2017. március 25-én este egy órára ismét elsötétül egy sor nagyváros szerte a világon. Az egy órára vállalt sötétség jelkép, a kevesebb és hatékonyabb energiafogyasztásra hívja fel a figyelmet. A Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) is támogatja a kezdeményezést, de a Föld Órája akcióhoz bárki önként csatlakozhat.
Földünk melegszik. Szinte hónapról hónapra újabb globális melegrekordok dőlnek meg. A túlfogyasztás, a tartalékok felélése súlyos természeti és környezeti következményekkel jár, beleértve a globális éghajlatváltozást.
A magyarok védtelennek érzik magunkat a klímaváltozás hatásaival szemben
A magyarok nagy része látja, hogy komoly gond a klímaváltozás, tízből hét ember védtelennek érzi magát az éghajlatváltozás hatásaival szemben. Egy másik felmérés szerint az emberek érzik felelősségüket a klímaváltozásban. A válaszadók több mint kétharmada lenne hajlandó többet fizetni egy termékért vagy szolgáltatásért, ha ezáltal mérséklődnének a klímaváltozás jelentette kockázatok, és lassabban menne végbe a folyamat. Ugyanakkor ösztönző programok nélkül főként a jelentős anyagi ráfordítást nem igénylő eszközöket alkalmazzák.
Energiahatékonysági beruházásoknak kulcsszerepe van a klímaváltozás hatásainak enyhítésében
A klímaváltozást nagyban befolyásolják energiafogyasztási szokásaink. Az energiatakarékosság széleskörű ésszerű alkalmazása, és az energiahatékonyság ösztönzése – így az épületek energiahatékonyságának javítása is – hatékony és kézzel fogható eszköz az energiával kapcsolatos fenntartható fogyasztási és termelési szokások erősítésére, a kapcsolódó környezetterhelés, és különösen a károsanyag-kibocsátás csökkentésére.
Ahhoz azonban, hogy az energiahatékonyságban rejlő lehetőségeket minél jobban kihasználjuk, elengedhetetlen minden érintett társadalmi csoport, szervezet és intézmény szerepvállalásának növelése, állami és nemzetközi szinten is az együttműködés megerősítése, legyen szó szakpolitikai intézkedésekről, pénzügyi programokról, jogi szabályozókról vagy személetformálásról.
Bár Magyarországon is nyílik az olló a bruttó hazai termék növekedése és energiafogyasztás változása között (2010 és 2014 között 11 százalékkal csökkent az ország primerenergia felhasználása), uniós összehasonlításban a magyar gazdaság még nagymértékben energiaigényesnek számít. 2014-ben egységnyi GDP termeléséhez az uniós átlagnál 76 százalékkal több energiát kellett felhasználni[1].
A magyarok már felismerték: 920 ezer háztartás tervezi lakását energiahatékonnyá tenni a közeljövőben
A Magyar Energiahatékonysági Intézet 2016 év végi kutatása szerint a magyar háztartások 24 százaléka felismerte az energiahatékonysági beruházásokban rejlő rezsicsökkentés lehetőségét. 920 ezer háztartás szeretne a következő öt évben valamilyen energia-megtakarítással járó felújítást végezni azon a lakóházon, amelyikben él.
A felújítás akadálya az érintettek döntő többsége (84%) szerint a pénzhiány, az ösztönző támogatások szűkössége.
„Az energiahatékonyság a tudatos energiafelhasználás egyik első és legfontosabb lépése. A drágán előállított energiát még mindig pazarlóan használjuk. Az energiahatékonyság olyan láthatatlan erőforrás, amelynek fejlesztésével a mindenkori energiaáraktól függetlenül lehet csökkenteni a rezsiszámlákat. A magyarok átlagosan összkiadásuk több mint negyedét fordítják lakásfenntartásra és az energiaszámlák kiegyenlítésére, pedig a gáz és áram ára európai uniós összehasonlításban már nálunk az egyik legolcsóbb. Sajnos a magyar lakások több mint kétharmada energetikai felújításra szorul. Az ezredforduló óta alig javult a magyar háztartások egy négyzetméterre jutó fűtési energiafelhasználása.[2] A legolcsóbb, és a leginkább környezetbarát energia az, amit fel sem használunk – ezért is tartja jó kezdeményezésnek és remek jelképnek a MEHI az egy órára vállalt önkéntes sötétséget március 25-én este.” – mondta Szalai Gabriella, a MEHI vezetője.
Forrás: mehi.hu
