Jóval ambiciózusabb és következetesebb a megújuló energiaforrások felhasználását támogató politikát sürget európai uniós és tagállami szinten is egy 15 nagyvállalatból álló csoport, köztük olyan társaságokkal mint a Google, az IKEA vagy a Tesco.
Megújuló energiák: Ez kevés lesz! – figyelmeztet a Tesco és az IKEA
Igencsak kritikus jelentés látott napvilágot az Európai Unió központi, illetve tagállami szintű energiapolitikájáról. A The Prince of Wale’s Corporate Leaders Group által publikált jelentés a jelenlegi uniós megújuló energia politika hatékonyságát vizsgálta, különös tekintettel arra, hogy az mennyiben támogatja a megújuló alapon való energiatermelést, illetve -ellátást. A jelentés arra a kérdésre is igyekezett választ találni, hogy hogyan lehetne tökéletesíteni a szabályozást a továbblépés érdekében.
A jelentés készítő Európában is aktív globális nagyvállalatok álláspontját is megkérdezték a témában, a kapott válaszok alapján pedig a megújuló energiaforrásokat támogató politika az Európai Unióban nem kielégítő. A riport az egész közösségre, illetve a tagállamokra nézve nem túl hízelgő megállapításokat tesz. A vállalatok körében gyakorlatilag konszenzus alakult ki azt illetően, hogy
A megújuló energiaforrások részarányára vonatkozó célkitűzések a társaságok szerint általában nem elég magasak, ami megakadályozza a befektetéseket, az egyes tagállamok szintjén pedig az egyértelműség hiánya a döntéshozást is hátráltatja. A csoport a jelenleginél jóval ambiciózusabb, a megújuló energia részarányára vonatkozó tagállami vállalásokat tart szükségesnek a befektetések és az egyéb döntések felgyorsítása érdekében. Az Európai Bizottság jelenleg érvényben lévő, a megújuló energia direktívában rögzített, nem kötelező érvényű célszáma a megújuló energiaforrások EU-szintű felhasználására 27 százalék 2020-ra. Ezt a 15 vállalat általános véleménye szerint szintén emelni kellene, részben azért, mert fontos szerepe van a tagállami politikák harmonizációjában is.
Közös keretmegállapodást sürgetnek
Az Európában aktív vállalatok között általános vélemény a jelentés szerint, hogy az egyes tagállamokban és között a jelenleginél sokkal nagyobb következetességre lenne szükség. Ennek érdekében pedig az Európai Uniónak közös keretmegállapodásra lenne szüksége a határokon is átnyúló együttműködés érdekében, amelynek az integrált energiapiac tervezésére, a regionális kooperációra és a teljesülés ellenőrzésére is ki kell terjednie. A jelentés szerint az egyes helyi politikák, szabványok, tarifák, támogatások és egyéb szabályozások eltérései EU-szerte bonyolulttá teszik a közép- és hosszútávú üzleti tervezéstis.
– figyelmeztettek.
Óvatos tervek
Magyarország jelenleg érvényes vállalása szerint 2020-ra az ország energiafelhasználásában a megújuló energiaforrásoknak 14,65 százalékos arányt kell elérnie, míg az EU által az ország számára kijelölt minimális cél 13 százalék. Az ország – részben egy statisztikai módszerváltásnak köszönhetően – szinte már 2015-ben teljesítette saját célkitűzését, amikor is a megújulók részaránya 14,5 százalékra emelkedett. Amellett azonban, hogy a hazai megújulóenergia-termelés zöme biomasszából valósul meg, amelynek felhasználása súlyos környezeti és egészségi kérdéseket vet fel, a Magyarország által saját maga elé kitűzött megújuló részarány ugyancsak nem sorolható a merészebb vállalások közé a 10 és 49 százalék között szóródó tagállami célértékeket figyelembe véve.
