Van egy dolog, amit semmiképpen nem lehet elvitatni Kínától: ha a vezet?k elhatároznak valamit, illetve kijelölik az elérend? célokat, akkor a keleti ország következetesen végig is viszi folyamatokat. Arról persze lehet vitatkozni, hogy a kínai társadalmi és politikai berendezkedés mennyire felel meg a nyugati normáknak, de hogy az eredményeket elvitatni nem lehet az országtól, az kétségtelen. A világ legnagyobb üvegházhatású gáz kibocsátójának vezet?i most egy tisztább és zöldebb globális gazdasági modell felé vezetik az országot: eszközük ehhez hatalmas pénzügyi támogatás és er?s szabályozás.
Kína azonban nem csak az üvegházhatású gázok legnagyobb globális kibocsátója – 2012-ben 8,2 milliárd tonna széndioxidot légkörbe kerülése írható az ország számlájára –, de a tiszta technológiákba legtöbb pénzt fektet? ország is a világon. 2012 és 2013 során összesen 122 milliárd dollárt fordították a megújuló energiaforrások kiaknázásának fejlesztésére.
Kína törekvése és intézkedései egy zöldebb és hatékonyabb gazdaság kiépítésére a világ számos országának jelenthet értékes példát a jöv?re nézve.
Mint minden más fontos változás esetében, a távol-keleti ország vezet?inek számára is az els? lépés a felismerés volt: a politikusok megértették, hogy a légszennyezés, amelyért els?sorban a széntüzelés? er?m?vek felel?sek, jelent?sen veszélyezteti a lakosság egészségét és életét, f?leg az olyan s?r?n lakott városok esetében, mint Peking vagy Sanghaj. Ráadásul az is nyilvánvalóvá vált számukra, hogy a klímaváltozás okozta károk fokozottabban jelentkeznek majd az országban, melynek feltörekv? gazdasága érzékenyebben reagálhat majd ezekre.
Ugyanakkor a gazdasági racionalitás is egyre inkább a megújuló energiaforrások felé tolja az ország vezetését. Kína jelenleg a világ legnagyobb k?olajimport?re, és energiaigénye továbbra is rohamosan növekszik. Márpedig ez jelent?s (energia)biztonsági kérdéssé válhat a jöv?ben az ország számára. Err?l az oldalról nézve sem véletlen tehát, hogy az ország vezet?i is egy innovatívabb, hatékonyabb és jelent?sen önellátóbb megoldás felé terelik az ország energiapolitikáját. Ezt a megoldást pedig els?sorban a megújuló energiaforrások jelentik.
Nem véletlen tehát, hogy az ország 2012-ben 68 milliárd, 2013-ban pedig 54 milliárd dollárt fordított a zöldenergia-források fejlesztésére. Az eredmények sem maradtak el: az ország nem fosszilis alapú energiatermelése 2005 és 2013 között több mint megduplázódott, miközben a GDP szén-dioxid-intenzitása 28 százalékkal csökkent.
„Visszafogott” gazdaság
Kína az elmúlt 8 évben elképeszt?, átlagosan mintegy 10 százalékos GDP b?vülést ért el éves szinten. A 8 év alatti mintegy 115 százalékos növekedés azonban 53 százalékkal növelte meg a szén-dioxid-kibocsátás mértékét is. Az ország vezet?i felismerték, hogy csak egy kiegyensúlyozottabb, „min?ségibb” GDP növekedés lehet hosszú távon fenntartható. Ennek – és a globális, illetve bels? piac és termelési szerkezet átalakulásának – köszönhet?en a gazdasági növekedést 7-8 százalék körülire fogták vissza, ami jelent?s hatással van az emisszióra is.
Továbbra is versenyben az els?bbségért
Ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy Kína kiesne a világ vezet? gazdasági nagyhatalma címért folyó versenyb?l. A gazdaság szerkezetének átalakítása igazából nem szól másról, minthogy a korábban jellemz? nehézipari termelésr?l és az exportigények kiszolgálásáról els?sorban a high-tech iparra és a bels? fogyasztás serkentésére helyezik a hangsúlyt, miközben jelent?sen er?sítik a szolgáltató szektort is. Ez a váltás természetesen hozza magával, hogy az olyan el?állításukban energia intenzív alapanyagok, mint a vas, az acél vagy éppen a cement, el?állításának volumene csökkeni fog.
Mindez persze nem áldozat, sokkal inkább a kínai gazdaság felkészítése a fejl?dés következ? szakaszára.
Az átállás támogatására pedig energetikai oldalról is fel kell készülni. Nem véletlen, hogy Kína egyre több és több földgáz, nukleáris és megújuló alapú energiatermel? egységet állít üzembe, miközben a szénalapú er?m?vi portfóliót fokozatosan csökkenti. A 2011-2015 között tartó ötéves gazdasági terv keretében a kormány 286 milliárd dollárt irányzott el? megújuló energetikai fejlesztésekre, 376 milliárdot pedig energiahatékonysági projektekre. Ráadásul az eddig elejtett megjegyzésekb?l és nyilvánosságra hozott tervekb?l az is látszik, hogy a 2016-2020 közötti id?szakra vonatkozó 13. Ötéves Terv további szigorú korlátozásokat irányoz el? a szénalapú energiatermelésre, miközben további forrásokat allokálnak majd energetikai témájú kutatásfejlesztésre.
B?vebben: http://chikansplanet.blog.hu/
Forrás: http://chikansplanet.blog.hu/
