Ömlik a külföldi t?ke az ázsiai országba annak köszönhet?en, hogy az ország vezetése (mely bár továbbra is kontroll alatt tartja, de) merészen utat nyitott a meredek napelem-telepítési növekedésnek.
Az, hogy India er?ltetett zöldenergia-forradalmának és az oroszok megjelenésének hatására-e vagy pusztán a józan belátó képességnek köszönhet?en, végül is már mindegy: Pakisztán 1111 MW kumulatív (értsd: halmozott) napenergia-termel? kapacitás rendszerbe építésébe kezdett. A növekedési szám talán véletlenül jött ki csupa egyesre, és különben is csak a pillanatnyi értéket jelzi, de az, hogy most az országban egyszerre 35 napelemes projekten is dolgoznak, biztosan nem Fortuna m?ve.
Alig néhány hónapja, hogy a pakisztáni Alternative Energy Development Board (AEDB) vezet?je, Syed Aqeel Hussain Jafri bejelentette: Kína kész befektetni mintegy 500 millió dollár értékben az ország megújuló energiás projektjeibe (ami nap- és szélenergiát is jelent), itt egy újabb merész hír.
Ahogyan azt a Clenatechies megírta, a legnagyobb fejlesztés továbbra is a Quaid-e-Azam parkra tev?dik: az év végére itt 400 megawattig akarnak eljutni az épít?k, mely akkor is kifejezetten nagy produktivitást kíván, ha ebb?l 308 MW már az év elején is megvolt. Az Apollo Solar Pakistan, a Crest Energy Pakistan, és a Green Energy Pakistan is ezt, a 100 megawattos nagyságú el?relépést t?zte maga elé, miközben hat további, de kisebb fejleszt?cég dolgozik azon, hogy az összesített számadatok és a vállalások – ha projektenként nem is ekkora lépésekkel, de még feljebb kússzanak.
A már kiadott szándéknyilatkozatok további 25 projektr?l szólnak. Ha mindegyikük megépülne, az Pakisztánban további 663 MW napelemes kapacitásb?vülést jelentene – 2018-as teljesülési határid?vel.
És ha ez sem lenne elég, a kormány csak Punjab tartományban újabb 600 MW-ra adtak már ki elvi létesítési lehet?séget, melyb?l mintegy 300 MW-ra már megtalálták a megfelel? finanszírozási konstrukciót. Ez számos európai és kínai cég érdekl?dését felkeltette. Az országban a megújuló energiaforrások piacán befektetett külföldi t?ke csak tavaly meghaladta a 3 milliárd dollárt (ami mai árfolyamon számolva több mint 840 milliárd forintnak felel meg).
Eközben Magyarországon
A már átadott Pécsi naper?m?, mely eddig az egyetlen, kormányzati közrem?ködéssel épült ilyen projekt, négymilliárd forintba került. Ennek túlnyomó részét Brüsszel fizette, és ennek eredményeként évente akár 15 ezer tonnával is csökkenhet az ország szén-dioxid-kibocsátása is. Ezzel együtt is azonban csak egy fekete lyuk vagyunk az európai napenergia térképen, igaz, tavaly, egy év alatt több mozdult meg e területen, mint az elmúlt 10 évben összesen.
A pécsi 10 MW-os er?m? mellett már termelt az RWE által a a Mátrai Er?m? medd?hányóira telepített, 16 megawattos „inotai napelemrét” is, és beüzemeltek néhány ahhoz hasonló törpeer?m?vet is, mint amilyet Jászágón – ahol az els? magánberuházás, 0,5 MW-tal is gyorsan megtérül? befektetésként „ketyeg”.
Ahogyan az Pakisztán példáján is látható, ha az államnak nincs saját t?kéje, képes úgy alakítani a peremfeltételeket, hogy jelent?s forgatónyomatékú külföldi t?ke mozduljon meg az ügy érdekében. Err?l nálunk nem esik szó továbbra sem, holott a magyar villamosenergia-rendszerbe több száz MW szél-, és napenergiapotenciál volna úgy is beilleszthet?, hogy az semmiféle kockázatot nem jelentene a rendszerirányító (Mavir) számára.
Forrás: hvg.hu
