Napelemes bonsai

Magyarország, a magyar elnökségi id?szak konkrét eredményeire építve, és támogatva a lengyel elnökség törekvéseit, határozottan kiáll az Európai Unió energiabiztonságának növelése mellett – hangsúlyozta Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter az energiaügyi miniszterek informális találkozóján.

A lengyel elnökség által a tagállami energiaügyi miniszterek számára szervezett, informális találkozót szeptember 19-én és 20-án, Wroclawban tartották. A tárcavezet?k egyebek mellett az Európai Unió energiabiztonságáról, küls? energiapolitikájáról tárgyaltak. A miniszterek megvitatták az Energy Community („Energia Közösség”) hatékonyabbá tételének szóba jöhet? módozatait is.

Fellegi Tamás, akit a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) közleménye idéz, a rendezvényen úgy vélekedett, hogy a fukusimai katasztrófa, az észak-afrikai események és a gazdasági válság új helyzet elé állították az Európai Unió tagállamait; egységes és megfelel?en összehangolt küls? energiapolitikát kell kialakítani a bels? piac kiteljesítéséhez és a kulcsfontosságú politikai – ezen belül a nemzetközi együttm?ködési – célkit?zések eléréséhez is.

A miniszter kiemelte: az egységes, dinamikus és kezdeményez? küls? energiapolitika nélkülözhetetlen ahhoz, hogy az Európai Unió és tagállamai vezet? szerepet vívhassanak ki az energetikán túlmutató geopolitikai kérdésekben, sikerrel képviseljék az uniós és nemzeti energiaügyi érdekeket az Európai Unió határain kívül, és versenyképesebbé tegyék az európai ipart.

A szakminiszter szerint az EU már bebizonyította, hogy közös er?vel olyan eredményekre képes, amelyeket egyetlen tagállam sem tudna önállóan elérni, ezt az el?nyt még jobban ki kell aknázni, és állandó, következetes megközelítéssé kell alakítani, további lépéseket kell tenni az unió és a tagállamok intézkedéseinek egységbe foglalása érdekében. Az Európai Unió stratégiai érdeke, hogy kulcsfontosságú energiabeszállítóival és lehetséges új beszállítóival, valamint az energiafogyasztó országokkal – beleértve a gazdaságilag feltörekv? országokat is – stabil és hosszú távú partnerségeket alakítson ki – idézi a közlemény Fellegi Tamást.

Kovács Tamás Iván, az NFM európai uniós és nemzetközi kapcsolatokért felel?s helyettes államtitkára – a találkozó második napján ? képviselte Magyarországot – a német atomer?m?vek fokozatos leállításának hatásait vizsgáló munkareggelin elmondta, hogy az atomenergia jelenleg biztosan nem váltható ki teljes egészében megújuló energiaforrásokkal. Az atomenergia hasznosan járulhat hozzá a jöv?ben is a kapacitások megfelel? egyensúlyának kialakításához, a klímaváltozás kihívásainak kezeléséhez – mutatott rá.

Az Európai Bizottság a találkozón el?zetes tájékoztatást adott az európai energia infrastruktúrával kapcsolatos, hamarosan megjelen? jogszabálytervezetekr?l. Ennek kapcsán Kovács Tamás Iván rámutatott az energiainfrastruktúra-finanszírozás kérdéseinek, a társadalmi-gazdasági költség-haszon elemzésnek és egy olyan uniós keretszabályozás létrehozásának fontosságára, amely a különböz? régiók adottságait is figyelembe veszi. A helyettes államtitkár reményét fejezte ki, hogy az új csomag a határon átnyúló infrastruktúra-beruházások esetében a gyakorlatban is alkalmazható iránymutatásokat is tartalmaz majd a költségek megosztásáról – ismerteti a közlemény.

forrás: MTI

Magyarország,
a magyar elnökségi id?szak konkrét eredményeire építve, és támogatva a lengyel elnökség törekvéseit, határozottan kiáll az Európai Unió energiabiztonságának növelése mellett – hangsúlyozta Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter az energiaügyi miniszterek informális találkozóján.

A lengyel elnökség által a tagállami energiaügyi miniszterek számára szervezett, informális találkozót szeptember 19-én és 20-án, Wroclawban tartották. A tárcavezet?k egyebek mellett az Európai Unió energiabiztonságáról, küls? energiapolitikájáról tárgyaltak. A miniszterek megvitatták az Energy Community („Energia Közösség”) hatékonyabbá tételének szóba jöhet? módozatait is.

Fellegi Tamás, akit a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) közleménye idéz, a rendezvényen úgy vélekedett, hogy a fukusimai katasztrófa, az észak-afrikai események és a gazdasági válság új helyzet elé állították az Európai Unió tagállamait; egységes és megfelel?en összehangolt küls? energiapolitikát kell kialakítani a bels? piac kiteljesítéséhez és a kulcsfontosságú politikai – ezen belül a nemzetközi együttm?ködési – célkit?zések eléréséhez is.

A miniszter kiemelte: az egységes, dinamikus és kezdeményez? küls? energiapolitika nélkülözhetetlen ahhoz, hogy az Európai Unió és tagállamai vezet? szerepet vívhassanak ki az energetikán túlmutató geopolitikai kérdésekben, sikerrel képviseljék az uniós és nemzeti energiaügyi érdekeket az Európai Unió határain kívül, és versenyképesebbé tegyék az európai ipart.

A szakminiszter szerint az EU már bebizonyította, hogy közös er?vel olyan eredményekre képes, amelyeket egyetlen tagállam sem tudna önállóan elérni, ezt az el?nyt még jobban ki kell aknázni, és állandó, következetes megközelítéssé kell alakítani, további lépéseket kell tenni az unió és a tagállamok intézkedéseinek egységbe foglalása érdekében. Az Európai Unió stratégiai érdeke, hogy kulcsfontosságú energiabeszállítóival és lehetséges új beszállítóival, valamint az energiafogyasztó országokkal – beleértve a gazdaságilag feltörekv? országokat is – stabil és hosszú távú partnerségeket alakítson ki – idézi a közlemény Fellegi Tamást.

Kovács Tamás Iván, az NFM európai uniós és nemzetközi kapcsolatokért felel?s helyettes államtitkára – a találkozó második napján ? képviselte Magyarországot – a német atomer?m?vek fokozatos leállításának hatásait vizsgáló munkareggelin elmondta, hogy az atomenergia jelenleg biztosan nem váltható ki teljes egészében megújuló energiaforrásokkal. Az atomenergia hasznosan járulhat hozzá a jöv?ben is a kapacitások megfelel? egyensúlyának kialakításához, a klímaváltozás kihívásainak kezeléséhez – mutatott rá.

Az Európai Bizottság a találkozón el?zetes tájékoztatást adott az európai energia infrastruktúrával kapcsolatos, hamarosan megjelen? jogszabálytervezetekr?l. Ennek kapcsán Kovács Tamás Iván rámutatott az energiainfrastruktúra-finanszírozás kérdéseinek, a társadalmi-gazdasági költség-haszon elemzésnek és egy olyan uniós keretszabályozás létrehozásának fontosságára, amely a különböz? régiók adottságait is figyelembe veszi. A helyettes államtitkár reményét fejezte ki, hogy az új csomag a határon átnyúló infrastruktúra-beruházások esetében a gyakorlatban is alkalmazható iránymutatásokat is tartalmaz majd a költségek megosztásáról – ismerteti a közlemény.

forrás: MTI

Magyarország, a magyar elnökségi id?szak konkrét eredményeire építve, és támogatva a lengyel elnökség törekvéseit,
határozottan kiáll az Európai Unió energiabiztonságának növelése mellett – hangsúlyozta Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter az energiaügyi miniszterek informális találkozóján.

A lengyel elnökség által a tagállami energiaügyi miniszterek számára szervezett, informális találkozót szeptember 19-én és 20-án, Wroclawban tartották. A tárcavezet?k egyebek mellett az Európai Unió energiabiztonságáról, küls? energiapolitikájáról tárgyaltak. A miniszterek megvitatták az Energy Community („Energia Közösség”) hatékonyabbá tételének szóba jöhet? módozatait is.

Fellegi Tamás, akit a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) közleménye idéz, a rendezvényen úgy vélekedett, hogy a fukusimai katasztrófa, az észak-afrikai események és a gazdasági válság új helyzet elé állították az Európai Unió tagállamait; egységes és megfelel?en összehangolt küls? energiapolitikát kell kialakítani a bels? piac kiteljesítéséhez és a kulcsfontosságú politikai – ezen belül a nemzetközi együttm?ködési – célkit?zések eléréséhez is.

A miniszter kiemelte: az egységes, dinamikus és kezdeményez? küls? energiapolitika nélkülözhetetlen ahhoz, hogy az Európai Unió és tagállamai vezet? szerepet vívhassanak ki az energetikán túlmutató geopolitikai kérdésekben, sikerrel képviseljék az uniós és nemzeti energiaügyi érdekeket az Európai Unió határain kívül, és versenyképesebbé tegyék az európai ipart.

A szakminiszter szerint az EU már bebizonyította, hogy közös er?vel olyan eredményekre képes, amelyeket egyetlen tagállam sem tudna önállóan elérni, ezt az el?nyt még jobban ki kell aknázni, és állandó, következetes megközelítéssé kell alakítani, további lépéseket kell tenni az unió és a tagállamok intézkedéseinek egységbe foglalása érdekében. Az Európai Unió stratégiai érdeke, hogy kulcsfontosságú energiabeszállítóival és lehetséges új beszállítóival, valamint az energiafogyasztó országokkal – beleértve a gazdaságilag feltörekv? országokat is – stabil és hosszú távú partnerségeket alakítson ki – idézi a közlemény Fellegi Tamást.

Kovács Tamás Iván, az NFM európai uniós és nemzetközi kapcsolatokért felel?s helyettes államtitkára – a találkozó második napján ? képviselte Magyarországot – a német atomer?m?vek fokozatos leállításának hatásait vizsgáló munkareggelin elmondta, hogy az atomenergia jelenleg biztosan nem váltható ki teljes egészében megújuló energiaforrásokkal. Az atomenergia hasznosan járulhat hozzá a jöv?ben is a kapacitások megfelel? egyensúlyának kialakításához, a klímaváltozás kihívásainak kezeléséhez – mutatott rá.

Az Európai Bizottság a találkozón el?zetes tájékoztatást adott az európai energia infrastruktúrával kapcsolatos, hamarosan megjelen? jogszabálytervezetekr?l. Ennek kapcsán Kovács Tamás Iván rámutatott az energiainfrastruktúra-finanszírozás kérdéseinek, a társadalmi-gazdasági költség-haszon elemzésnek és egy olyan uniós keretszabályozás létrehozásának fontosságára, amely a különböz? régiók adottságait is figyelembe veszi. A helyettes államtitkár reményét fejezte ki, hogy az új csomag a határon átnyúló infrastruktúra-beruházások esetében a gyakorlatban is alkalmazható iránymutatásokat is tartalmaz majd a költségek megosztásáról – ismerteti a közlemény.

forrás: MTI

Székesfehérvár – Magyarországon kiaknázatlan a napenergia, pedig ma már minden elérhet? – derült ki az Energia Klub szerdai, hatalmas érdekl?déssel kísért konferenciáján.

A megyei kamara Energia Klubja szerdán a napkollektorok, napelemek felszerelése, tervezése, engedélyezése és az ezekhez kapcsolódó pályázatok kérdéseire kereste a választ. A szervez?k maguk is meglep?dtek, milyen sokan voltak kíváncsiak ezekre az információkra. Nem véletlenül, hiszen mint azt Radetzky Jen?, az FMKIK elnöke elmondta:  nem csak a szükség teszi fontossá e témát, de a gazdasági válságból való kilábalás egyik f? eszköze is lehet a megújuló és alternatív energia, s ezt  a gazdasági önkormányzat már korábban stratégiai célként határozta meg.

A napenergia felhasználása iránt sokan érdekl?dnek. Többeket visszatart, hogy a beruházás sokára térül meg, és a pályázatok is állnak

– Bármilyen nehézségek is vannak e téren, nem szabad csüggedni, mert ez a jöv? útja – hangsúlyozta Nagy István, az Energia Klub elnöke, a rendezvény házigazdája.
– Magyarországon ma minden adott lenne a napenergia kiaknázásához – mutatott rá  Simon Tamás, az Energia Központ Nonprofit Kft. projektmenedzsere. Amíg nálunk évente 2100  a napsütéses órák száma,  a németeknél csak 1700 körüli, de Bajorországban például mindenütt tele vannak a háztet?k napkollektorral vagy napelemmel – tette hozzá. Nálunk évente körülbelül 1300 kilowattóra (kwh)  h?mennyiség érkezik négyzetméterenként, ennek túlnyomó részével azonban senki nem kezd semmit – példálózott  a  hazai energiahatékonysági és energiastatisztikai ügynökségi feladatokat ellátó és a kormányszervek számára energiahatékonysági- és megújuló energiahordozók terjedését szolgáló stratégia kialakításában, döntéshozatalok megalapozásában, valamint ezek  megvalósításában és végrehajtásában való közrem?köd? szervezet szakembere.
– Magyarországon a szolár, azaz napenergiát nem célszer? f?tésre használni, mert a télire méretezett rendszerek a meleg nyarakon nagyon drága fölös kapacitást jelentenek. Pillanatnyilag az t?nik a legcélravezet?bbnek, ha a villamos-energia hálózatra dolgozik rá, majd kevésbé napos id?ben onnan visszanyeri az áramot. Hazánk 2020-ra  a tavalyihoz képest tizenötszörösére kívánja növelni  a napenergiával el?állított energiamennyiséget, s ehhez ma már minden technika és technológia adott.  A különféle rendszerek fajlagos ára hasonló, hiszen a kisebb hatásfokú szerkezetekb?l nagyobb felület kell,  a hatékonyabbak pedig jóval többe kerülnek – hangzott el délel?tt. Délután a  napkollektor, napelem felszerelése házunkra, épületeinkre címmel Fehér János, a fehérvári Delta-F Kft. ügyvezet?je adott tájékoztatást,  majd a hasonló témájú, jelenleg felfüggesztett, de figyelemre érdemes pályázatokról Szabó Sándor András, a FMKIK pályázati és innovációs tanácsadója tartott el?adást.

forrás: fmh.hu

Székesfehérvár – Magyarországon kiaknázatlan a napenergia, pedig ma már minden elérhet? – derült ki az Energia Klub szerdai,
hatalmas érdekl?déssel kísért konferenciáján.

A megyei kamara Energia Klubja szerdán a napkollektorok, napelemek felszerelése, tervezése, engedélyezése és az ezekhez kapcsolódó pályázatok kérdéseire kereste a választ. A szervez?k maguk is meglep?dtek, milyen sokan voltak kíváncsiak ezekre az információkra. Nem véletlenül, hiszen mint azt Radetzky Jen?, az FMKIK elnöke elmondta:  nem csak a szükség teszi fontossá e témát, de a gazdasági válságból való kilábalás egyik f? eszköze is lehet a megújuló és alternatív energia, s ezt  a gazdasági önkormányzat már korábban stratégiai célként határozta meg.

A napenergia felhasználása iránt sokan érdekl?dnek. Többeket visszatart, hogy a beruházás sokára térül meg, és a pályázatok is állnak

– Bármilyen nehézségek is vannak e téren, nem szabad csüggedni, mert ez a jöv? útja – hangsúlyozta Nagy István, az Energia Klub elnöke, a rendezvény házigazdája.
– Magyarországon ma minden adott lenne a napenergia kiaknázásához – mutatott rá  Simon Tamás, az Energia Központ Nonprofit Kft. projektmenedzsere. Amíg nálunk évente 2100  a napsütéses órák száma,  a németeknél csak 1700 körüli, de Bajorországban például mindenütt tele vannak a háztet?k napkollektorral vagy napelemmel – tette hozzá. Nálunk évente körülbelül 1300 kilowattóra (kwh)  h?mennyiség érkezik négyzetméterenként, ennek túlnyomó részével azonban senki nem kezd semmit – példálózott  a  hazai energiahatékonysági és energiastatisztikai ügynökségi feladatokat ellátó és a kormányszervek számára energiahatékonysági- és megújuló energiahordozók terjedését szolgáló stratégia kialakításában, döntéshozatalok megalapozásában, valamint ezek  megvalósításában és végrehajtásában való közrem?köd? szervezet szakembere.
– Magyarországon a szolár, azaz napenergiát nem célszer? f?tésre használni, mert a télire méretezett rendszerek a meleg nyarakon nagyon drága fölös kapacitást jelentenek. Pillanatnyilag az t?nik a legcélravezet?bbnek, ha a villamos-energia hálózatra dolgozik rá, majd kevésbé napos id?ben onnan visszanyeri az áramot. Hazánk 2020-ra  a tavalyihoz képest tizenötszörösére kívánja növelni  a napenergiával el?állított energiamennyiséget, s ehhez ma már minden technika és technológia adott.  A különféle rendszerek fajlagos ára hasonló, hiszen a kisebb hatásfokú szerkezetekb?l nagyobb felület kell,  a hatékonyabbak pedig jóval többe kerülnek – hangzott el délel?tt. Délután a  napkollektor, napelem felszerelése házunkra, épületeinkre címmel Fehér János, a fehérvári Delta-F Kft. ügyvezet?je adott tájékoztatást,  majd a hasonló témájú, jelenleg felfüggesztett, de figyelemre érdemes pályázatokról Szabó Sándor András, a FMKIK pályázati és innovációs tanácsadója tartott el?adást.

forrás: fmh.hu

MIndjárt kiderül, mire kell egy növénynek egyszerre 27 darab napelem.