Valószínűleg tovább bővülnek a globálisan telepített atomerőművi kapacitások a következő évtizedekben, és bár az egyes régiók között jelentős eltérések lehetnek, Kelet-Európában egyértelműen a nukleáris energia előretörésére lehet számítani. A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (IAEA) októberben ismertetett, 2050-ig előre tekintő prognózisa szerint a térségben az óvatos és az ambiciózus forgatókönyv szerint egyaránt az atomerőművekben termelt villamos energia mennyiségének növekedése várható. A következő években olyan országok is atomerőmű építésébe kezdhetnek, amelyek eddig ódzkodtak a technológiától.
Forrás: Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (IAEA)
A már működő atomerőművel rendelkező országok között is nagy többségben vannak azok, akik inkább a további nukleáris kapacitásbővítésre hajlanak, mint azok, amelyek határozottan elzárkóznak ettől. Az építkezés ugyan nem kezdődött még el, de az új egységek építésére vonatkozó tervek és célok lettek megfogalmazva mások mellett Csehországban, Romániában és Magyarországon is – ha csak a térségbeli állapotot tekintjük. Több más ország mellett már elkezdődött az építkezés Szlovákiában, Ukrajnában, Fehéroroszországban és Oroszországban – ez utóbbi ráadásul további egységek létrehozását tervezi az épülők után. (Egyedül a német energiapolitika jelölte ki határozott célként a technológiával való teljes szakítást, míg Belgium, Spanyolország és Svájc arról döntött, hogy nem épít új egységeket.)
Európa atomerőművei – Forrás: CarbonBrief, IAEA
Lengyelország
Lengyelország az év végéig dönt arról, hogy megépíti-e az első atomerőművét – mondta szeptember végén Michal Kurtyka energiaügyi miniszterhelyettes a Politicónak. Az ország évtizedekig vacillált a projekten; a hazai kitermelésű szén óriási, 80 százalékos dominanciája az ország villamos energia termelésében egyértelműen a legerősebb ellenérv volt egy ilyen irányú döntés ellen. Az utóbbi időben azonban a varsói energiapolitikában (is) nagy változások álltak be, amely összefügg az üvegházgáz-kibocsátás – környezet- és egészségvédelmi célú – csökkentésére irányuló nyomástól, ráadásul az ország villamos energia fogyasztása bővül. Legalább ilyen fontos szempont az energiafüggőség felszámolása is, különösen az orosz gáz- és olaj felé való kiszolgáltatottság csökkentése. Ehhez a megfontoláshoz pedig Varsó az atomerőműépítési tervek kidolgozása során is ragaszkodni látszik. A kínai China General Nuclear Power Group (CGN) és a lengyel kormány tárgyalásokat is kezdett a témáról, azonban a megegyezés esélye a lengyel média szerint épp olyan távoli, mint a francia Areva, az egyesült államokbeli Westinghouse, a kanadai SNC-Lavalin Nuclear, vagy a még szóba jöhető dél-koreai KEPCO, illetve a külföldön ezidáig nem igazán aktív japán nukleáris konzorcium esetében.
Valószínűleg nem sokan tudják, de Lengyelország 1990-ben félbehagyott egy atomerőmű-építést. Az akkor még szovjet technológiával tervezett észak-lengyelországi Zarnowiec Atomerőmű projekt felfüggesztésében több minden közrejátszott, a Szovjetunió kelet-európai befolyásának megrendülése, a csernobili katasztrófa, illetve a forráshiány vélhetően egyaránt hozzájárult a döntéshez. Az első lengyel atomerőmű megépítésének újabb tervei sok évvel később vetültek fel ismét, amikor a kormányzat elfogadta a 2005-2025-ös energiastratégiát. Ez 2021-2022-es üzembe állítással számolt, szintén zarnowieci helyszínen, illetve az attól nem messze található Choczewóban.
A projekt 2009-ben kapott új lendületet, azonban az áramárak csökkenése és a 2011-es fukusimai baleset miatt ismét elhalasztották. A jelenlegi tervek 2029-2031-es indulással számolnak, a 2006-os megvalósítási tanulmányban összességében 11 500 megawattos kapacitás kiépítése szerepelt, azonban ebből előbb 6 GW lett, majd a korábbi Tusk-kormány végül egy jóval kisebb, 4500 megawattos kapacitásról döntött 2030-ig, amit idén szeptemberben Krzysztof Tchórzewski energiaügyi miniszter is megerősített – ez az ország áramtermelésének 10 százalékát biztosíthatja. A becsült költség 17,5 milliárd euró, amiből három blokkot terveznek. A projekt helyszínéről még nem született meg a végső döntés, azonban a korábban kiválasztott lehetséges három helyszín közül a Balti-tenger partján található Mielno kisvárosában 2012-ben tartott népszavazáson a helyiek 94 százaléka nem mondott az atomerőműre.
A lengyel kormány a belső forrásokból történő finanszírozás lehetőségeit mérlegeli – mondta a lengyel energiahivatal igazgatója szeptemberben egy parlamenti bizottsági meghallgatáson. A Rzeczpospolita szerint három forgatókönyv jöhet szóba a finanszírozást illetően. Az első esetben a nagy, állami tulajdonban lévő pénzintézetek kozorciuma állami garanciával biztosítaná a forrásokat; a második szcenárió kisebb állami tulajdonú bankok értékesítését kötné össze feltételként a potenciális vevő külföldi pénzintézet általi finanszírozással; végül a harmadik verzió döntően államkötvények kibocsátására épülne állítólag.
Csehország
A cseh kormány 2017 júniusában fogadott el nemzeti akciótervet a nukleáris energia hosszú távú jövőjéről. Ez a már működő temelíni és dukovany erőművek esetében legalább egy-egy új reaktor építésével számol, amelyekhez később további két egység járulhat.
A nukleáris energia iparban erős pozícióval rendelkező Csehország legnagyobb integrált villamos energia ipari vállalata, a CEZ 2011-ben kapta meg a feladatot, hogy két új egységgel bővítse a temelíni atomerőművet. A 8-12 milliárd eurós becsült költségű projektet azonban, amely – magyar párhuzam! – az ország történetében legdrágább beruházás lenne, 2014-ben felfüggesztették. Ahogyan egy iparági forrás a Financial Observernek fogalmazott, a 2014-es villamos energia árak mellett a projekt végrehajtása valószínűleg a csőddel fenyegette volna a kivitelező vállalatot.
Az utóbbi időben azonban a jelek szerint felélesztették a projektet. A korábbi lefújt tenderek után pedig a CEZ várhatóan 2018-ban ismét kiírja a közbeszerzést a dukovany erőmű tervezett két új (5. és 6.) blokkjára, később pedig a temelíni erőmű szintén két új (3. és 4.) egységére. A tendereken a legnagyobb valószínűséggel az EDF/Areva, illetve a Mitsubishi/Areva konzorcium, a Westinghouse, a China General Nuclear, a Roszatom és a Korea Hydro Nuclear Power indulhat a várakozások szerint. Az egységek darabonként 1200 MW körüli kapacitása alapján tehát összesen 6 GW nukleáris kapacitás telepítését koordinálhatja a CEZ, összességében 30 milliárd dolláros forrásigénnyel.
A projekt egyik legérdekesebb vetületét itt is a finanszírozás jelenti, és nem mondhatni, hogy e téren egyértelmű lenne a helyzet. A hétvégi csehországi választások után jó eséllyel a miniszterelnöki székbe ülő Andrej Babis milliárdos üzletember bővíteni kívánja a cseh nukleáris kapacitást, amihez megítélése szerint még külföldi forrást sem kell bevonnia az országnak. Szerinte a CEZ legalább a dukovany erőmű egyik új egységét képes lenne „könnyedén” saját erőből finanszírozni, miután állítása szerint jelenleg egész Európában a legjobb mérlegadatokkal rendelkezik. Jiri Havlicek ipari és kereskedelmi miniszter ezzel nem ért egyet, szerinte a CEZ kormányzati támogatás nélkül nem képes dollármilliárdokat invesztálni új nukleáris reaktorokba, az államot pedig mindössze olyan arányban vonná be a finanszírozásba, amely biztosítaná számára az irányítást. A jelenlegi kormány – amely 70 százalékos részesedéssel bír a CEZ-ben – hat potenciális befektetővel tárgyal a finanszírozás lehetséges módozatairól.
Temelin, 2011. április 6.
A Temelini Atomerõmû hûtõtornyai Dél-Csehországban. (MTI/EPA/Filip Singer)
Szlovákia
A régióban ez az egyetlen olyan ország, ahol az új egységek (3. és 4. blokk) építése már folyamatban van. A mohi atomerőmű két új blokkját a terv szerint 2018, illetve 2019 végén adják majd át, szemben ez eredetileg kijelölt 2013-as határidővel. A költségek az eredetileg tervezett 2,8 milliárd euróról gyakorlatilag megduplázódtak, és most már 5,4 milliárd eurós költségvetéssel számolnak. Az építkezés egyébként 1987-ben kezdődött, de a rendszerváltás miatt felfüggesztették és csak 2008-ban folytatták a munkálatokat, immár a 2006-ban a Szlovák Villamos Műveket (SE) 66 százalékban megszerző olasz Enel fővállalkozói vezetése alatt. Az Enel időközben eladta a Szlovák Villamos Művek 33 százalékát a cseh EPH csoportnak, és a maradék részesedését is értékesítené; emlékeztetőül: 2014-ben a magyar MVM csoport is jelezte érdeklődését a SE és az épülő blokkok üzemeltetése iránt.
A másik szlovákiai, bohunicei atomerőmű elsőnek átadott három reaktorát már lekapcsolták, miután elérték élettartamuk határát, jelenleg két, második generációs VVER-440/213 reaktor üzemel a komplexumban, amelyek kapacitását 2010-ben 440 MW-ról 505 MW-ra emelték; az egységeket várhatóan 2025-ig tartják üzemben. Az erőmű új reaktoregységgel való bővítéséről 2009-ben állapodott meg Robert Fico szlovák miniszterelnök és Jan Fischer cseh mininiszterelnök. A terv szerint az egység a szlovák nukleáris vállalat JAVYS és a CEZ partnerségében épülne fel, 600 és 1600 MW kapacitással. Korábbi értesülések szerint a lehetséges beszállítók a Mitsubishi, az Atomenergoprojekt, a Westinghouse és az Areva lehetnek. A CEZ 2013-ban azonban jelezte, kivonul a projektből, egyúttal a szlovák partnerével és a Roszatommal memorandumot írtak alá az orosz társaság esetleges beszállásáról, ami az egyik esélyt jelentheti a projekt megmentésére.
Mohi, 2011. május 4.
A Szlovák Elektromos Mûvek által közreadott kép, amelyen a mohi atomerõmû hûtõtornyai és az egykori Mohi falu temploma láthatók Nyugat-Szlovákiában 2011. május 4-én. A falut az atomerõmû építése miatt lerombolták, a területét Kálna községhez csatolták. (MTI/Enel/Szlovák Elektromos Mûvek/Gabriel Lipták)
Románia
A romániai cernavodai atomerőmű bővítése már 2007 óta tervben van, de a kiírt tendert 2009-ben szabálytalanságokra hivatkozva érvénytelenítették. A 2014-ben ismét kiírt tenderre egyedül a kínai CGN jelentkezett, bár a két, egyenként 706 megawattos már működő reaktor kanadai technológia. Noha 2015-ben a kínaiakkal a körülbelül 6 milliárd eurós finanszírozásról memorandumot írtak alá, a finanszírozásról azonban a hírek szerint még mindig nem döntöttek. A legutóbbi hírek szerint az erőmű tervezett bővítése kapcsán a román állami nukleáris energiatermelő vállalat, a Nuclearelectrica ismét tárgyalásokat folytat a kínai társasággal, miután már korábban megállapodtak a tervezéstől az üzemeltetésig terjedő fejlesztésről. A projekttel kapcsolatos előkészítő munka többszörös halasztás után idén szeptemberben indult újra, a beruházásról a végső döntést ez év végéig hozhatják meg román sajtóértesülések szerint.
Az erőmű két működő reaktorát 1996-ban és 2007-ben helyezték üzembe, és hamarosan időszerűvé válik üzemidejük meghosszabbítása is, amelynek költségei durván 1 milliárd euró körül alakulhatnak. Miután a Nuclearelectrica nem rendelkezik elegendő pénzügyi mozgástérrel az élettartam-hosszabbítás munkálataira, ennek finanszírozását a legutóbbi, idén nyári információk szerint az ország a tőkepiacokról, illetve hitelből fedezné.
Szlovénia
A közelmúltban 2043-ig meghosszabbított üzemidejű, szlovén-horvát közös tulajdonú krskói atomerőművet egy második nukleáris üzemmel bővítené a szlovén fél – jelentette idén szeptemberben a Vecernji List. Az atomerőmű által termelt villamos energián a két délszláv ország 50-50 százalékban osztozik jelenleg. Hivatalos információk egyelőre nem állnak rendelkezése a vélhetőleg igencsak kezdetleges állapotban lévő elképzelésekről, a szlovén felet a társaság irányításában képviselő Gen Energy ügyvezető igazgatója, Martin Novsak szerint egy 1200 MW-os blokkról lehet szó. A társaság az elmúlt években számos tanulmányt készített a témáról, ezek alapján pedig gazdaságilag életképesnek tartja a fejlesztést, amelynek költségeit 3,5-5 milliárd euróra becsülik. A horvát felet képviselő Croatian Electrical Company (HEP) álláspontja egyelőre nem ismert az ügyben.
Fehéroroszország
Fehéroroszország első atomerőművének építkezése a befejező szakaszához közeledik. Az erőműbe a Roszatom két VVER-1200 típusú reaktorát építik be, a reaktort a társaság zászlóshajó termékének tekinti. A technológia mellett a finanszírozási konstrukció is hasonló a paksihoz, Moszkva 10 milliárd dolláros hitelt nyújt Minszknek a beruházás 90 százalékos finanszírozásához, a belarusz államnak csak a fennmaradó 10 százalékot kell előteremtenie. Az erőmű üzemanyag-ellátását szintén kizárólag orosz forrásból fogják megoldani. A Minszktől mintegy 180 kilométerre északnyugatra épülő osztroveci erőmű első egysége a terv szerint 2019-ben, második egysége pedig egy évvel később üzembe áll. Amint arról korábban beszámoltunk, az építkezés 2013-as megkezdése óta a hírek szerint több kisebb-nagyobb technikai hiba és baleset történt.
Ukrajna
Ukrajnában ugyan nem tervezik új atomerőmű építését, azonban működő atomerőművei élettartamát 2030-ig meghosszabbítaná, illetve kapacitásukat is emelné – részben kieső szenes kapacitásai pótlására, aminek viszont az Oroszországtól való energiafüggés csökkentésének szándéka áll a hátterében. A számos gazdasági problémától sújtott Ukrajna négy, a szovjet időszakban épült atomerőművel rendelkezik, a 15 reaktor az ország villamos energia termelésének több mint 60 százalékát biztosítja. 6 reaktor már túl van tervezett szolgálati idején, ez a szám pedig 2020-ig 12-re fog emelkedni. A nagy tervekhez természetesen jókora finanszírozási igény társul, ám a geopolitikai kockázatokra tekintettel az ország nem tartozik a befektetők kedvencei közé, a költségvetés forrásai pedig ugyancsak korlátozottak, ezért az ország még keresi a lehetséges forrásokat.
Szerbia
Szerbia 2015-ig nem is építhetett volna atomerőművet az erre vonatkozó moratórium értelmében, és jelenleg sem ismertek erre vonatkozó konkrét tervek, azonban a szaksajtóban megjelentek alapján ez a helyzet a jövőben nagyot változhat. Igaz, a jelenleg elérhető kapacitásokat és a fogyasztási adatokat is figyelembe vevő vélemények szerint a projekteket a 2020-as, de akár a 2030-as évek előtt nem is lenne gazdaságos elindítani.
Forrás: portfolio.hu
