Mindenkinek megérné, ha átképzés után napelemekkel dolgoznának az amerikai szénipari munkások. Állásaik már amúgy sem biztosak.
A zöld forradalom már elindult az energiaszektorban, de a környezetvédelmi és egyre jobban látható gazdasági el?nyök mellett sokan továbbra is a fosszilis iparban dolgozó munkásokért aggódnak. Az átalakulás már nem kérdés, de sok múlhat rajta, hogy mindez milyen gyorsan zajlik le.
Az energetika terén konzervatív Egyesült Államokban ez különösen kényes kérdés, miután a szén- és olajmunkások itt hagyományosan a „keményen dolgozó amerikai” mintapéldányai. Úgy tartják, hogy jelenleg a politikusok szemében egy meglév? munkahely megvédése többet ér, mint öt új munkahely teremtésének reménye. A Michigani M?szaki Egyetem (Michigan Technological University) kutatói most egy részletes tanulmányt adtak ki, melyben a fosszilis szektorban dolgozók átképzésének anyagi vonzatait vizsgálják.
Napelempark, illusztráció. (MTI Fotó: Vajda János)
Nem kell félni a zöld átalakulástól, mert lesz elég munkahely, ami a többségnek magasabb fizetéssel is jár – summázzák a szerz?k.
A szénipari dolgozók a vájártól kezdve a mérnökön át a menedzserig mind találhatnának maguknak feladatot a megújuló szektorban – érvelnek.
A fosszilis ipar eleve hanyatlik, bányákat zárnak be, nagyvállalatok jelentenek cs?döt, míg az amerikai napelemgyártás folyamatosan szívja fel a munkaer?t – emeli ki a tanulmány vezet? szerz?je, Joshua M. Pearce.
S?t, a becsült adatok alapján a széniparban csupán 150 ezren dolgoznak Amerikában, míg a napenergia kiaknázása már most több mint 200 ezer embernek ad munkát. A tanulmány szerint a következ? 15 évben meg lehetne valósítani a teljes fosszilis szektor átképzését, ennek költségei valahol 180 millió és 1,8 milliárd dollár között mozognának. Átképzésüket a munkások maguk fizethetnék, esetleg az ?ket alkalmazó cég, az adott állam vagy a szövetségi kormány finanszírozná. A hasonló felkészültséget igényl? pozíciók összehasonlítása után kiderült, hogy az alacsonyabb pozíciókban akár 10 százalékkal is jobban kereshetnének a munkások a napenergiával. Egyedül a fels? vezet?k fizetése lenne alacsonyabb – de ez a társadalmi megítélés szempontjából a legkisebb rossz. A szénipar már eleve bukásra van ítélve, dolgozói pedig jobban teszik, ha el?re menekülnek, és meg sem állnak a napelem gyárakig – vélik a tanulmány szerz?i.
Magyarország áramtermelése nem különösebben szénnehéz, az ország legnagyobb CO2 kibocsátója a Mátrai Er?m? (ME), ami a teljes magyar üvegházgáz-kibocsátás 10 százalékáért felel.
Az ME mintegy 2300 embert foglalkoztat közvetlenül; a bányászat több mint 1200, az er?m? 800 embernek ad munkát, míg a leányvállalatoknál nagyjából kétszázan dolgoznak.
Forrás: hirado.hu
