Welcome to Magazine Premium

You can change this text in the options panel in the admin

There are tons of ways to configure Magazine Premium... The possibilities are endless!

Member Login
Lost your password?

Megújulómódszer: egy trükk és más semmi

Share Button

Rég nem épülnek új szélturbinák, naperőműből sem telepítenek sokat, Magyarország mégis elérte azt a zöldenergia-arányt, amit 2020-ra vállalt – bár csak egy módszertani váltással.

Fel kell készülnünk rá, hogy 5–10 év múlva eljön a geotermiás boom – magyarázza Kovács Imre, az EU Fire Kft. vezetője. A családi vállalkozás a lakóház méretű geotermikus rendszerekre esküszik, mert bár a földhő energetikai hasznosítását eddig csak nagy projektben végezték (mint a Makói Geotermikus Fűtőrendszer és a Csongrádi Geotermikus Kaszkádrendszer kiépítése), a gépészmérnök szerint itt az ideje a kicsik felé nyitni: a középületek, üzemek, városrészek távhőszolgáltatásának dimenzióitól a családi ház méretű rendszerigényekig eljutni. Kovács úgy számol, hogy Magyarországon minden századik lakóingatlan megrendelővé válhat a közeli jövőben, és mivel az országban lévő 4,4 millió lakásra csak harminc-egynéhány, az EU Fire-éhez hasonló profilú vállalkozás jut, hosszú időre lesz elegendő megrendelése. Pláne ha a kormány valóban a geotermikus energia hasznosításának felfuttatását tervezi a következő évtizedben – mint ahogy a frissített zöldenergia-statisztika meglepő adataival kapcsolatban a fejlesztési tárca HVG-nek küldött válaszaiból kirajzolódik.

Drasztikusan megváltoztak ugyanis a számok 2010-re, visszamenőlegesen a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) minap kiadott statisztikájában. A megújuló energia 2010-es részarányaként az eddigi 8,5 helyett 12,8 százalékot hoztak ki, 2013-ban pedig az új kalkuláció szerint már 16,3 százalékos eredményt ért el Magyarország, és ezzel túlteljesítette uniós vállalását. Mármint statisztikailag. Bár a megújuló energiaforrások 2020-ra vállalt 14,5 százalékos felhasználási aránya az EU legalacsonyabb tagállami célja, ennek gyors teljesítése is meglepő. Egyrészt azért, mert 2006 óta egyik kormány sem adott ki az akkori, 330 megawatt kapacitásra szóló szélerőmű-építési engedély után újat, és ez egy tavaly szeptemberi jogszabály-módosítás miatt a továbbiakban is így marad. Másrészt, mert a naperőműboom továbbra is csak ígéret. Harmadrészt pedig, mert a biomassza-erőművekkel is hadilábon áll a kormány.

A visszamenőleges „javulás” oka az, hogy most másképp vették számításba a MEKH-ben a fatüzelési adatokat, mint eddig. Az erdészetek hivatalos tűzifaeladási adatai helyett a KSH életkörülmény-kutatásából származtatva az jött ki, hogy sokkal nagyobb mennyiségű fát tüzel el az ország, mint amennyit eddig számoltak. A Magyar Mérnöki Kamara épületenergetikai számításai alapján pedig azt is megállapították, hogy mennyivel nagyobb a fatüzelésűként számon tartott lakások fűtési igénye: 251 százalékkal.

Érdemes visszaidézni: a Budapesti Corvinus Egyetemen működő Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont már 2009-ben kimutatta, hogy évente 3,5 millió köbméter is lehet az illegálisan kivágott fa mennyisége. Ezt akkor az erdészetek kikérték maguknak, és a REKK következtetéseit a földművelési tárca is visszautasította. Ám elgondolkodtató, hogy míg az erdészeti nyilvántartás faanyagára ráhúzható a megújuló energiaforrás címkéje, mivel a kivágott mennyiséget tervszerűen újratelepítik, a lopott fáról (a fahulladékról és minden egyéb, kályhákban égetett anyagról, ami idesorolódott) a legkevésbé sem állítható ez.

Az adatfrissítés utáni különbségre adott más magyarázatot is a MEKH. E szerint korábban a lakossági gázfogyasztás adatait megkérte a gázszolgáltatóktól, de azt nem tudta megállapítani, hogy mekkora rész jut belőle fűtésre. Márpedig a meleg víz előállítására vagy a főzésre fordított energia nem tartozik a zöldenergiás számítási körbe. „Így szükség volt egy reprezentatív lakossági adatfelvételre” – írta a MEKH. A magyarázat kicsit sántít, mivel a statisztikához szükséges arányt éppúgy meg lehet becsültetni, mint ahogy azt a KSH adataiból kimatekozták, ráadásul a fatüzeléses rendszerek is melegíthetnek vizet, és főzésre is alkalmasak.

A Eurostat friss beszámolójából kitetszik, hogy Magyarország mellett féltucatnyi más tagország is bepróbálkozott az új számítási móddal, Belgiumtól Csehországon és Hollandián át Olaszországig. Tíz hónapja még híre sem volt az adattupírozásnak: tavaly júniusban Szabó Zsolt, a klímapolitikáért is felelős helyettes államtitkár egy tájékoztatón úgy beszélt a megújuló energia új támogatási rendszeréről, hogy még a régi számokat szerepeltette. Más kérdés, hogy azok mögött sem volt valós teljesítmény – mutatott rá Kaderják Péter, a REKK vezetője az NRG Reportnak adott korábbi interjújában: „Nem azért állunk jól, mert gyors a megújuló termelés növekedése, hanem mert a válság után az ország primer energiafelhasználása drasztikusan lecsökkent.”

A trükközés azonban értelmét veszti, ha életbe lép az Európai Bizottság indítványa, amely 2020-tól nem engedné, hogy a tűzifát is a megújulók közé számítsák. Ezzel bajba kerülhet a magyar kormány, mert nem látszik, hogy mivel s hogyan tudná azt kiváltani. Márpedig Brüsszel azt tervezi, hogy aki a kívánalmakat nem teljesíti, büntetést fizet. A fejlesztési tárcánál mégsem aggódnak. „A kormány a jövőben is támogatja a megújuló energiák hasznosításának elterjedését, hiszen az a klímapolitikai célok elérésében is fontos szerepet tölt be” – írták a HVG-nek. A 2020-as, már elért „jogilag kötelező” célon felül „önkéntes célkitűzés” is van – hívták fel a figyelmét, azt azonban nem részletezve, hogy mennyi.

Az EU a következő évtizedre, 2030-ig egyetlen közös, 27 százalékos vállalást tett. A minisztérium közlése szerint az ehhez vezető menetrend még képlékeny, elég lehet az is, hogy Magyarországon a „bruttó végső energiafogyasztás 15–20 százalékának kellene 2030-ban zöldenergia-alapúnak lennie”. Ezt pedig képtelenség pusztán a napenergia- és a földhőberuházások felpörgetésével teljesíteni. Lehetne azonban másképp is: Hollandiában 2015-ben az Urgenda nevű civil szervezet bíróság elé citálta a kormányt azzal, hogy a fenyegető tengerszint-emelkedés miatt vállaljon az eredeti – addigra már teljesült, 15–17 százalékos – károsanyagkibocsátás-csökkentésnél többet.

A bíróság helyt adott a kérésnek, és a kormányt a holland limit legalább 25 százalékra emelésére ítélte. Ennek hatására lendült fel ismét az ország szélerőmű- és napelempiaca. A hivatalos szélipari adatbázis, a The Windpower szerint a 2009–2015 között alig-alig növekvő szélerőművi kapacitás – amely 2014-re így is elérte a 2800 megawattot – két év alatt majdnem másfélszeresére duzzadt. Holott Hollandia nem is zöldenergiás „bezzegország”, mint Németország vagy Dánia, de 17 millió lakosa közül eddig kétmillió ember otthona vált napfényüzeművé.

Forrás: hvg.hu

Tags:



Hirdetés