Az erőmű több mint 20 év után magyar többségi tulajdonba kerül, ami hazánk biztonságos és kiszámítható energiaellátása szempontjából is rendkívül fontos – tette hozzá. Ugyanakkor Valaska szerint a következő tíz évben a Mátrai Erőmű nem nélkülözhető a magyar villamosenergia-rendszerből, az importot ugyanis technikai okok miatt sem lehet növelni.
„A hazai energiapolitika az atom, a szén és a megújuló energia hármas pillérén áll” – hangsúlyozta. Az erőműnek sok „másodlagos” feladata is van: a kelet-magyarországi mezőgazdasági termelés melléktermékeit hasznosítja, így bevételhez juttatja a gazdálkodókat. Emellett az erőmű fontos alapanyagforrás: a szűrők kiszűrik a füstgázból az összes terhelő anyagot, legfontosabb közülük a kén, ennek végső mellékterméke a gipsz. Magyarországnak nincs természetes gipszanyagforrása. A visontai gyár mintegy tízmillió négyzetméter gipszkartont állít elő évente. Emellett a cementipar egyik legnagyobb alapanyag-beszállítója, az erőművi pernye is oda kerül – sorolta.
Az új tulajdonosokról Valaska József azt mondta: a cseh Energeticky a Prumyslovy Holding (EPH) csaknem húszezer megawatt kapacitással rendelkező erőművi befektetői csoport, Csehországban és Németországban is jelentős szenes kapacitásokat birtokol, emellett a Budapest Erőmű Zrt.-nek is fő tulajdonosa.
A magyar befektetőkkel kapcsolatban jelezte: az Opus csoport kezelésében levő Status Energy Magántőkealap és az állami tulajdonú Magyar Villamos Művek közösen 60 százalékot meghaladó befolyása működési biztonságot szavatol. (Mészáros Lőrinc célba vette a Mártrai Erőművet?)
Valaska szerint az új befektetők már tárgyaltak a szakszervezetekkel, megfelelő garanciák születtek a szociális védőháló fenntartására és a munkahelyek megőrzésére. Ma a Mátrai Erőmű munkavállalói és vezetősége is a gyors, zökkenőmentes átmenetben érdekelt, hogy a bizonytalanságok után „végre el lehessen kezdeni az építő munkát”.
MTI Fotó: Komka Péter
Forrás: napi.hu