Milyen er?m?vek m?ködnek majd 2050-ben Magyarországon? Még mindig fogunk akkor használni szenet, olajat, földgázt? És mi lesz a helyzet a megújulókkal? Az Energiaklub a német Wuppertal Instituttal közösen készítette el Magyarország energiarendszerének jöv?beli modelljeit 2050-re. Az alábbiakban megvizsgálunk két lehet?séget a mai nap példáján: milyen er?m?vek mennyit fognak termelni 36 év múlva szeptember 6-án éjfélt?l éjfélig? Az els? grafikon a Nemzeti Energiastratégia által tervezett jöv?képet mutatja, a másik egy alternatívát. Hoppá, ezek eléggé különböznek — nézzük meg ?ket részletesen!
Az következ? ábra azt mutatja, hogyan termelnénk meg az áramot a mai napon 36 év múlva, ha minden a Nemzeti Energiastratégia szerint zajlana a jöv?ben. Tehát ha megépül Paks II, alig használjuk a megújulókat, és maradnak az öreg, korszer?tlen, energiapazarló lakások.
A grafikonon 2050. szeptember 6-a villamosenergia-termelését látjuk óránként, energiaforrások szerint. Az er?m?vek minden órában pontosan annyi áramot termelnek, amennyit a fogyasztók (lakosság, ipar, szolgáltató szektor stb.) felhasználnak. Ennek napi alakulását láthatjuk, ha végigfuttatjuk szemünket a grafikon tetején. Hajnali 2-5 óra között fogyasztjuk a legkevesebb áramot, ezt hívják völgyid?szaknak. Reggel 7-9 óra körül, illetve estefelé pedig a legtöbbet használjuk az elektronikus berendezéseinket, így általában ezekben az id?szakokban vannak a napi fogyasztási csúcsok.
Az igények ellátásának dönt? részét Paks II, valamint els?sorban gáz-, részben szén- és olajtüzelés?, csak áramot termel? er?m?vek (ábrán: hagyományos er?m?) adják. Egy részük szinte egész évben változatlan kapacitással termel, ezek az ún. alaper?m?vek (ma Paks és a Mátrai Er?m? ilyen).
A megújulók közül a geotermikus er?m?vek, némi szél- és napenergia-termelés fogja még kiegészíteni a hazai termelést. Ezen a napon 18%-át adják a hazai termelésnek, tehát a fosszilis és nukleáris termelés aránya pedig 82% lesz 2050 szept. 6-án. Mindezt azonban még kiegészíti némi import áram is (fels? fekete sáv).
Ha a Nemzeti Energiastratégia (és Paks II is) megvalósul, körülbelül így néz majd ki tehát 36 év múlva a mai nap áramtermelése szimulációnk szerint.
Most pedig nézzük meg a másik lehet?séget. Ez az alternatív forgatókönyv nem számol új atomer?m?vel, helyette a lakóépületek korszer?sítésével jelent?sen csökkentené az energiafogyasztást, és növelné a megújuló energiaforrások hasznosítását. Az alábbi képen ennek a jöv?képnek a 2050-es, mai napi áramtermelése látható.
Te jó ég, hiszen itt minden vonal hullámzik, a napi fogyasztói igény felismerhetetlen, és hová t?nt az alaper?m??!
?rizzük meg a nyugalmunkat, és ismerkedjünk meg a Dániában és Németországban már kiépül?ben lév? rugalmas energiatermelés koncepciójával (pl. egyik el?z? bejegyzésünkb?l). Ennek lényege, hogy nincs alaper?m?: pontosabban lehet?leg minél több helyen megújuló energiaforrások adják a termelés alapját. Üzemanyag nélkül (kivéve biomassza), hazai forrásból, szinte ingyen m?ködnek, a természet meg nem sz?n? folyamatait kihasználva. Hát persze, hogy ezeket szeretnénk annyit használni, amennyit csak lehet! Az összes többi szerepl? pedig a megújulók termeléséhez alkalmazkodik, illetve kiegészíti, ha szükséges. Igazán izgalmas, hogy ez a koncepció nem csak az er?m?vekre, de a fogyasztók egy részére (pl. néhány iparág, okos háztartások) is számít ebben a feladatban!
A zöld forgatókönyv szerint tehát 2050. szeptember 6-án Magyarországon a szél energiája a hazai igények tetemes részét biztosítaná. Ezt az akkor m?köd? 9200 MW-nyi szélturbinának köszönhetjük majd, amely 36 év alatt épülne ki. Összehasonlításképpen Németországban 2015-ben több mint 6000 MW-ot helyeztek üzembe egy év alatt (EWEA). Még jelent?sebb az eltérés az el?z? ábrához képest a napenergia esetében. Míg ott csak kiegészít? szerepet kapott, a megújulós forgatókönyvben 9-16 óra között szinte egymaga látja el a hazai áramigényeket! S?t, exportálni is tudunk. Mindeközben földgázt, biogázt és biomasszát spórolunk — hiszen a rugalmas rendszernek köszönhet?en ezek az er?m?vek ilyen szituációkban leállnak, átadva helyüket az id?járásfügg? megújulóknak. Amikor pedig nem fúj a szél és nem süt a nap (eléggé), újra termelni kezdenek. A geotermikus és vízer?m?vek bár nem képviselnek nagy súlyt, legalább nagyjából folyamatosan termelnek.
Ami pedig a fogyasztás napi menetét illeti, a rendszert 600 MW-nyi rugalmas fogyasztó segíti. ?k egy napon belül rugalmasan tudják a megújulók termeléséhez igazítani áramfelvételüket. Ilyen szerepl?k lehetnek például nagy ipari fagyasztók, ipari vagy lakossági h?szivattyúk, vagy akár okos háztartások eszközei, pl. mosógépek. Emellett az elektromos autók egy része is okosan tölt. Így tudjuk elérni, hogy inkább a megújulók termelése idején legyen nagyobb a fogyasztás, és máskor kisebb. Ezzel a logikával 2050. szeptember 6-án a megújulók aránya az áramtermelésb?l 83% lenne! S?t, ha megfigyeljük a nappali id?szakot, a megújulók aránya több órán át 100%!
Tehát ahogy a fenti ábrák is mutatják: 2050-ben az áramigények Paks II nélkül is biztonságosan elláthatók. S?t!
További információk a 2050-es és 2030-as energiaforgatókönyvekr?l a Zöld Magyarország: Energia Útiterv kiadványban olvashatók.
Forrás: energiaklub.hu
