Újabb csővezeték építésének engedélyezéséért fordult Washingtonhoz a TransCanada

Share Button

Pogár Demeter, az MTI tudósítója jelenti:

A Keystone XL cs?vezetéket is kezdeményez?, calgaryi székhely? TransCanada cég pénteken közölte, hogy egy újabb vezeték megépítésének engedélyezését kérelmezte az amerikai kormánytól.

Az Upland elnevezés?, mintegy 320 kilométeres, napi 300 ezer hordós kapacitásúra tervezett cs?vezeték – amely mintegy 600 millió dollárba kerülne – az Észak-Dakota államban bányászott olajat szállítaná a kanadai Saskatchewan tartományban található elosztóhoz.

Ebb?l 70 ezer tonna jutna a TransCanada tervezett Energy East vezetékébe, amely 4800 kilométeren napi 1,1 millió hordó olajat szállítana a kanadai keleti parti finomítókba és kiköt?kbe. A tervek szerint 2020-ra megépül? Upland többi kapacitása más szállítórendszereket szolgálna ki.

Az amerikai törvények tiltják az olajkivitelt, ám a kormány az amerikai cégeknek általában megengedi a Kanadába irányuló szállításokat. A rendelkezésre álló legfrissebb adatok szerint az Egyesült Államok idén januárban 31 millió hordó olajat exportált Kanadába. Ez több mint a duplája a két évvel korábbi mennyiségnek.

A TransCanada Washingtonhoz szerdán intézett kérése azt jelzi, hogy a társaság a Keystone XL csaknem hétévesre nyúlt kálváriája ellenére sem mondott le a kanadai-amerikai határt átlép? vezetékek megépítésének gondolatától. Az országok közötti szállítórendszerek engedélyezésének el?készítésében illetékes amerikai külügyminisztérium 2008 szeptembere óta mérlegeli a Keystone ügyét.

A tárca a mérlegelés utolsó szakaszában tart, de közelebbr?l meghatározott határid?höz nem kell tartania magát. Az engedély ügyében Barack Obama amerikai elnöknek kell kimondania a dönt? szót. A késlekedést a hivatalos környezetvédelmi aggályok okozták.

Amennyiben elkészül, az albertai olajhomok-mez?kt?l a Mexikói-öbölben m?köd? finomítóiig vezet? Keystone XL teljes hossza 2700 kilométer lesz. Megépítése a számítások szerint 7,6 milliárd dollárba kerül. A vezeték kapacitása napi 830 ezer hordó lenne, és jelent?sen tovább csökkentené az Egyesült Államok függ?ségét a tengerentúli k?olajtól.

kpd kvb bzt

Forrás: MTI 2015. április 24., péntek 23:08