A Mátrai Erőmű 9,1 milliárd forintos veszteséggel zárta 2017-et. Mi várható 2018-ra?
Mindenképpen pozitív eredményre számítunk. A júliusban elért 650 milliós és az augusztusra várt egymilliárd forint után éves szinten is reálisnak tartjuk az egymilliárdos profitot. Pedig nagyon rossz helyzetből indultunk, mert a Mészáros-csoport által a tavasszal kivásárolt német tulajdonos – értelemszerűen a saját, üzleti érdekei szerint eljárva – nem valósított meg már betervezett fejlesztéseket, miközben például a tavalyi első negyedévben felmutatott vesztesége dacára is 6,8 milliárdos nyereség után vett ki osztalékot.
Konkrétan milyen lépésekre volt szükség az elmúlt háromnegyed évben a társaság talpra állítása érdekében?
Például teljesen új alapokra helyeztük a villamos energia értékesítését. Nem adtuk el mindet előre, mint korábban, hanem kivártuk, amíg magasabbak lettek az árak. Az így visszatartott áram többségére a tőzsdén kerestünk vevőt. Felgyorsítottuk a javításokat, a karbantartásokat, műszaki fejlesztéssel javítottuk a bányáinkból kihozható szén mennyiségét, de az erőműbe kerülő szén jobb aprítása révén is nőtt a működésünk hatékonysága.
Az észszerűsítés nem járt elbocsátásokkal?
Nem, sőt még fel is vettünk olyan dolgozókat, akiket korábban kölcsönöztünk. Az új tevékenységek indítása is azt segíti, hogy később se kelljen senkit elküldeni. A Mészáros-csoport fő célja éppen az volt a társaság megvásárlásával, hogy az erőművet a megváltozott körülményekhez igazodó, stabilan nyereséget termelő pályára állítsa, mert a Mátra csak így tudja betölteni a villamos energia stabil termelésén keresztül a nemzetgazdaságban rá jutó stratégiai szerepét, és garantálni a munkahelyek megőrzését.
Ez most nem lehetett könnyű, hiszen az előző tulajdonos visszatartott egy bányanyitást, a nyári hőség pedig minden erőművet megviselt.
A kevesebb szén miatt júniusban tervezetten visszafogtuk a termelést, néha még vásároltunk is áramot, hogy teljesíthessük a szerződéses kötelezettségünket. Júliustól viszont, amikortól nőttek az árak, már teljes, 840 megawattos kapacitáson működtünk, így nagyobb lett a nyereségünk is. A legnagyobb meleg idején is megbízhatóan, 93-95 százalékos kihasználtsággal működtünk. Ez is azt igazolja, hogy az országnak kiegyensúlyozott energiahordozó-mixre van szüksége. Június közepétől egymilliárd kilowattóra villamos energiát termeltünk, azaz az országos mennyiség ötödét. Mivel a termelésünknek a 15 százaléka már megújuló forrásból származott, nagyobb támogatáshoz is jutottunk, és közelebb kerültünk tervünk megvalósításához. A tavaly nyári kihasználtságunk csak 70 százalékos volt a szénhiány miatt.
Valaska József
Fotó: Kallus György
Mikorra lesz elég szene a Mátrának?
Ezen a téren még jövőre is borotvaélen táncolunk, így az áramtermelésünkben nagy szerepe lesz a biomasszának, a napenergiának és a kevert települési hulladéknak (RDF) is. A talpra állást, vagyis az új bánya megnyitását 2020-ra tervezzük befejezni.
Ilyen feltételek mellett a Mátra milyen mértékben tud részt venni a lakosság kiszolgálásában?
Jelen helyzetben, azaz az új bánya megnyitásáig az erőmű kiszolgálása és ezzel a hazai árambiztonság fenntartása az elsődleges, ezért az idén nem tudunk olyan mértékben részt venni az önköltségi áron értékesített lignit kereskedelmi forgalmazásában, mint korábban.
Közben maga a szénalapú áramtermelés jövője is nyitott. Ön állította össze a társaság fejlődési stratégiáját, amelyet a szeptember 19-i közgyűlés tárgyal. Min múlik, hogy a lignit használatára felvázolt három variáció melyikét lesz célszerű választani?
Főként azon, hogy hogyan alakulnak a szénalapú áramtermelést is érintő európai események a következő három évben. Jövő tavasszal európai parlamenti választások lesznek, és még nem látjuk, hogy azután is fennmarad-e az EU-ban a mostani, szénellenes irány. Ha nem, akkor a következő évben születnek meg az új szabályozások, 2021. július 21-én pedig életbe lépnek az új környezetvédelmi direktívák. Az már most is ismert, hogy ezeknek az előírásoknak száz fölötti szenes blokk nem felel meg, köztük a Mátra két, 100 megawattos egységét is le kell majd állítani. Ez azonban a kapacitásunknak csak az ötöde, ami érdemben az erőmű működését nem befolyásolja. Uniós szinten azonban már 10 ezer megawattról van szó, ráadásul 2022-re le kell állítani a németországi atomerőműveket is. Európa jelen pillanatban képtelen pótolni ezeket a kieső kapacitásokat. Mi a Mátrai Erőműnél úgy számolunk, hogy a szénnek biztosan van még tíz éve.
És ezalatt itt mi történik?
Fejlesztünk, de már csak megújulókat. Új naperőművet építünk, telepítünk egy biztonsági gázkazánt az ipari parkunkban lévő ügyfelek jobb ellátása érdekében, és 2021-re tervezünk egy évi 400 ezer tonna hulladékigényű RDF-hasznosító blokkot is. Ez nagy kapacitás, hiszen az előrejelzések szerint akkorra Magyarországon évi 600 ezer tonna, lakossági hulladékkal kevert, másodlagos tüzelőanyag keletkezik. Mindenképpen olyan beruházási koncepciót kívánunk megvalósítani, amely mellett megőrizzük a pozíciónkat, vagyis hogy Paks után mi termeljük a legtöbb áramot, és megcélozzuk az évi 100 milliárd forintos árbevétel mellett a 10 milliárdos nyereséget. 2030-ban is mi szeretnénk előállítani az országban fogyasztott áram 15 százalékát, ami a hazai termelés ötödét jelenti. Nem kizárt, hogy addigra már emögött egy nap-gáz-RDF-biomassza energiaforrás-összetétel áll majd.
Furcsák a társaság megújulós tervei: a korábbi pletykák szerint a Mátra el is akar adni naperőművet, de újat is építene. Miért nem tartja meg azt, ami megvan?
Azért, hogy a 16 megawattos naperőművünk helyett a beruházások után 40 megawattnyi legyen. A korábban felvázolt, több tízmilliárdos fejlesztési elképzeléseink önerejének biztosítása érdekében értékesítjük egyes vagyonelemeinket; a visontai naperőmű mellett eladunk az erőmű profiljába nem illeszkedő ingatlanokat is. A bükkábrányi naperőmű alapkövét szeptember 19-én tesszük le. A másik erőmű Halmajugrán lesz. Fontos, hogy ezek nem élelmiszer-termelésre alkalmas mezőgazdasági területen létesülnek, hanem bányaművelés után rekultivált telkeken.
A közgyűlési előterjesztés szerint a Mátra megvásárolná eddigi biomassza-beszállítóját, a Geosolt, holott az a korábbi bejelentésekben még közvetett anyacége, az Opus majdani apportjaként szerepelt. Mi a változás oka?
Egyszerű: jelenleg is szimbiózisban élünk az erőmű ipari parkjában, a gyárral közvetlen összeköttetésben működő Geosollal, az ország legnagyobb biomassza-előállítójával. Ezért a menedzsment javaslatát elfogadva a tulajdonos úgy döntött, hogy végül a Mátrai Erőmű vásárolja meg a céget. Valójában a tőzsdei társaságnál zajló tőkeemelés lezárását követően az Opus részvényesei számára ez a konstrukció sokkal nagyobb értéket teremt, hiszen a Geosol eredményét így a Mátra konszolidálja, és nem a tulajdonosoknak kell a tőkét az erőmű számára biztosítaniuk, illetve a Geosol hozzáadott értéke megjelenik majd a Mátra eredményében is.
Terítéken van a társaságnál egy harmadik fejlesztési irány is, az energiatárolás. Erre mi motiválja a Mátrát?
Ez lesz a következő évtizedek legnagyobb üzlete, hiszen a tárolás és a szabályozás kulcskérdéssé válik az energiatermelés mellett. Elég arra gondolni, hogy a Pakson működő 2000 megawattnyi atomerőmű-kapacitással évekig együtt működik majd a két, összesen 2400 megawattnyi új blokk, továbbá a mostani állapot szerint 4000 megawattnyi naperőmű is létesül az országban. Felhasználói oldalon pedig 2030-ra nyugodtan számíthatunk százezer elektromos autóra, és arra is, hogy akár 6500 megawattos terhelést jelentenek majd az akkori, átlagos felhasználói igények. Ezt az időben egymással egybe nem eső, és nagysága alapján is nagyon eltérő kínálatot és keresletet kell majd összhangba hozni, miközben például még azt sem tudjuk, hogy milyenek lesznek az autótöltési szokások. Mi a Teslával egy 5 megawattos száraztároló létesítésébe fogtunk. Ám mivel az akkumulátorok öregedése és három-öt évenként szükségessé váló cseréje miatt az ilyen berendezések teljesítménye ciklikus, az MVM Magyar Villamos Művekkel kialakítanánk az erőmű közelében, a hegyekben egy 600 megawattos, hagyományos szivattyús-tározós erőművet is. A terv már régen elkészült. A tárolók Detknél kapcsolódhatnak rá az országos hálózatra.
Visonta, 2010. október 3.
A Mátrai Hőerőmű a Heves megyei Visontán.
MTI Fotó: H. Szabó Sándor
Mindezt miből?
Részben pályázati forrásra alapozunk. 2019 tavaszán van a beadási határidő, de támaszkodnánk saját forrásra és hitelre, és akár nemzetközi alapok pénzére is. Ugyanakkor bízunk abban, hogy az RDF-erőművünk finanszírozásába beszáll az állam is, hiszen a beruházásunkkal az országban keletkező szemét eltüntetésében segédkezünk.
Az MVM a társaság kisebbségi tulajdonosa is, milyen vele az együttélés?
Kiegyensúlyozott, hiszen stratégiai partnerségben működünk a magyar állammal az MVM-en keresztül. Együttműködésünket 2015-ben kötött és 2020-ig szóló szerződéses kapcsolatok jellemzik, fejlesztéseink pedig beleillenek az állami társaság üzletpolitikájába. Mivel az MVM számunkra nemcsak résztulajdonos, hanem egy olyan partner is, amely az országos ellátásért felel, az érdekeink más szinten is találkoznak.
2019. június 20-tól az Opus-csoport lesz a Mátra közel 73 százalékos, közvetett tulajdonosa. Nem merült fel az MVM kivásárlásának a lehetősége?
Ezt a tulajdonostól kell megkérdezni. A magam részéről úgy látom, hogy nem szól mellette érv. Most is a többségi tulajdonosé minden döntés, nem nyerne semmit a száz százalékkal. A Mátrát érintő céljai és érdekei is egybeesnek az MVM-éivel.
Forrás: vg.hu
