Eddig jól áll Magyarország a megújuló energiatermelés terén az EU felé vállalt célok teljesítésében, bár idén megtorpanhat a zöldenergia termelés növekedése, hosszabb távon az új szabályozás, a METÁR adhat lendületet a szektornak. Ha a külföldi példát vesszük alapul, idehaza is jöhetnek a zöld kötvények és részvények.
Az energiaforrások szerinti megoszlást nézve a legmeghatározóbb a biomassza, mely a teljes felhasználáson belül 40 százalék feletti részarányt képvisel. A többi energiaforrás emellett marginálisnak t?nik még.
Jó éve volt tavaly a hazai zöldenergiának
A Magyar Energetikai és Közm?-szabályozási Hivatal (MEKH) közelmúltban kiadott közleménye szerint tavaly is n?tt Magyarországon a megújuló alapú energiatermelés, a jelenleg érvényben lév? támogatási rendszer, a kötelez? átvételi rendszer (KÁT) keretében összesen 2438,24 gigawattóra villamosenergiát értékesítettek, ebb?l 2402,31 gigawattóra volt megújuló. Ez a korábbi évhez képest 1,1 százalékos növekedést jelentett. Az egyes energiatípusokat tekintve nem volt egységes a kép, tavaly nem kedvezett az id?járás a vízer?m?veknek, amelyek így az el?z? évhez képest 23 százalékkal kevesebb villamos energiát termeltek. Ezt ellensúlyozta a szél-, a nap-, a biomassza-, és a hulladékot éget? er?m?vek termelésének növekedése. Az energiahivatal közleménye szerint 2015. év végén a KÁT rendszerébe értékesít? er?m?vek összesített beépített kapacitása elérte a 854,3 megawattot, ami 4,5 százalékos növekedés az el?z? évhez képest. A növekedés els?sorban a napenergiát felhasználó er?m?veknek és a vegyes tüzelés? er?m?veknek volt köszönhet?.
Idén megtorpanhatott a b?vülés
Több jel is arra utal, hogy a 2016-os év a korábbihoz képest gyengébb lehetett a magyarországi megújuló energiatermelésben. Ha a napenergiát nézzük, az utóbbi két évben rendre duplázódott a beépített kapacitások nagysága, idén viszont több iparági szakért? szerint optimista esetben is a kapacitások szinten tartásával lehet számolni. Ebben szerepe lehetett, hogy a napenergia hasznosítás népszer?sítését célzó otthon melege program miatt többen is elhalasztották beruházásaikat a támogatásokra építve. A szélenergiában a jogszabályi változások gátolhatják a növekedést, melyek idén tovább szigorodtak, alkalmazkodva a kormányzat energiastratégiájához.
A szélenergia egyébként az egész megújuló iparágon belül mondhatni sötét lónak számít, még olyan országok is folyamatosan küzdenek a nem kiegyenlített termelés okozta problémákkal, mint az energetikai forradalomban élenjáró Németország. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium korábban jelezte, a széler?m?vekben termelt energia a többi megújulóhoz képest is drágának számít Magyarországon, és a lehetséges (hálózatbeli) negatív hatások miatt sem érdemes átgondolatlan, nagyobb széler?m?-fejlesztést véghezvinni. A magasabb költségeket az okozza, hogy relatíve alacsony m?ködési óraszámmal üzemelnek a hazai széler?m?vek, az ingadozó termelés miatt pedig jelent?s tartalékokról és szabályozói kapacitásról kell gondoskodni. Hálózatbiztonsági szempontból a pillanatnyi id?járástól való er?s függ?ség mellett hátrány, hogy a széler?m?veknél a termelési csúcs jellemz?en éjszaka van, amikor kevesebb áramra van szükség. Ezt persze lehet tárolni (szivattyús tározós vízi er?m?), azonban az NFM jelzése szerint erre alkalmas területek nálunk nincsenek, ezek ugyanis természetvédelmi oltalom alatt állnak.
Kilátások
Ami a jöv?t illeti, az EU felé vállalat célkit?zéseink egyértelm?en a megújulók további növekedésének irányába mutatnak. Érdemes azonban röviden áttekinteni a kormány energiastratégiáját, mely az egyes megújuló energiatípusok kapcsán nem éppen egységes álláspontot képvisel. A kormányzat els?sorban a geotermikus energiában és a napenergiában lát potenciált, a szélenergiának viszont nem látnak helyet a rendszerben az alacsony hatékonyság miatt.
A megújulók további terjedését segítheti az is, hogy a támogatási rendszerben jelent?s változások történtek. Az eddig érvényben lév? kötelez? átvételi rendszert (KÁT) a jöv?ben felváltja a METÁR, ami az EU irányelvekkel összhangban egy piaci alapú támogatási modell. A kötelez? átvétel (KÁT) esetében a megújuló forrásból el?állított áramot támogatott áron átveszik a termel?t?l. A prémium típusú rendszerben viszont a termel?nek magának kell vev?t találnia a villamos energiára a piacon. Ez arra ösztönzi a termel?ket, hogy a piaci árak változásához igazítsák a termelésüket, vagyis lehet?ség szerint akkor termeljenek, amikor arra nagyobb igény mutatkozik.
Az új megújuló energia szabályozás három kategóriába sorolja a termel?ket. A legkisebb, 0,5 megawatt kapacitás alatt ugyanaz a kötelez? átvételi rendszer vonatkozik az er?m?vekre, mint eddig, kivételt a széler?m?vek jelentenek. A 0,5 és 1 megawatt közötti termel?k kategóriája a METÁR speciális, egyedi támogatásokkal ellátott rendszerét jelenti. Az 1 megawatt feletti, megújuló energiákat hasznosító er?m?vek a prémium támogatási rendszerbe tartoznak, beruházói pályázatokon indulhatnak, és a szabadpiacon értékesíthetik az áramot.
A METÁR 2017-es tervezett indulása a hazai megújulóenergetikai ipar fellendülését hozhatja, becslések szerint akár 600 milliárd forintnyi beruházást is hozhat az ágazatban. A globális trendek alapján ez az egyre népszer?bb zöld kötvények és részvények kibocsátását is magával hozhatja, mely a szektorban m?köd? cégek finanszírozásának diverzifikálása mellett a befektet?knek és a t?kepiacnak is kedvezhet.
