Egyre tarthatatlanabbá válik a paksi atomer?m? b?vítésére kötött magyar-orosz paktum. A kormányra ugyanis a megállapodás felfüggesztése végett a hazai ellenzéki pártokon kívül egyre er?sebb nyomást gyakorolnak majd az ukrajnai orosz beavatkozást elítél? nemzetközi szervezetek is – állítják szakért?k. Sajtóhírek szerint a kormányzat eredetileg szabad felhasználású kölcsönért ment Moszkvába, és csak miután azt nem kapta meg, lett elfogadható a reaktorok építésre felajánlott orosz exporthitel.
Egyre inkább úgy t?nik, hogy a kormány képtelen lesz betartani az orosz Roszatommal a paksi atomer?m? építésére kötött paktumot. Oroszország krími beavatkozása miatt ugyanis szertefoszlottak a demokratikus országok Moszkvával szemben táplált illúziói, világossá vált az orosz politika agresszív jellege. Emiatt a kormányzatnak már nemcsak a magyar ellenzéki pártokkal kell megküzdenie a magyar-orosz szerz?dés hatályban tartása érdekében, hanem egyre fokozottabb nemzetközi nyomás is nehezedik majd a kabinetre az egyezmény felfüggesztése végett – nyilatkozta lapunknak Vértes András.
A GKI Gazdaságkutató Zrt. elnöke úgy véli: az orosz fél Ukrajna elleni lépései miatt, a Moszkva magatartását er?sen elítél? az Európai Unió (EU) kiemelt szigorral vizsgálja majd, hogy Magyarország jogszer?en adta-e versenyeztetés nélkül a több mint 3000 milliárd forintos reaktorépítési megbízást az orosz állami atomipari cégnek.
Azután is kutakodik majd, hogy a beruházás során – mint azt a Fidesz-kormány nyíltan hirdette – megvalósul-e a tiltott állami támogatás. Abban az esetben pedig, ha két gyanú közül bármelyik bebizonyosodik, nagy valószín?séggel érvénytelen lesz a megállapodás. A szerz?désbontás pedig el?re tudhatóan az orosz fél haragját vonja majd maga után. A moszkvai vezetés rosszalló hozzáállása a kés?bbiekben is megmutatkozhat majd, egyebek mellett az orosz exportból származó földgáz és k?olaj árában, amit pedig az egész magyar társadalom megérez majd.
A szakért? szerint ma már a korábbiaknál is jobban látszik, hogy mennyire elhamarkodott döntés volt az Orbán-kormány részér?l megkötni a paksi fejlesztésre vonatkozó egyezményt. A megállapodás ugyanis magában rejti a Moszkva részér?l lehetséges politikai nyomásgyakorlás lehet?ségét.
Magyar részr?l hiba volt abban reménykedni, hogy Oroszország adna hazánknak szabad felhasználású kölcsönt is, nem csak a paksi blokkok elkészítéshez szükséges exporthitelt – mondta Vértes András azt a sajtóhírt kommentálva, amely szerint a magyar kormány el?ször szabadon elkölthet? kölcsönt szeretett volna felvenni az oroszoktól, és csak azután fordult a tárgyalások iránya a paksi építkezés finanszírozása felé, miután ez nem sikerült.
Az elnök szerint a Fidesz-kabinet egész sor sikertelen próbálkozáson van túl, miután kölcsönt vett volna már fel a volt szovjet utódállamoktól kezdve az arab országokon keresztül Kínáig bármilyen forrásból, hogy ne kellejen megállapodnia a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) az ország finanszírozásáról. A pénzszerzési akciók azonban rendre megfeneklettek, éppen a magyar kormányzat megítélése miatt. A kabinet ugyanis megszüntette a külföldi t?ke jogbiztonságát, olyan helyre pedig egyetlen befektet? sem invesztál, ahol nincs biztonságban a pénze.
Az Orbán-kormány számtalan nagyszabású pénzügyi baklövést is készült elkövetni, amelyek végül szerencsére nem történtek meg – jegyezte meg a szakember. Ezek közé tartozott például az kísérlet, hogy országunk részben török lírában adósodjon el. Akkor, ha ez bekövetkezett volna, most óriási árfolyam veszteséget szenvedtünk volna el – tette hozzá a szakember, aki szerint a paksi b?vítésére felkínált orosz euró hitel is jócskán rejt magában árfolyamkockázatot.
Sajtóhírek szerint az orosz-magyar paktumot Kocsis István, a paksi atomer?m?, a Magyar Villamos M?vek Zrt., illetve a BKV volt vezet?je segített tet? alá hozni a Fidesz-kormánynak, a Roszatommal meglév? kapcsolatai révén. Kocsis részvételét a mostani egyezmény kidolgozásában nem er?sítették meg a forrásaink. Az azonban vitathatlan, hogy maga irányította az atomer?m? b?vítését tudományosan megalapozó, és mostani szerz?déskötés alapjául szolgáló úgynevezett Teller projektet. Az is tény, hogy cégvezet?ként számtalanszor tárgyalt az orosz atomipari vállalat a Tvel, illetve a Roszatom és az ottani energetikai tárca vezet?ivel. Így er?s kapcsolatrendszerrel rendelkezik.
Szakért?k meger?sítették lapunknak azt a máshol is felbukkant értesülést, amely szerint a magyar-orosz államközi szerz?dés oroszul íródott, s a magyar nyelv? változat csak egy hevenyészett fordítás. Ez pedig arra utal, hogy a magyar kormány az orosz fél által kidolgozott kész megállapodással találta magát szemben, amikor január 14.-én aláírta Moszkvában az egyezséget.
Kárelhárítás – nyereséggel
Egyes lapértesülések arról is szólnak, hogy Kocsis István hibát követett el, amikor a Roszatom leányvállalatát, a Tvelt bízta meg a paksi atomer?m?ben történt 2003-as üzemzavar elhárításával, amely során f?t?elemek sérültek meg a franciaFramatome ANP er?m?ben folytatott tevékenysége nyomán. Hozzáért?k szerint viszont szó sem volt melléfogásról. A hiba elhárításra ugyanis csak a Tvel és a Framatome jeletkezett, s a francia cég többszörös áron vállalta volna el a saját maga által okozott kár elhárítását, mint az orosz. Emellett célszer?tlen lett volna ugyanarra a társaságra bízni a károk felszámolását, amely okozta. Ugyanakkor az a sajtóhír sem igaz, hogy a károk felszámolása az adófizet?k pénzébe került, miután a kármentesítést a Tvel egy forint híján egy milliárd forintért végezte el, miközben ennek az összegnek többszörösét kapta meg az atomer?m? kártérítésként a felel?sségét per nélkül is elismer? Framatome vállalattól és az Atompool biztosítótól.
2014.03.06. | Forrás: nepszava.hu | Michael Debreczeni
