A magyar állam nem készít elő európai uniós támogatási projektet a Mátrai Erőmű Zrt. számára a tervezett új 500 megawatt teljesítményű erőművi egység telepítéséhez – közölte Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) parlamenti államtitkára képviselői kérdésre adott írásos válaszában pénteken a parlament honlapján.
Hadházy Ákos LMP-s képviselő azt tudakolta a nemzeti fejlesztési minisztertől, hogy számíthat-e uniós támogatásra a Mátrai Erőmű Zrt. a tervezett nagyberuházáshoz.
Fónagy János válaszában kiemelte, hogy az állam nem rendelkezik döntést befolyásoló tulajdoni hányaddal, a társaságban a német RWE Power AG a többségi tulajdonos.
Április elején ugyanakkor sajtóhírek arról jelentek meg, hogy a német RWE Power AG és az EnBW csoport, amelyek a Mátrai Erőmű részvényeinek a 74 százalékát birtokolják, az erőmű értékesítéséről tárgyalnak öt pályázóval, kettővel az árban is megegyeztek. A legesélyesebb jelölt az társaság negyedét jelenleg is tulajdonló állami MVM.
Beszáll-e az állam?
Hadházy Ákos kérdésére, hogy tervezik-e növelni, és ha igen mennyivel az MVM Zrt. eddigi részesedésén túl az erőműben meglévő állami tulajdonrészt, Fónagy János annyit közölt, hogy a részesedés értékesítési tender folyamatban van, az MVM Zrt. kisebbségi részvényesként, a többi meghívott potenciális befektetővel együtt, piaci alapon vizsgálja a befektetési lehetőséget. Az értékesítési folyamatot a kormány is figyelemmel kíséri – tette hozzá.
Az államtitkár válaszában ismertette, hogy a Mátrai Erőmű Magyarország második legnagyobb erőműve, beépített kapacitása 950 megawatt. Éves átlagos kihasználtsága 2016-ban 72,1 százalék volt, 2017 márciusi adat alapján pedig 78,8 százalék. A Mátrai Erőmű az ország energiabiztonságának megkerülhetetlen eleme, az országos villamosenergia-fogyasztás mintegy 14 százalékát állítja elő, hiánya veszélyeztetné az ellátásbiztonságot.
Szénerőmű nélkül nincs megújuló energia?
Az LMP-s képviselő másik kérdésére, hogy mi a realitása a főként lignitre épülő Mátrai Erőmű eurómilliárdokból történő fejlesztési terveinek, Fónagy János emlékeztetett arra, hogy a magyarországi villamosenergia-termelés jelentős része továbbra is nukleáris és lignit alapon nyugszik. Ezek az alaperőművek szabályozhatóságukkal hozzájárulnak a megújuló energiák integrálásához is a villamos energia rendszerbe.
Ha nem állna rendelkezésre a megfelelő, szabályozható erőművi kapacitás, Magyarország nem tudná teljesíteni a megújuló energia részarány elérésére vonatkozó nemzetközi vállalásait – mutatott rá az államtitkár.
Fónagy János hangsúlyozta: a Mátrai Erőmű elkötelezett a környezetbarát technológiák alkalmazása iránt, a termelésének 10 százalékát a térségi biomasszák hasznosításával végzi, ami az évtized végéig elérheti a 20 százalékot.
2050-ig működtetnék
Valaska József, a Mátrai Erőmű Zrt. igazgatóságának elnökének korábbi közlése szerint egy új, 500 megawatt teljesítményű erőművi egység telepítésével, a megújuló energia termelési kapacitás bővítésével és az energiatárolási piacra lépéssel készül a következő évtizedekre a Mátrai Erőmű Zrt.
A Mátrai Erőmű meglévő 884 megawattos szén alapú termelőegységeit a 2020-as évek közepére leállítják, ezért egy új, várhatóan 500 megawatt teljesítményű erőművi blokk telepítésének előkészítésén dolgozik a cég. Az új egység már szén-dioxid-leválasztó berendezéssel fog rendelkezni, amely az EU klímapolitikája mellett is lehetővé teszi a hosszú távú működést, akár a 2050-es évekig – közölte a társaság igazgatóságának elnöke.
Meg vannak számlálva a Mátrai Erőmű napjai?
A napokban az Európai Unió új környezetvédelmi előírásokat fogadott el, amely miatt várhatóan több szénerőmű, így köztük a Mátrai Erőmű is, vagy bezárásra, vagy az eddigieknél jóval nagyobb beruházásokra kényszerül. A 2020 utáni új környezetvédelmi előírások és az eltűnő támogatások drasztikusan érinthetik a szénerőművek, így a hazánk szén-dioxid-kibocsátásának 10 százalékáért felelős Mátrai Erőmű jövőjét is.
Forrás: tozsdeforum.hu
