Bár a világ energiafogyasztása csak szerényen emelkedett, Magyarországon jóval több energiát fogyasztottunk tavaly, mint két évvel ezel?tt, amiért az élénkül? gazdaság és az alacsony energiaárak felelnek.
Az ország teljes energiafogyasztása 4,9 százalékkal, földgázfogyasztása közel hét százalékkal, olajfelhasználása nyolc százalékkal n?tt 2015-ben az el?z? évihez képest, számol be legfrissebb, a 2015-ös év energiaipari statisztikait összegz? kiadványában a BP olajipari nagyvállalat.
A gazdasági növekedésnek köszönhet?en az els?dleges energiapiaci termékek közül az olaj fogyasztása n?tt, ami az alacsonyabb árral és a gazdasági teljesítmény javulásával magyarázható, mondta az NRGreportnak Kovács Bálint, az Equilor elemz?je. A hazai benzinfogyasztás növekedéséhez hozzájárult az is, hogy a Romániában jövedéki adót emeltek, s emiatt sokan jöttek Magyarországra tankolni. A 2015-ös globális folyamatokat bizonyos mértékig Magyarország is leképezte, véli az elemz?, hozzánk hasonlóan a nettó olajimport?r országok közül valamennyi fogyasztása n?tt, derül ki a statisztikából.
Az áram miatt n?tt a gázfogyasztás
A gázfogyasztás 6,6 százalékkal emelkedett. A növekedésben els?dleges szerepe a hazai áramtermelésnek volt, mondta az NRGreport kérdésére Szilágyi Zsombor gázpiaci szakért?. Az elmúlt évben az import gáz ára lényegesen esett, s azon er?m?vek, melyek korábban leállni kényszerültek, olcsóbban jutottak import gázhoz. A hazai villamosenergia-import valamelyest visszaesett, a hazai er?m?vek termelése emelkedett. A leghatékonyabbnak számító gönyüi er?m? üzemóra száma 2014-hez képest durván négyszeresére n?tt, mondta Szilágyi.
Hozzájárult a növekedéshez az is, hogy az ország kifelé lábal a gazdasági válságból, s a különböz? termel? tevékenységek energiaigénye n?tt, tette hozzá. Az Opten adatai szerint a megsz?n? vállalkozások száma kismértékben csökkent. Bármennyire hihetetlen, kis mértékben a rezsicsökkentés is hozzájárult a földgázfogyasztás növekedéséhez, mondta Szilágyi. Az alacsonyabb árak miatt több gáz fogyott.
Érdemes megemlíteni, hogy a magyar gazdaság nagymértékben energiaigényes: a KSH adatai szerint 2013-ban egységnyi GDP termeléséhez az uniós átlagnál 77%-kal több – bruttó, belföldi fogyasztásra rendelkezésre álló – energiát kellett felhasználni, mint írtuk korábban. Vigasz lehet, hogy az érték javuló: az egységnyi GDP létrehozáshoz szükséges energia, azaz a magyar gazdaság energiaintenzitása 2010 és 2013 között 13%-kal visszaesett, ennél nagyobb mérték? javulást csak 4 uniós tagország ért el.
Globális trendváltás jön?
A világ energiaigénye csak egy százalékkal n?tt, szemben az 1,9 százalékos tízéves átlaggal. Az alacsony energiaárak ellenére esett az energiaintenzitás, mondta Spencer Dale, a BP vezet? közgazdásza a BP Statistical Review 2016 hivatalos amerikai bemutatóján. Dale szerint a két százalékos esés nagyjából megegyezik az elmúlt tíz évben mérttel, mégis figyelemre méltóan jó érték az alacsony energiaárak mellett.
Mindössze 0,1 százalékkal n?tt a karbon emisszió mértéke 2015-ben, ami a gazdasági válságot leszámítva a legkisebb növekedés 1992 óta. A megtorpanás leginkább az energiaintenzitás javulásának és az üzemanyag mix átrendez?désnek köszönhet?, mondta Dale.
S persze Kínának, az ország energiaigénye csupán 1,5 százalékkal n?tt, ami a világon tavaly mért leger?sebb, ám a korábbi években jegyzett öt százaléknál jóval kevesebb, s a legalacsonyabb az (új) ipari forradalom óta. A kevésbé energiaintenzív szolgáltató szektor terjedése és a kiemelked?en nagy energia/szénigény? vas-, acél és a cementtermelés csökkenése miatt második éve esik a szén iránti kereslet az országban. Az ország földgáz kereslete szintén csökkent. Figyelembe véve, hogy egy-két évvel ezel?tt még 14-15 százalékos gázkereslet növekedésr?l beszéltünk, a visszaesés drasztikus, mondta Dale.
Visszaszorulóban a szén
Az ipari termelés sz?külését leginkább a szén sínylette meg. A kínai és az amerikai fogyasztás visszaesése miatt (fogyasztása világszintén 1,8 százalékot esett), a szén energiamixen belüli részesedése húszéves mélypontra (29, 2 százalék) zuhant. Az olaj ugyanakkor a sokéves átlag kétszeresével n?tt, s a kilencvenes évek vége óta el?ször növelte részesedését a primer energiahordozók között (32,9 százalék).
A tavalyi év nagy nyertesei a földgáz és a megújulók voltak. Az el?z? évhez képest a világ földgázfogyasztása 1,7 százalékkal n?tt 2015-ben, többek között azért, mert a 2014-es tél jóval enyhébb volt, mint a tavalyi. A gáz a szén visszaszorulásában is közrejátszott. Az Egyesült Államokban a gázár globális esése miatt 2015 derekán a földgáz aránya a villamosenergia-termelésben utolérte és meghaladta a szénét. S mivel az alacsony energiaárak és túlkínálat miatt az USA exportálni sem nagyon tudott, s a korábbi évekkel ellentétben Kína nem szívta fel a többletet, a hazai kereslet csökkenésével párhuzamosan lassult a szénkitermelés.
A megújuló energiaforrások közül a napenergia térnyerése látványos: hatvanszorosára n?tt az elmúlt tíz évben, gyakorlatilag húszhavonta megduplázódott a napenergia kapacitás, mondta Dale. Nem csoda, hogy a BP fényes jöv?t jósol neki, s mellette a szélnek és egyéb tiszta technológiáknak.
