Európa 2030-ra energiájának 27 százalékát megújuló energiaforrásokból fogja előállítani – legalábbis a korábban tett klímavállalás ezt tartalmazza. A kontinens azonban nem fogja elérni ezt a célt, hacsak nem vezet be olyan intelligens szabályozást, amely támogatja az ágazatban szereplők innovációs és befektetési hajlandóságát.
A decentralizált energiafelhasználás kialakítása fontos lépés ahhoz, hogy az Európai Unió elérje ambiciózus céljait. Előrejelzések szerint 2015 és 2025 között világszerte 400 megawatt per óráról 50 gigawatt per órára növekszik a decentralizált energiaraktár-kapacitás, ez pedig továbbnöveli a megújuló energiaforrások versenyképességét. Ennek egyik látható jele például az, hogy a napelemmodulok ára közel 80 százalékkal csökkent 2010 óta – derült ki a Roland Berger „Az emberek ereje – Európa decentralizált energiapiacának jövője” című tanulmányából.
Ugyanakkor még mindig számos akadályt kell leküzdeni az energiaforradalomhoz vezető úton. Az egyik legfőbb gátló tényező, hogy a standardizált szabályozás az európai piac számára nem előnyös. Minden egyes EU-tagállam maga felelős a saját piacáért, amelynek köszönhetően az unióban uralkodó különböző politikai- és piaci törekvések folyamatosan akadályozzák egymást, veszélyeztetve ezzel a közös európai klímacélokat. Schannen Frigyes, a Roland Berger magyarországi ügyvezetője szerint ha Európa döntéshozói nem törekednek az összehangolt energiapolitika megvalósítására, akkor az EU nem fogja elérni a saját maga által kitűzött klímacélokat, és a kontinens továbbra is függ majd a fosszilis üzemanyagokat beszállító nemzetektől.
A döntéshozóknak intelligens szabályozást kell elrendelniük
A Roland Berger szakértői az alábbi négy lehetséges jövőképet állapították meg az európai energiaszektor esetében:
- zöld forradalom, amelyhez erős piaci fejlődésre és politikai elkötelezettségre van szükség,
- széttagolt forradalom, amely erős piaci fejlődést és alacsony politikai elkötelezettséget feltételez,
- piaci apátia, mely alacsony piaci fejlődést és erős politikai elkötelezettséget jelez előre,
- lassan mozgó piac, amely alacsony piaci fejlődési szintet és gyenge politikai elkötelezettséget predesztinál.
Nyilvánvaló, hogy minden esetben egy intelligens szabályozási rendszer kialakítására lesz szükség, mely egyben a piaci mechanizmusok megfelelő működésének legfontosabb előfeltétele is. „A szabályozási követelmények kényszeríteni fogják az európai országokat arra, hogy új és környezetbarát technológiákat alkalmazzanak az energia-előállítás során – mondta Schannen Frigyes. – Cserébe több tőke áramlik majd az innovatív megoldásokhoz és a decentralizált energiarendszerekkel kapcsolatos kutatásokba és fejlesztésekbe.”
Mindemellett figyelembe kell venni azt is, hogy a nagy teljesítményre képes energiaraktárak még állandó kompenzációra szorulnak a változó időjárás és a szezonális ingadozások miatt, különösen igaz ez a szélenergia és a napenergia esetében. A sikeres energiaforradalomhoz az ilyen technológiára épülő rendszerekbe szükséges befektetni.
Üzleti modell átalakulás az energiaszolgáltatók között
Annak érdekében, hogy létrejöjjön a decentralizált energiarendszer, a piac vezető szereplőinek új üzleti modellt kell kialakítaniuk. Olyan új üzleti területek tűnnek majd fel, mint az okos raktározás vagy a lakossági fogyasztók számára kiépülő digitális energia-tanácsadói rendszerek. „A vállalatoknak körültekintően kell megtervezniük azokat a befektetéseiket, amelyek a fosszilis energiaforrásokra épülnek, hiszen idővel mindenkinek el kell hagynia ezt a forrást. Ugyanakkor a vállalatok vagyoni helyzetétől is függhet, hogy rákényszerülnek-e idővel a teljes ágazat elhagyására” – figyelmeztetett Schannen.
A fosszilis üzemanyagoktól való elszakadás kapacitásfelszabadulást is jelent, ezek lekötésére új technológiákat vezethetnek be, az újonnan kialakított üzleti modelleknek megfelelően. A vállalatok számára fontos lesz az is, hogy partneri együttműködést alakítsanak ki startupokkal, egyetemekkel és kutatóintézetekkel, biztosítva hozzáférésüket az új technológiákhoz. Összességében Schannen Frigyes arra figyelmeztet, hogy azok a vállalatok, amelyek nem alkalmazkodnak az energiaforradalom hozta változásokhoz, azt kockáztatják, hogy korábbi sikeres üzleti modelljük elsősorban külső tényezők miatt veszteségessé válhat.
Forrás: piacesprofit.hu
