Az országban zajló ingatlanpiaci robbanás lassan ugyan, de kezdi felpörgetni az építőipart is: mivel iszonyúan drágulnak az albérletek és lakások, az ingatlanbefektetők és a családok közül is egyre többen gondolkodnak új társas- vagy családi ház építésében.
A KSH adatai szerint az idei év második negyedévében országosan 8,5 ezer lakásépítési engedélyt adtak ki, míg ugyanez a megelőző negyedében csak 4,7 ezer volt, 2015 azonos időszakában pedig csak 3,2 ezer. A házépítés drága műfaj, egy kényelmes családi ház felhúzása több tízmillióba fáj, érthető, hogy a legtöbben a költségek minimalizálására törekednek.
De attól még, hogy érthető, nem biztos, hogy meg is éri: észszerű tervezéssel és a ma rendelkezésre álló technológiával már nem kell nagyon sokkal megtoldani a költségvetést, hogy minimális rezsiköltségű házat építhessünk. Ez egyrészt idővel – egy családi ház teljes életidejéhez képest hamar – anyagilag is megtérül, másrészt környezeti szempontból is felelősebb beruházás, mint egy hagyományos ház.
Még a csökkentett rezsi is nagyon sok
A magyar lakosság jövedelemarányosan sokat költ rezsire, de nem azért, mert túl drága lenne az energia, hanem mert iszonyú pazarlóan használjuk fel. Az ország primer energiafogyasztásának egyharmadát a lakóépületek fűtése és melegvíz-felhasználása teszi ki, a többin osztozik a teljes ipar, mezőgazdaság közlekedés, és a nem lakáscélú épületek. Az Energiaklub számításai szerint ha minden lehetséges energiahatékonysági lépést megtennénk, akkor a lakóházak fogyasztásának 42 százalékát, évi 152 PJ-t megspórolhatnánk.
Az áramárak vásárlóerő-paritáson kicsivel az EU-átlag fölött, a gázárak viszont jócskán alatta maradnak a Magyar Energetikai és Közmű-Szabályozási Hivatal legfrissebb statisztikái szerint, a KSH mérései mégis azt mutatják, hogy egy átlag magyar összes fogyasztásának közel negyedét teszik ki a lakhatással kapcsolatos költségek, vagyis jelentős részben a rezsidíj.
És bár a terheken lehet enyhíteni újabb és újabb rezsicsökkentési körökkel, ennél még sokkal jobb lenne, ha nem használnánk feleslegesen ennyi energiát, ezzel ugyanis egyéni és országos szinten előreléphetnénk energiafüggetlenség terén. Erre pedig a legjobb módszer, ha energiatakarékossá tesszük a lakóépületeinket. Már kész épületek és lakások esetén a lehetőségek korlátozottak, de azért ezeknél is érdemes lehet lépni: egyes számítások szerint a háztartások nagy része számára egy teljes nyílászárócsere és hőszigetelés jobban megtérülne, mint a hosszú távú banki lekötés,
így saját pénzt vagy kamatmentes hitelt is megérheti ebbe fektetni.
A most épülő házaknál ennél is komolyabb megtérülési mutatók érhetők el, de a magyar szabályozás energiaügyi szervezetek szerint nem elég szigorú ezen a téren. A csokkal épülő házakra egy fokkal szigorúbb energiahatékonysági előírások vonatkoznak, mint a támogatás nélküliekre, de még ezeknek sem kell közelíteniük a ma már könnyen elérhető szintet.
A nem támogatott házak esetében rosszabb a helyzet, mivel az új szabályok szerint már nincs építési engedély, sem energetikai előírás, csak bejelentési kötelezettség, még nagyobb a veszély, hogy rövidlátó spórolás miatt elavult energia-rendszerű házak épülnek. Bár 2020 után már csak az kaphat használatbavételi engedélyt, aki a jogszabálynak megfelelő, „közel nulla energiaigényű” házat épít, de ez még elég messze van, ráadásul az egyszerű bejelentéssel épülő épületekre nem kell használatbavételi engedélyt kérni, csupán hatósági bizonyítványt.
Lesz-e ingyenpénz energiahatékonyságra?
Tavaly ősszel kellemetlen hírt kaptak azok, akik a beígért állami támogatásban reménykedtek lakásuk energiahatékonnyá tételéhez: a kormány váratlan húzással úgy döntött, hogy teljesen átszabja a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) keretét, és a lakossági támogatásra elkülönített közel 90 milliárdot inkább a középületek felújítására szánja.
Hogy ezt sikerül-e megvalósítani, egyelőre kérdéses, az újabb hírek szerint ugyanis Brüsszelben nem nézik jó szemmel az operatív program módosítását. A Bizottság állítólag aggódik, hogy ha a támogatási forrásokat nem a lakóépületek felújítására fordítjuk, akkor nem fognak teljesülni a KEHOP-ban meghatározott energiamegtakarítási célok. Még a kormány által elfogadott Nemzeti Épületenergetikai Stratégia szerint is a lakóépületeken sokkal olcsóbban lehet energiát megtakarítani, mint a középületeken: előbbiben 1 PJ energia megtakarítása átlagosan 42 milliárd forintba, utóbbiban 95 milliárd forintba kerül.
Vissza a parasztházas praktikákhoz
A legkevesebb energiával a passzívházak működnek, egy ilyennel akár 90 százalékos megtakarítás is elérhető. Egy minősített passzívház építése komoly odafigyelést igényel, de ha nem megyünk ennyire messzire, akkor is több lehetőségünk van az energiafüggőségünk csökkentésére és a rezsi lefaragására.
Forrás/bővebben: index.hu
