanyagokból nyerni lehet. Zempléni Balázs, a MET Power nagykereskedelmi és üzletfejlesztési igazgatója szerint ez valóban mérfőldkő, mert néhány évvel ezelőtt ez még elképzelhetetlen lett volna. A fordulathoz a technológia fejlődésére volt szükség elsősorban, másodsorban pedig a bekerülési költségek drasztikus csökkenésére.
Magyarországnak még hosszú utat kell bejárnia ahhoz, hogy itthon is olcsóbb legyen a megújuló energia a fosszilisnél. Ennek elsősorban földrajzi okai vannak, hiszen például Peruban, ahol nagy magasságon, alacsony hőmérsékleten működnek a naperőművek, adott kapacitás beépítéssel kétszer annyi áramot lehet termelni, mint Magyarországon. Ugyanígy a tengerparton, vagy a tengeren fekvő szélerőművek 40 százalékkal több energiát tudnak termelni, mint az ugyanennyi beépített kapacitással rendelkező hazai szélparkok. Ezekben az országokban már elérte a fosszilis energiahordozók által előállított villamosenergia költségszintjét a megújuló, de nálunk még várni kell erre – mondta a szakértő. A tendenciák ugyanakkor Zempléni Balázs szerint folytatódni fog, hiszen például a napelemek bekerülési költsége egy napelempark esetében hét év alatt 80 százalékkal csökkent.
Ez nem jelenti ugyanakkor azt, hogy az olcsóbb megújulók miatt egyáltalán nem lesz szükség fosszilis energiahordozókra, az olaj- és gázkutak a közeljövőben aligha állnak le – véli a szakértő. Igaz ugyan, hogy Európában és a régiónkban olajból már nem igazán állítanak elő villamos energiát, gázból igen, méghozzá nagy mennyiségben, ugyanakkor ezek a termelési módok kevésbé függnek az időjárástól, mint a megújulók. Például 2015. november 4-e katasztrofális nap volt Angliában a megululó energiatermelés szempontjából. Ezen a napon az időjárás úgy alakult, hogy a felhős égbolt, az alacsony hőmérséklet és a gyenge szél miatt a 27 paksnyi blokknak megfelelő beépített kapacitással rendelkező szélerőművek csupán 10 százaléka működött, a kb. 10 paksi blokknak megfelelő naperőművekből pedig egyetlen egy sem. Ezek mellet töübb szénerőmű sem üzemelt. Ezeknek együttesen az volt az eredménye, hogy a brit energiahálózat az összeomlás szélére került. A fosszilis energiatermelés jelentősége tehát az, hogy az ilyen termelés kieséseket tudja kompenzálni és a kiegyenlítésben van szerepe mindaddig, amíg az energiatárolás költségcsökkenése nem fut be egy olyan forradalmi pályát, mint a naperőműveknél tapsztalhattuk – mondta Zempléni Balázs. Az energiatárolás fejlődése is gyors, az utóbbi években több új technológia is megjelent ezen a területen, de a költségek csökkenése lassan indul be. Ezért a fosszilis energiatermelésre a következő néhány évtizedben még mindenképpen szükség lesz.
Érdekes folyamat zajlik például az Egyesült Államokban, ahol 2016-ban a hálózatra kapcsolt új kapacitások közül 11,2 gigawattot tett ki a napenergia, a második helyen azonban a földgáz áll, 8 gigawattal. Az USA-t kicsit másképpen kell kezelni a szakértő szerint, mégpedig azért, mert ott a földgáz ára olcsóbb, mint Európában, tehát Amerikában még alaperőműként, folyamatos üzem mellett is profitábilisan lehet gázból villamos energiát előállítani. Európában ez kevésbé van így. Itt a gáztüzelésű erőművek az utóbbi néhány évben inkább a csúcsidőszakban, reggel 6-8 órától este 8-10 óráig, tehát egy magasabb árú időszakban tudnak jellemzően működni, de ekkor sem mindig. Valamint a rendszer kiegyenlítésében – mondta az igazgató.
Zempléni Balázs szerint a megújuló energia a piaci szereplőknek is egyre vonzóbb, ezért a MET Power aktívan keresi a régióban a megújuló energiatermelésbe való befektetési lehetőségeket szél, nap és vízi erőművekben is. Magyarországon pedig a MET többségi tulajdonában lévő Dunamenti erőmű területén, illetve az ehhez közeli területeken jelenleg engedélyeztetési fázisban van az ország egyik legnagyobb naperőmű parkja, amit 2018 első negyedévében terveznek átadni.
(A Millásreggeli gazdasági rádióműsorban, a 90.9 Jazzy rádión elhangzott interjú szerkesztett változata.)
