A vállalások teljesítéséhez az uniónak a következ? évtized végéig összességében 40 százalékkal kellene mérsékelnie az üvegházhatású gázok kibocsátását az 1990-es szinthez képest. A bizottság eddig nem állapított meg kötelez? er?vel bíró célértékeket a tagállamok számára, az új javaslattal azonban el?írná, hogy az egyes országoknak mekkora mértékben kell csökkenteniük a kibocsátásukat a 2021-2030 közötti id?szakban.
A célértékeket a tagállamok méretének, egy f?re jutó bruttó hazai termékének (GDP) és gazdasági szerkezetének figyelembe vételével számították ki. A tervezet értelmében a legnagyobb teher a gazdagabb észak- és nyugat-európai országokra hárulna. Luxemburgnak és Svédországnak 40, Dániának és Finnországnak 39, Németországnak 38, Franciaországnak és Nagy-Britanniának 37, Hollandiának és Ausztriának pedig 35 százalékkal kellene mérsékelniük 2030-ig az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását a 2005-ös szinthez képest.
A skála másik végén Lettország (9), Lengyelország, Magyarország, Horvátország (7-7-7), valamint Litvánia (6) és Románia (2) található. Bulgária az egyetlen uniós tagország, amely számára nem írnának el? kötelez? kibocsátás-csökkentést a meghatározott id?szakban.
Egyes szakemberek attól tartanak, hogy Nagy-Britannia nem fogja tartani magát az el?írásokhoz, miután a júniusi népszavazás eredményének megfelel?en távozik majd az Európai Unióból, mások viszont bizakodóak, hangsúlyozván, hogy London volt az ambiciózusabb vállalások egyik f? támogatója a tavalyi párizsi klímakonferencián.
Az Európai Bizottság hónapokon át egyeztetett a tagállami kormányokkal a kibocsátási célok meghatározásáról, amelyekhez elengedhetetlen, hogy bizonyos gazdasági szektorokban nagyobb teret nyerjenek az alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiák.
Név nélkül nyilatkozó illetékesek szerint Lengyelország részér?l azonban komoly tiltakozás várható, a varsói kormány ugyanis azt akarta elérni, hogy az országnak Bulgáriához hasonlóan ne kelljen kötelez? célértékekhez igazodnia.
„Biztos vagyok benne, hogy nagy viták lesznek err?l, de remélem, hogy a tagállamok megértik majd, hogy megpróbáltunk annyira igazságosak lenni, amennyire csak lehetséges” – mondta sajtótájékoztatóján Maros Sefcovic, az Európai Bizottság energiaunióért felel?s alelnöke.
A bizottsági javaslatot még a tagállami kormányoknak és az Európai Parlamentnek is jóvá kell hagynia.
