A lakossági kört kiszolgáló egyetemes szolgáltatás már évek óta veszteséget eredményez az áramszolgáltatók számára, míg a hálózati tevékenységek eredménye jelent?sen csökkent tavaly 2012-höz képest. A rezsicsökkentés és a közm?adó az árampiacon is éreztette hatását.
A kormány lassan másfél éve hirdetett harcot a lakossági rezsikiadások csökkentése érdekében, bár a 2010-es kormányváltást követ?en is csak egy alkalommal emelkedtek a vezetékes energiaszolgáltatásban a lakossági tarifák. A 2013 januárjától elindított rezsicsökkentési program komoly meglepetésként érte az energiaszolgáltatókat, hiszen el?zetes konzultációk nélkül, alig pár hét leforgása alatt hajtotta végre a kormányzat az els?, akkor 10%-os mérték? tarifavágási lépést. Mind a 2013 januári 10%-os, mind a 2013 novemberi 11,1%-os tarifavágás nagyságrendileg 100-100 milliárd forint újraosztását eredményezte az energiapiacon (áram és gáz) a lakossági energiafogyasztók, a szolgáltatók, az ipari fogyasztók és az államkassza között. Szeptembert?l ismét csökkennek majd a lakossági áramdíjak.
Egy korábbi írásunkban már bemutattuk, hogy a 2013-ban elindított rezsicsökkentési program, illetve a szintén abban az évben bevezetett vezetékadó miként változtatta meg a nagy gázszolgáltatók üzleti teljesítményét, így ezúttal az áramszolgáltatókon a sor.
2014.08.26 12:05 Nonprofit? – Irdatlan mínuszokat termel a hazai gázpiac
Egyetemes szolgáltatás
A hazai lakossági és kisvállalkozási fogyasztókat kiszolgáló egyetemes szolgáltatásban négy (három) szerepl? vesz részt: az E.ON, az ELM? és az EMÁSZ, valamint az EDF Démász. A BÉT-en is jegyzett ELM?-ben és az ÉMÁSZ-ban nagyon hasonló a tulajdonosi kör, mindkét társaságban a német RWE-EnBW dominál.
A társaságok 2013-os pénzügyi beszámolóiból – akárcsak a gázüzletnél – az látszik, hogy az egyetemes szolgáltatás a jelenlegi szabályozási keretek között nem számít jövedelmez? tevékenységnek, ugyanis mind a négy társaság negatív eredményt mutatott ki, annak ellenére, hogy több tízmilliárd forintos árbevétel? szolgáltatást végeztek.
Az elmúlt évre vonatkozóan az EDF-nek sikerült a legjobb eredményt realizálnia -1 milliárd forinttal, míg a többi szerepl? jóval nagyobb veszteséget könyvelhetett el. Az E.ON egyetemes áramszolgáltatása közel 5,5 milliárd forintos veszteséget hozott, míg az ELM? és az ÉMÁSZ együtt már 7 milliárd forintot meghaladó mínusszal zárt az elmúlt évet.
Akárcsak a gázpiac esetében, az árampiacon is csökkent az elmúlt években az egyetemes szolgáltatók árbevétele. E mögött egyrészt a válság óta tartó fogyasztáscsökkenés (visszaes? volumen), másrészt pedig a kormány rezsicsökkentési programja áll. Míg 2011-ben és 2012-ben a négy egyetemes szolgáltató összesített árbevétele 456 és 430 milliárd forint volt, addig 2013-ra már csak 373 milliárd forint értékben értékesítettek a szolgáltatók.
Az adózott eredmények alapján az látszik, hogy az E.ON kivételével az összes egyetemes áramszolgáltató üzleti eredménye romlott 2012 és 2013 között. A négy szolgáltató tavaly összesen 14,3 milliárd forint veszteséget könyvelt el az egyetemes szolgáltatásban, ami kicsivel gyengébb mint a tavalyi 13,6 milliárd forintos mínusz, de jelent?sen jobb, mint a 2011-es közel 20 milliárd forintos veszteség. Mindezek alapján az látszik, hogy a lakossági kör áramellátása már évek óta nem számít jövedelmez? tevékenységnek hazánkban.
Hálózatok
Akárcsak a gázpiacon, az áramellátásnál is az egyetemes szolgáltatók tulajdonosai jellemz?en a hálózati bevételekb?l fedezték a lakossági értékesítésb?l származó veszteségeket. A 2013-tól érkez? vezetékadó azonban pontosan ezeket a bevételeket csapolja meg, vagyis a társaságok számára tovább sz?kültek a finanszírozási lehet?ségek.
Az országot hat elosztótársaság fedi le, ezek közül három az E.ON tulajdonában van, míg a maradék három az ELM?, az ÉMÁSZ és az EDF tulajdona.
B?vebben: portfolio.hu
Forrás: portfolio.hu
