Népszavazás lesz az atomerőművek leállításáról

Share Button
Svájcban az atomerőművek leállításáról mondhatják el véleményüket a helyiek. Az alpesi országban 5 erőmű működik, ha a lakosság többsége a teljes leállás mellett voksol, már jövőre lekapcsolhatnak 3 létesítményt a hálózatról, a teljes leállásra pedig 2029-ig kerülne sor. A referendumot a zöldek kezdeményezték, környezetvédelmi indokokkal. A kormány ellenzi az atomerőművek megszüntetését, azzal érvelnek, hogy a szénalapú hőerőművek is súlyos környezeti károsodást okoznak.

A mühlebergi atomerőmű, Bern kantonban, egyike Svájc 5 atomerőművének. A vasárnapi népszavazáson mind az 5 leállításáról szavaznak a svájciak. A referendumot a zöldek és a szociáldemokraták kezdeményezték, főleg biztonsági indokok miatt. A 2011-es fukusimai katasztrófa után több ország is drasztikus intézkedéseket hozott az atomenergia területén. Németország erőművei 40%-át leállította, a többit pedig 2022-ig fokozatosan kapcsolja ki a rendszerből. A svájci létesítményeknél az amortizáció a legfőbb szempont.

„Kulcsfontosságú, hogy milyen idős az atomerőmű, mert majdnem mindent meg lehet javítani, ki lehet cserélni egy erőműben, csak a reaktort, a reaktortartályt nem, aminek a belsejében az egész folyamat történik. Az a probléma, hogy a tartály rengeteg hatásnak van kitéve, például magasnyomásnak és hőnek. A beznaui erőműben a tartály 1969-ben épült, és tele van repedéssel, lyukakkal, ezért a biztonságát már nem lehet garantálni, és ez hatalmas kockázat” – mondja az atomellenes kampány egyik aktivistája.

Ha a leállásra szavaznak többen, 3 létesítményt már 2017-ben lekapcsolnak, majd 2029-ig fokozatosan a másik kettőt is megszüntetik. A leálláspártiak szerint van terv a pótlásra, több mint 40 ezer, megújuló energiát hasznosító projekt vár szövetségi támogatásra. A kormány egyébként szintén hajlik az atomerőművek leállítására, erre azonban konkrét terv még nem született.

A nukleáris energia támogatói arra hívják fel a figyelmet, hogy a más úton előállított áram egyelőre drágább.

„Muszáj importálnunk az energiát. Ez azt jelenti, hogy amikor nagyobb lesz a kereslet, emelkedni fognak az árak, ez az egyik dolog. A másik, hogy nekünk nincs megfelelő hálózatunk a megújuló energia közvetítésére, és ez is megnöveli a kiadásainkat. Végül pedig, szénből előállított áram drágább az atomenergiával előállítotthoz képest” – az illetékes ipari szakszervezet igazgatója arra is figyelmeztetett, hogy az import áram elosztására nincs megfelelő hálózat, ennek kiépítéséig pedig áramkimaradásokra kellene számolni.

A közvélemény-kutatások szerint a „nem”-ek és az „igen”-ek tábora fej fej mellett halad, így nem tudják megjósolni a referendum kimenetelét. Svájc egyébként energiaszükségletének mindössze egyharmadát nyeri atomerőművektől, kétharmad részben vízerőművek látják el az országot.

Forrás: hirtv.hu