Fordulat körvonalazódik a nukleáris energia kérdésében a német környezetvédők álláspontját illetően, ezt jelzi, hogy az atomerőművek bezárása elleni tiltakozó felvonulást tart több mint egy tucat zöldszervezet vasárnap Münchenben. A felvonulás a szervezők szerint az első olyan esemény lesz, amelyen magukat környezetvédőnek nevező személyek a nukleáris energia mellett fognak tüntetni. A közvélemény formálásában is jókora szereppel bíró szervezetek célja hogy elérjék a németországi atomerőművek tovább üzemeltetését, valamint az, hogy szembeszálljanak a szerintük az atomenergiát megbélyegző „irracionális stigmával”.
Az atomenergiát támogató, magukat környezetvédőnek nevező német civil szervezetek érvelése azonban nem csak a fosszilis, de részben a megújuló energiaforrások ellen is irányul. Állításuk szerint, amennyiben Németország az eddig megújulókra, hálózatbővítésre és fosszilis erőművek fejlesztésére fordított összesen mintegy 580 milliárd dollárt atomerőművek építésére fordította volna, úgy mára az összes szenes és gázos erőművét nukleáris erőművekkel helyettesíthette volna, szén-dioxid-kibocsátását gyakorlatilag nullára csökkentve. Nem kis részben a megújulók támogatása miatt a villamos energia Németországban az elmúlt évtized alatt 50 százalékkal drágult, és miközben 2015 és 2017 között 9 százalékkal bővültek a telepített napenergia-termelő kapacitások, 2017-ben mégis kevesebb áramot termeltek a panelek, mint 2015-ben – egyszerűen azért, mert jóval kevesebbet sütött a nap.
Társadalmi nyomásra
A német kormány a 2011 márciusi fukusimai nukleáris katasztrófa után társadalmi nyomásra határozott úgy, hogy fokozatosan leállítja atomerőműveit, és elsősorban megújuló energiaforrásokkal, szél- és napenergiával oldja meg energiaellátását. A japán balesetet követően 8 régebbi német reaktort azonnal kivontak a termelésből, az üzemben tartott többi 9 blokk esetében pedig 2022-ig szóló kivezetési tervet irányoztak elő. A német kormány az elmúlt években szomszédos országokra is nyomást gyakorolt atomerőműveik bezárásáért, és bár részben ennek hatására már Spanyolországban is felvetült a nukleáris energia kivezetésének lehetősége, például Franciaország ellenállni látszik a nyomásnak. Emmanuel Macron francia elnök tavaly novemberben hibás lépésnek nevezte a német atomerőmű-bezárásokat, kiemelve a szén-dioxid-kibocsátásra gyakorolt kedvezőtlen hatásokat.
A nukleáris energia megítélését elsősorban a csernobilis és fukusimai katasztrófák tartják stigmatizálva, ugyanakkor az is igaz, hogy a világ artomerőművei elsöprő többségükben nagy üzembiztonság mellett működnek, az ukrajnai és japán eseményekhez hasonló történések bekövetkezésére többnyire nagyon alacsony az esély. Az atomenergia ellenzői szerint azonban ez a kockázat is túlságosan nagy, amit semmilyen körülmények között nem szabad bevállalni.
Tény, hogy az atomerőművek teljes életciklusukat tekintve az egyik legkisebb szén-dioxid-kibocsátást produkálják, és stabil rendelkezésre állás mellett üzemelnek. Ellenük szólhat viszont, hogy kevésbé rugalmasan szabályozhatók, mint például a gázerőművek, a beruházási költségek pedig rendkívül magasak – ez utóbbi felárat azonban támogatói szerint meg kell fizetni azért, hogy az üvegházhatást okozó szennyező anyagok kibocsátása mielőbb minimalizálható legyen.