Kárpáti János és Konsiczky Zoltán, az MTI tudósítói jelentik:
Magyarország számára fontos szempont volt, hogy az Európai Unió új klíma- és energiastratégiája ne rójon súlyos terhet a magyar költségvetésre, és ezt sikerült teljesíteni – közölte az EU állam-, illetve kormányf?inek kétnapos brüsszeli tanácskozása után Orbán Viktor miniszterelnök.
A csúcsvezet?k a nyitó napról péntek hajnalba nyúló megbeszélésükön megállapodásra jutottak az unió 2030-ig szóló klíma- és energiastratégiájáról. Az egyezség értelmében a tagállamok az 1990-es szinthez képest legalább 40 százalékkal mérséklik szén-dioxid-kibocsátásukat, 27 százalékra növelik a megújuló forrásokból származóenergia arányát energiatermelésükben, és az el?revetített számításokhoz képest szintén 27 százalékkal javítják az energiafelhasználás hatékonyságát.
Orbán Viktor elmondta: tekintettel arra, hogy a kibocsátás terén Magyarország már mintegy 36,5 százalékos csökkentést megvalósított, a 40 százalék elérése nem terheli majd túlságosan a költségvetést.
A miniszterelnök a mostani EU-csúcs döntését azzal a korábbi elhatározással vetette egybe, amely 2020-ra t?zött ki 20 százalékos kibocsátáscsökkentési célt. A most elhatározott, 2030-hoz kötött 40 százalék szerinte olyan, erkölcsileg helyeselhet? üzenet az EU részér?l, hogy Európa példát akar mutatni a világnak, és azt várja másoktól, hogy csatlakozzanak a nagyratör? célkit?zésekhez.
Hozzátette: abban az esetben azonban, ha a jöv? év végén esedékes párizsi globális klímacsúcson az derülne ki, hogy a világ többi része nem követi az EU példáját, akkor az uniós vezet?k újra összeülnek, és felülvizsgálják mostani kötelezettségvállalásaikat.
Herman Van Rompuy, a tagállami vezet?k testületének – hivatalából hamarosan távozó – elnöke elmondta: egyes tagállamok kérése az volt, hogy a jöv? év végi párizsi globális klímacsúcs után tekintsék át még egyszer a mostani megállapodást.
„De nem fogjuk felhígítani, nem megyünk a mostani vállalásaink alá” – jelentette ki Van Rompuy.
A magyar miniszterelnök azonban világossá tette, hogy a csúcsvezet?k nem kötötték meg a saját kezüket ebben az értelemben: az is elképzelhet? tehát, hogy Párizs után – az ottani, esetleg nagyon ambiciózus globális célkit?zések elfogadása nyomán – az EU a mostaninál is nagyobb mérték? kibocsátáscsökkentésr?l dönt, de az sem kizárt, hogy visszafogja a mostani elhatározást, ha Párizsban szerényebb eredmények születnek.
A kormányf? elmondta: a mostani EU-csúcson Magyarország elérte azt a célkit?zését is, hogy semmi olyan döntés ne szülessen, amely lehetetlenné tenné az energiaárak csökkentését, vagyis a rezsicsökkentést, továbbá hogy továbbra is minden ország saját maga dönthessen arról, miként éri el a szükséges kibocsátáscsökkentést.
„Az energiapolitika nemzeti jogkörben marad, az atomenergia továbbra is fejleszthet?, az unió részér?l technológiasemleges megközelítés érvényesül” – állapította meg Orbán Viktor.
Ami az energiabiztonság témakörét illeti, a magyar miniszterelnök felhívta a figyelmet arra, hogy az EU-csúcson pénzügyileg is támogatandónak min?sítették az észak-déli infrastruktúra-fejlesztést. Újságírói kérdésre megjegyezte: az elfogadott dokumentum említést tesz ugyan a déli energiafolyosóról, de ez nem azonos a Déli Áramlat gázvezeték megépítésének konkrét támogatásával – ez utóbbi tekintetben ugyanis még fel kell oldani azt az ellentmondást, amely a beruházás korábbi elhatározása és az id?közben elfogadott uniós jogi el?írások között keletkezett.
Orbán szerint fontos eleme az uniós klíma- és energiastratégiának, hogy a legnagyobb szén-dioxid-kibocsátó iparágakkal szemben eleve nem érvényesítenek szigorú kibocsátáscsökkentési követelményeket, hogy nehogy ezeket a szektorokat – Magyarországról például az autógyártás, gumigyártás üzemeit – elriasszák, kibocsátáscsökkentési kötelezettségeket nem támasztó országokba történ? áttelepülésre ösztönözzék.
A miniszterelnök beszámolt arról, hogy a csúcstalálkozón szó esett a gazdaságpolitikáról, a növekedés és a munkahelyteremtés el?segítésér?l is. Magyarország gazdasági mutatói – mondta – az el?rejelzések szerint rendben vannak mind erre az évre, mind a következ? esztend?re. Mint megjegyezte, a magyar államadósságról hamarosan kiderülhet, hogy az az eddig feltételezettnél is alacsonyabb lesz. A gazdasági-pénzügyi gondok megvitatása alapvet?en az EU-csúcsot közvetlenül követ? eurózóna-csúcstalálkozó résztvev?ire vár, hiszen az euróövezetben nagyobbak a problémák, mint az azon kívüli uniós tagországokban – mondta.
kkj kut blz
Forrás: MTI 2014. október 24., péntek 15:58
