Kérjük töltse ki az alábbi ?rlapot! A regisztrált kivitelez?k alap adatait, megjelentetjük a Napkollektor Szövetség kivitelez?i adatbázisában.
A Magyar Napelem Napkollektor Szövetség bankszámlaszáma: K&H Bank: 10401282-50526585-88761006
A befizetett tagdíj ellenében folyamatosan megkapja szövetségünkhöz naponta beérkez? árajánlatkéréseket!
Bár több cég is eljátszott a gondolattal, hogy Heves megyében napelemfarmot épít, a megvalósításig azonban eddig senki nem jutott el. A megyében eddig csak álmok és tervek születtek, s egy három kilowattos mintaprojekt.
Az Erkre tervezett naper?m? végül Szolnokon valósult meg. Fotó: AS
Heves megye már naper?m? nagyhatalom lenne, ha mindazok a fejlesztések, amelyeket ide terveztek, megvalósultak volna. Vagy legalábbis itt épültek volna meg. Még 2010 elején írtunk arról, hogy egy befektet? Hevesen építene 3,5 hektáros fotovoltaikus er?m?vet. Az 1,9 milliárd forintos költséggel tervezett, másfél megawatt csúcsteljesítmény? er?m? azonban végül nem valósult meg.
Ugyanabban az évben Hatvan határában épült volna meg Közép-Kelet-Európa egyik (akkor legnagyobb) napelem er?m?ve. A beruházó az Els? Magyar Napelem Er?m? Klaszter lett volna, a területet pedig a város biztosította volna hozzá. A 0,5 megawattos mintaprojekt 600 millió forintos beruházási költségének egy részét pályázatból finanszírozták volna. Siker esetén ugyanott egy harmincszor akkora er?m? kialakítását is tervezték. A klaszter tagvállalkozásai azonban azóta nagyrészt cs?dbe mentek, vagy meg sem alakultak, a vezet? pedig most már inkább Székelyföldön tervezget.
A Spartak Kft. Erk községben szeretett volna egy 464 kilowattos kiser?m?vet építeni. ?k pályázati forrást is nyertek erre 2011-ben, ám környezetvédelmi engedélyt nem kaptak, csak Szolnokon, ahol végül meg is építették a napelem-mez?t, az eredetinél kevesebb, 171 millió forintos támogatással.
– Eredetileg Erken a széler?m? mellett szerette volna megvalósítani a cég az elképzeléseit. Mivel azonban ez Natura 2000-es terület, a zöldhatóság nem hagyta jóvá, így a szolnoki megvalósítás mellett döntött a vállalkozás. Az építkezés néhány hónap alatt befejez?dött, s már csak az üzembe helyezés várat magára – mondta el Naszradi Tamás projektmenedzser.
Szolnokon egy üresen álló beruházási területen állították föl a közel 1900 napelemtáblát, amely talán már februártól üzembe állhat. A cég a villamos energiát a kötelez? átvételi rendszerben értékesíteni fogja a MAVIR-nak. Úgy számolnak, hogy a befektetés belátható id?n belül megtérül. Ha kiser?m? nem is épült Erken, a napokban átadták a széler?m? tövében azt a 3 kilowattos, 12 napelemb?l álló kísérleti fejlesztést, amely a telephely áramellátásának egy részét biztosítja.
S vannak újabb tervek is Hevesben megyében, ezek megvalósulására talán nagyobb az esély. Demjén határában Rácz József építene egy fél megawattos kiser?m?vet. A projektcég, a DemjénSolar Kft. egy körülbelül két hektáros területen szeretné kivitelezéssel valóra váltani a szolármez?t, amihez 190,5 millió forint európai uniós támogatást is igénybe vehet. Bár az el?készítés még 2010-ben elkezd?dött, a szerz?dés csak az év novemberét?l hatályos és a Zöldhatóság is csak 2013 ?szén készített hatástanulmányt.
A Jász-Plasztik Kft. Nagyrédén szeretne ugyancsak egy fél megawattos kiser?m?vet létesíteni. Kasza Lajos ügyvezet? a Hírlapnak elmondta: az ottani üzemük melletti új beruházási területen tervezik megvalósítani elképzelésüket. A cég egyre komolyabban törekszik a megújuló energia programban való részvételére, s Nagyrédén a cég további b?vítéseket is szeretne. Mint azt az igazgató kifejtette: az er?m? nem fedezné teljesen a gyár villamosenergia-ellátását, de jól egészítené azt ki. Szeretné, ha idén elindulhatna a projekt, a tervezés és az engedélyezés viszont hosszú folyamat.
A Mátrai Er?m? Zrt. két 15 megawattos naper?m? építésén gondolkodik. A létrehozásukban pályázat ugyan nem lesz a segítségükre, ám fejlesztési adókedvezményt vehetnek igénybe. Valaska József, a társaság igazgatóságának elnöke kérdésünkre közölte: tekintettel arra, hogy az engedélyezések – beleértve az anyavállalatiakat is – folyamatban vannak, egyel?re nem adnak ki b?vebb információt, remélik viszont, hogy az év közepén megtehetik.
A zöldhatósághoz eljuttatott dokumentumokból kiderül, hogy az els? szolárpark 30 hektáron terülne el, lefedné az ?zse-völgyi zagytározót, hiszen a felhagyott objektum rekultivációjának része lesz a projekt. A több milliárd forintos beruházás az elképzelések szerint jöv?re üzembe állna, a második 15 megawattos er?m? pedig 2016-ra termelne villamos energiát. Ha ezek megvalósulnak, tényleg Heves megye lesz a hazai naper?m? nagyhatalom, hiszen a legnagyobb hazai naper?m? fél megawattos.
Szlovákiában sem éri meg napelemparkot építeni
Naszradi Tamás szerint tisztán piaci alapon, minden beruházási támogatás nélkül ma Magyarországon senki sem vág bele naper?m? építésébe. Az a kevés, ami megvalósul, részb?l pályázati pénzb?l készül el, anélkül a beruházás csak sokára térülne meg. Szlovákiában a magas áramátvételi díj miatt épültek a napelemfarmok, de az összeg egyre csökkent, majd egy id? múlva már csak a tet?n elhelyezett napelemeket támogatták. A bumm ideje alatt épültek a ma is látható napelemparkok. Naszradi reméli, hamarosan hazánkban is meglódulnak az ilyen beruházások, bár külön kell kezelni az er?m? kategóriát és a háztartási napelem fölszerelését.
B?vebben: heol.hu
Forrás: heol.hu
Új gyártási technológián alapuló, alacsony üzemeltetési költség?, hosszú élettartamú, környezetbarát városi hibrid autóbuszt fejlesztetett az evopro Bus Kft. az Új Széchenyi Terv keretében – közölte a társaság kedden az MTI-vel.
Tájékoztatásuk szerint az evopro Bus Kft. 392 millió forintot meghaladó vissza nem térítend? támogatást nyert el a „Piacorientált kutatás-fejlesztési tevékenység támogatása” cím? pályázaton az Új Széchenyi Terv keretében, a 758 millió forintot meghaladó összköltség? beruházásból hibrid autóbuszt fejlesztettek.
A projekt megvalósítási id?szaka 2012. január 1-t?l 2014. május 30-ig tart.
A fejlesztés során els?sorban a Magyarországon jelenlév?, mintegy 40 nemzetközi és magyar cég termékeib?l építkeztek, így a tervek szerint összességében 70 százalékban magyar hozzáadott érték? járm?család jöhet létre, amelynek tagjai között – a midibusztól a csuklós buszon át a trolibuszig – számos típusvariáció szerepel.
A projekt több innovációs megoldást tartalmaz, például szakítottak azzal a világszerte bevett gyakorlattal, hogy egy diesel üzem? autóbuszt átépítenek valamely hibrid, vagy üzemanyag cellás változatra – hangsúlyozza közleményében az evopro Bus Kft.
gpe gry
Forrás: MTI 2014. január 28., kedd 12:32
Andócsi János, az MTI tudósítója jelenti:
Arkadij Dvorkovic orosz miniszterelnök-helyettes Horvátországban arról beszélt, hogy az orosz olajtársaságokat érdekelhetik a Mol INA-részvényei. A politikus hozzátette, hogy az orosz kormány helyesli és támogatja az orosz cégek ezirányu lépéseit – idézi a politikus szavait a Jutarnji list szerdai száma.
Állandóan keresik az új piacokat az orosz magán és állami energetikai cégek, amelyek régóta együttm?ködnek a Mollal. A horvát energetikai piac vonzó és perspektivikus „biztos vagyok, hogy valamely orosz céget érdekelni fogják a megvásárlásra kinált INA részvények”- idézi az orosz politikus szavait szerdai számában a Jutarnji list. A lapnak elmondta, hogy konkrétumokkal még nem szolgálhat, mindenesetre az orosz kormány támogatja az orosz cégek ezirányu érdekl?dését, azonban meg kell nézni a Mol és az INA stratégiai érdekeit is a kérdésben.
A miniszterelnök-helyettes hangsúlyozta, hogy az oroszok szeretnek üzletet kötni Horvátországban, mert ott nincsenek számukra politikailag érzékeny viták, és az eddig tapasztalatok alapján a már jelenlev? Lukoil vagy a Gazprom is gond nélkül tud m?ködni az országban.
Dvorkoics szerint az orosz cégeket szívesen látják Horvátországban, és semmi okát nem látja, hogy ne jelenjen meg ott még több orosz vállalat. Véleménye szerint az oroszok nagyon fontosnak tartják a horvát energetikai szektort.
Kérdésre kifejtette, hogy készek akár Horvátországban is atomer?m?vet építeni, mint azt teszik Magyarországon, Törökországban és Finnországban. „A mi atomer?m?veink nagyon biztonságosak és jók, ha Horvátországot érdekli mi itt vagyunk” – válaszolta Dvorkovic.
A horvát állam és a Mol Nyrt. tulajdonában lév? INA olajipari vállalat jöv?jér?l 2013 szeptemberében kezd?dtek megbeszélések. A horvát állam birtokolja az INA részvényeinek 44,84 százalékát, a Mol tulajdonában van a részvények 49,1 százaléka, valamint a magyar cég rendelkezik az irányítói jogokkal. A Mol többször meger?sítette, ha nem tud megállapodni a horvát kormánnyal az INA jöv?jér?l, a magyar cég kész az INA-részvények eladására is.
kaj ggl gte
Forrás: MTI 2014. január 29., szerda 15:57
A kormány a leghatározottabban ellen fog állni a rezsicsökkentést támadó és megakadályozni szándékozó uniós törekvéseknek – közölte Lázár János szerdán a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Mádon.
A Miniszterelnökséget vezet? államtitkár egy más témában tartott sajtótájékoztatón feltett újságírói kérdésre azt mondta, teljesen világos, hogy az unióban létezik egy olyan energetikai lobbi, amely a brüsszeli bizottságot vélhet?en képes befolyásolni. Ezek a cégek itt vannak Magyarországon és megpróbálják befolyásolni Brüsszelt a rezsicsökkentés kérdésében – tette hozzá.
Brüsszel megpróbálja megakadályozni a magyarországi rezsicsökkentést, fékezni próbálja annak ütemét, vagy legalábbis megpróbálja érdemben befolyásolni – jelentette ki az államtitkár. Lázár János ugyanakkor megjegyezte, más országokban is zajlik rezsicsökkentés, és Magyarországon volt eddig az egyik legdrágább a lakossági energia.
Az államtitkár hangsúlyozta, ezen sikerült tavaly korrigálni. Hozzátette: továbbra is jogunk van arra, hogy a rezsicsökkentést végigvigyük, annak érdekében, hogy javuljanak a lakosság életkörülményei.
Lázár János megjegyezte, ezt Brüsszel nem lesz képes megakadályozni, „bár nincs kétségünk afel?l, hogy meg fogja próbálni.” Ezért a szerdai kormányülésen azt javasolták Orbán Viktor miniszterelnöknek, hogy közvetlenül forduljon Brüsszelhez és kérjen minél gyorsabban tájékoztatást arról, hogy milyen eljárások várhatóak Magyarországgal szemben.
„Egy intenzív szerelmi kapcsolathoz hasonló brüsszeli viszonyunkban nem szeretnénk, ha egy váratlan fordulat állna el?, mint ami 2012-ben és 2013-ban rendszeresen megtörtént, ezért már most szeretnénk tudni pontosan, hogy mit szeretnének Brüsszelben a rezsicsökkentés kapcsán” – fogalmazott az államtitkár.
Lázár János rögzítette, a kormány álláspontja megváltoztathatatlan, a rezsicsökkentést a 2014-évi ütemét végigviszi, akárhogy tiltakozik Brüsszel és akármennyi feljelentés érkezik Magyarországról.
Lázár János hozzátette, meggy?z?dése szerint az összes brüsszeli eljárás mögött magyarországi magán, vagy politikai szerepl?k feljelentése áll.
hvzs gkp hgp
Forrás: MTI 2014. január 29., szerda 17:54
Az európai uniós és a szabadon választható tagállami energiapolitikáról,
Magyarország és Lengyelország érdekközösségér?l,
a kereskedelmi kapcsolatok és az infrastruktúra fejlesztésér?l, valamint az ukrajnai helyzetr?l tárgyalt szerdán Budapesten Orbán Viktor magyar miniszterelnök és lengyel kollégája, Donald Tusk.
Orbán Viktor szerint Európa jövend? energiapolitikájának kulcskérdése, hogy képes lesz-e az iparosítandó európai gazdaságot versenyképes áron ellátni energiával. Donald Tuskkal folytatott megbeszélése után a magyar kormányf? a közös sajtótájékoztatón elmondta, lengyel partnerével egyetértettek abban, hogy a gazdaság számára elérhet? energia árát olcsóbbá kell tenni, és az er?feszítéseiket arra kell fordítani, hogy az ehhez szükséges eszközöket Európa is megtalálja.
A miniszterelnök közölte, a magyar emberek számára a rezsicsökkentés az egyik legfontosabb kérdés, dacára annak, hogy az ezzel kapcsolatos ellenérzéseknek nyíltan hangot ad az Európai Bizottság. Hangsúlyozta, Brüsszellel szemben is megvédik a rezsicsökkentés politikáját.
Kérdésre válaszolva Orbán Viktor azt mondta, a találkozón is meger?sítették, hogy a nukleáris energiát „tiszta energiának” tekintik, és azt gondolják, minden tagállamnak joga van kell? súllyal azt is szerepeltetnie az energiarendszerében.
Meger?sítette, hogy a leghatározottabban kiállnak a magyar álláspont mellett, és az energia árának állami szabályozási eszközeir?l, a rezsicsökkentésr?l nem mondanak le azért, mert „egyszer majd valamikor talán lesz Európában egy olyan egységes energiapiac, ami talán egyszer majd magával hozza az árak csökkenését”.
Kitért arra: növelni szeretnék a két ország kereskedelmi forgalmát, a két ország export-import finanszírozással foglalkozó bankjainak vezet?it arra kérik, hogy a megállapodás közelébe jutott tárgyalásaikat 200-300 millió eurónyi hitelkeretr?l, minél hamarabb sikeresen zárják le.
Orbán Viktor elmondta, tavasszal újranyitják a 2009-ben bezárt krakkói f?konzulátust. Létkérdésnek nevezte az észak-déli összeköttetési rendszerek létrehozását, legyen szó közlekedésr?l vagy energiáról. Ezzel kapcsolatban elmondta, hogy Magyarország Szlovákiával építi a gázvezetéket, amelyet szeretnének minél hamarabb összekötni a lengyel gázvezetékrendszerrel is.
Orbán Viktor megköszönte Donald Tusknak azt a támogatást, amelyet a magyar ügyeknek mindig megadott a lengyel politikus.
A lengyel kormányf? azt mondta: minden országnak joga van ahhoz, hogy maga válassza meg az általa követett energiapolitikát. Úgy nyilatkozott: el kell érni, hogy azenergia sose képezhesse politikai nyomásgyakorlás tárgyát.
Hangsúlyozta, hogy a magyar-lengyel kapcsolatokban gyakorlatilag nincsenek problémák, a két ország között érdekközösség van, és jól együttm?ködnek a visegrádi csoportban, valamint az EU-ban is. Hozzátette: az unióban számíthat egymásra a két ország, nagyon lojálisak egymáshoz.
Ukrajnáról szólva Donald Tusk kiemelte: el kell kerülni a drámai forgatókönyvet, egész Európa és els?sorban a közép-európai régió érdeke, hogy stabilizálódjon a helyzet, és a felek jogainak tiszteletben tartásával politikai megegyezés szülessen. Európa és a nemzetközi pénzügyi szervezetek csak ebben az esetben segíthetnek az országnak. Ukrajnában fel kell hagyni az er?szakkal, ez a hatalom felel?ssége, de „bizonyos ellenzéki köröknek” is tartózkodniuk kell a radikális fellépést?l – mondta.
Orbán Viktor azt mondta, az Ukrajnában történtek, „közvetlen hatással vannak a mi életünkre”. Úgy fogalmazott: „a káosz és az anarchia veszélye itt van a magyar államhatárnál”, megemlítve, hogy a szomszédos államban magyarok is élnek.
A magyar kormányf? szerint a dolgok komolyra fordultak, ezért kezdeményezéseket kell tenni. Mint mondta, örül annak, hogy a lengyel miniszterelnök a kezdeményezések élére állt.
A magyar-lengyel kormányf?i megbeszélések után Orbán Viktor lengyel kollégája, Donald Tusk társaságában ünnepi díszel?adáson vett részt a Liszt Ferenc Zeneakadémián. Az esemény el?tt tartott beszédében a magyar miniszterelnök arról szólt, hogy a jöv?ben a közép-európai régió lehet a kontinens gazdasági és kulturális megújulásának egyik motorja. Emlékeztetett arra, hogy a magyar és a lengyel népet hosszú, évszázadok óta tartó kötelék f?zi össze.
Donald Tusk köszönt?jében hangsúlyozta: a magyarok és a lengyelek tudják, mit jelent, hogy szabadok, ezért el kell vinniük a reményt azoknak a népeknek, amelyek ezt még nem érték el.
A lengyel vendéget Kövér László házelnök is fogadta. Az Országgy?lés Sajtóirodájának tájékoztatása szerint a házelnök a megbeszélésen azt mondta, hogy a lengyel és a magyar nemzetnek komoly tartalékai vannak az európai nemzetek közösségének erkölcsi megújulásához, és ezt a t?két együtt sokkal jobban tudják érvényesíteni. A találkozón Donald Tusk kiemelte, egyre fontosabb a nemzeti parlamentek szerepe a politikai konfliktusok megoldásában.
A nap folyamán két megállapodást is aláírtak. Hende Csaba honvédelmi miniszter és Tomasz Siemoniak nemzetvédelmi miniszter kézjegyével látta el a kormányközi titokvédelmi megállapodást, míg Martonyi János külügyminiszter és Piotr Serafin lengyel EU-ügyi államtitkár a két külügyminisztérium közötti civil együttm?ködési programról szóló szándéknyilatkozatot írta alá.
Este találkoznak a visegrádi országok miniszterelnökei is, Orbán Viktorhoz és Donald Tuskhoz munkavacsora keretében csatlakozik Robert Fico szlovák és – a hivatali esküjét délel?tt letev? – Bohuslav Sobotka cseh kormányf?. A megbeszélés témája az ukrajnai helyzet lesz.
bki hgp
Forrás: MTI 2014. január 29., szerda 21:03
Bakó Dániel szentesi fiatal gazda geotermikus energiával f?tött paprikatermesztése nyerte a legfenntarthatóbb vállalkozás díját szerdán az Európai Néppárt által az Európai Parlamentben rendezett Fiatal Gazda Kongresszuson – közölte Glattfelder Béla európai parlamenti (EP) képvisel?.
A jelent?s magyar siker rámutat arra, hogy az európai mez?gazdaság jöv?jében növekv? szerepe van a megújuló energia hasznosításának – hangsúlyozta a politikus.
A kongresszust most másodszor rendezték meg, célja a fiatal gazdák munkájának elismerése és népszer?sítése, a legjobb gyakorlatok bemutatása. A rendezvényen az EU 19 tagállamából több száz fiatal gazda vett részt.
A fideszes politikus közleményében kifejti, hogy Bakó Dánielék háromgenerációs családi gazdasága termálvíz-f?tésre alapozott növényházi hajtatással foglalkozik, kiváló min?ség? paprikát termeszt jelenleg 9 ezer négyzetméteren, amit a jöv?ben tovább b?vít.
Glattfelder Béla kitért arra, hogy Nagy-Britanniában a gazdák csaknem egyharmada vesz részt valamilyen formában a megújulóenergia-el?állításban, a német gazdák pedig az elmúlt három évben közel 18,2 milliárd eurót fektettek zöld energiákba.
„Megújuló energia nélkül a magyar agrárium sem lehet versenyképes” – fogalmazott a politikus, aki szerint Magyarország kiváló adottságokkal rendelkezik a vidéki megújuló energiatermeléshez.
kkz gtr
Forrás: MTI 2014. január 29., szerda 16:35
Miután a parlament elfogadja a paksi atomer?m? b?vítésér?l szóló,
„a nemzeti érdekkel ellentétes” törvényt, az Együtt-PM Áder Jánoshoz fordul, hogy a köztársasági elnök ne írja alá a jogszabályt – ezt a választási szövetséget vezet? Bajnai Gordon mondta csütörtöki, budapesti sajtótájékoztatóján.
Az Együtt-PM azt fogja kérni a köztársasági elnökt?l, ne engedje, hogy Magyarország hosszú távra feladja a függetlenségét, a biztonságát és a jólétét – fogalmazott az ellenzéki politikus.
Bajnai Gordon azzal folytatta: bíznak abban, hogy az államf? a „feladatköréhez méltóan” jár el az ügyben.
Hozzátette: akik igennel voksolnak a csütörtöki parlamenti zárószavazáson, illetve akik saját üzleti, anyagi érdekük miatt reménykednek a szerz?dés megkötésében, azoknak azt üzenik, hogy „ne bízzák el magukat”. A témában népszavazást kezdeményeztek, hogy döntsön a nép – emlékeztetett.
A volt kormányf? azt mondta, az elmúlt 25 évben „akkora merényletet a saját polgárai ellen kormány még nem követett el, mint ma a kormány és a Fidesz-frakció, amikor megszavazza” a paksi beruházást.
Hozzátette, a parlamentben akkor döntenek a „rezsicsökkentésnek nevezett rezsihazugság” következ? fordulójáról, amikor hatvan évre k?be vésik a rezsi drágítását.
Orbán Viktor elment Moszkvába, lezárta a rezsiháborút és aláírásával szentesítette a kapitulációt – folytatta Bajnai Gordon. Szerinte a kormányf?nek az adósság ellen folytatott háborúban is be kellett ismernie a vereségét, mert Magyarország 21 éves hitelt vesz fel egy felesleges és drága beruházás érdekében. A kölcsönnek csak az éves törleszt? részlete 300 milliárd forint lesz évente, ami azt jelenti, hogy minden család évente százezer forintot fizet 21 esztend?n keresztül – jelentette ki.
Azt mondta, a kormány három éve folytat szabadságharcot az ország nemzeti függetlenségének, szuverenitásának er?sítéséért, Orbán Viktor viszont azt írta alá Moszkvában, hogy Magyarország kiszolgáltatottsága jelent?sen emelkedni fog a következ? hatvan évben, az energia vonatkozásában.
A választási szövetség vezet?je úgy összegzett: Orbán Viktor elbukta a rezsi- és az államadósság elleni, valamint a nemzeti szabadságért folytatott háborúkat.
Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter és Szergej Kirijenko, a Roszatom elnöke Moszkvában január 14-én írta alá a nukleáris energia békés felhasználásában való együttm?ködésr?l szóló megállapodást, ennek keretében két paksi er?m?blokk megépítésér?l is megegyeztek. Varga Mihály gazdasági miniszter múlt pénteken nyújtotta be a parlamentnek az Oroszországgal kötött megállapodást. A kormánytöbbség csütörtökön egyetlen módosító indítványt sem támogatott, ezért nyílt mód a zárószavazásra. Az Országgy?lés név szerinti szavazással, nem sokkal csütörtök dél után jóváhagyta a megállapodást.
bnd bhi hgp
Forrás: MTI 2014. február 6., csütörtök 12:39
A hideg hónapokban és mindenekel?tt az alpok és a kárpátok körüli régiókban igen ki vannak téve a napelemes rendszerek a s?r? és nehéz hóesések miatt.
Ezekben a régiókban többméteres hótakaró is lehetséges a téli hónapokban. A Szocsi téli olimpián részvev?k err?l csak álmodoznak. Ugyanis a város a Fekete-tenger mellet van és ott a szubtrópusi klíma a jellemz?. De ez az álom viszont a napelemes rendszerek tulajdonosai számára csak bosszúságot jelent. A modulokon megtapadó hótakaró lecsökkenti a hozamnagyságot és adott esetben még kárt is okozhat a rendszeren. Amennyiben ez a „szigetel?” hótakarót hamar eltávolítjuk, úgy még 16 százalékkal meg is növekedhet a megtermelhetö szoláráram mennyisége. Ez leginkább a téli napos idökre érvényes, mivel a modulokba beágyazott napelemes cellák nem melegednek fel úgy, mint a nyári hónapokban.
Ügyelnünk kell a hófúvások által feltüremkedett hókupacokra is, ha a napelemes rendszerünk moduljainak alsó élének magassága alacsony a tartófelület (föld, lapos tetö) szintjéhez képest. Ezeken a helyeken megolvad a hó és aztán hirtelen megfagy és máris rátapad a többi hó és egyre nagyobb lesz az.
Ha ez a hócsomó rán? a modulra és letakar bel?le egy cellastringet, úgy az a string már nem termel addig, amíg nem lát világosságot! Ha a modulok állítva vannak és az elöbbi eset fellép, úgy kiesik az egész modulunk a termelésb?l, ugyanis a hótakaró letakarhatja az alsó modul(ok) összes cellastringjét; ez(ek) a modul(ok) akkor fogyasztóvá válnak.
A hótakarításhoz alkalmas szerszámok lehetnek az egyszer? ciroksepr? és moosgumival ellátott t-alakú lehúzó rúd, hótoló fa- vagy müanyag lapát.
Figyelem! A modulok üvegfelületér?l nem kell, nem szabad a ráfagyott vékony jeges réteget lekaparni! Ezzal csak a karcolás veszélye áll fenn és a sok karcolástól megvakulhat az üvegfelület, ami szintén csökkenti a teljesítmény nagyságát.
A helyenkénti vékony jégréteg pár perc múlva azonnal leolvad, ha a szabad cellastringek áramot termelnek, hiszen a kissé letakart cellarészek eddig, mint fogyasztók m?ködtek és a többi cellák által termelt áramot elfogyasztották és höt termeltek.
A lapos tet?re telepített rendszerek modulsorai között is ajánlatos a havat kitolni és lelapátolni. Ezzel is csökkentjük a tetö felületterhelését.
Azonban az egész hó letakarítása sem szükséges. Ugyanis a modulok körüli vékony hóréteg reflektálja a Nap sugarait, ami a téli rövid nappalokon nagyon értékes a hozam érdekében.
Amennyiben nagyfelület? d?lt tet?s rendszerünk van és a hótakarítás miatt fel kell a modulok sorai közé mászni, úgy mindenféleképpen legyünk körültekint?ek és csak megfelel? téli cip?ben és lezuhanás ellen pedig kössük ki magunkat.
Ha létráról takarítunk, úgy gy?zödjünk meg a létra biztos állásáról, miel?tt arra felmásznánk. Ha már nem érjük el a többi modult, akkor helyezzük át a létrát és dolgozzunk tovább. De ne meredjünk túl saját súlypontunkon, mert akkor nagy eséllyel lezunhatunk.
Attika nélküli lapos tet?kön is álljunk biztosan meg a tet?n. Amennyiben 3 méternél magasabban kell dolgoznunk, úgy biztosítsuk ki magunkat ismét kötéllel és biztonsági hevederrel.
Ha mindezeket a jó szívvel gondolt pontokat alkalmazzuk és említett tényeket átgondoljuk, úgy továbbra örömünk lesz a napelemes rendszerünkben.
2014.01.30. | Michael Debreczeni
