MIndjárt kiderül, mire kell egy növénynek egyszerre 27 darab napelem.
Napelem – egész pontosan 27 darab – pedig azért kell rá, hogy energiát tudjon el?állítani. És hogy azt tulajdonképpen minek? Hogy a tökéletesen környezetbarát külsej? telefontölt? (merthogy ez a fácska bizony az) m?ködésében is tökéletesen környezetbarát lehessen. A tervez?k gondoltak arra is, hogy a kis napelemfát egy – az eredetihez hasonló – edénybe tegyék, így a feltöltésre váró mobiltelefonnak is lesz helye. A fa alatt.
A bonsainak egyetlen nagy baja van, mégpedig az ára: 400 dollárért, vagyis több mint 80 ezer forintért lehet el?rendelni.
Székesfehérvár,
Mórb- A f?város mellett Fejér több települését is felkereste a napokban egy kínai delegáció. A testvértartomány vezet?i a partnerség lehet?ségeir?l tárgyaltak nálunk.
Hat tagú kínai delegáció látogatott szerdán a fehérvári megyeházára, a vendégek a testvérmegyét?l , Jilin tartományból érkeztek. A küldöttség hétf?n Dunaújvárosban járt (ott a f?iskola építgeti kínai kapcsolatait), majd Perkátára vezetett útjuk. Egyáltalán nem véletlenül: a Fejér megyei település 51 (!) éve tart fenn kapcsolatot Peking egyik el?városával, Huaxianggal. Kedden a Parlamentben a kínai nagykövet társaságábanL. Simon László országgy?lési képvisel? díszebéden fogadta a delegációt: ennek el?zménye, hogy a Fejér megyei honatya küldöttség tagjaként januárban járt Jilin tartományban és Huaxiangban. Székesfehérvár meglátogatása után a program szerdán Móron és Gárdonyban folytatódott.
– Jó el?jel és jó alap lehet az elkövetkez? évek együttm?ködéséhez a találkozók sora – mondta Vargha Tamás, a megyei közgy?lés elnöke, majd leszögezte: a fejl?d? magyar-kínai kapcsolatokban Fejér megye komoly szerepet szán magának: otthona lesz a megyét érint?, hazai és európai uniós forrásokra épül? fejlesztéspolitikai terveknek.
A kínai delegációt vezet? Yue Qingyon, Jilin Tartomány Népi Gy?lése Gazdasági és Pénzügyi Bizottságának elnöke két konkrétumot is megemlített a kapcsolatépítés lehet?ségei között. Els?sorban Mórnak lehet érdekes az, hogy Jilin a kínai autógyártás bölcs?je, s ez lehet?ség az autóipari együttm?ködés területén. A másik esély a szélenergia hasznosítása, hiszen a kínai testvértartományban van az óriási ázsiai ország egyik legnagyobb ilyen telepe.
Székesfehérvár, Mór (tt) – A f?város mellett Fejér több települését is felkereste a napokban egy kínai delegáció. A testvértartomány vezet?i a partnerség lehet?ségeir?l tárgyaltak nálunk.
forrás: dh-online.hu
Székesfehérvár,
Mórb- A f?város mellett Fejér több települését is felkereste a napokban egy kínai delegáció. A testvértartomány vezet?i a partnerség lehet?ségeir?l tárgyaltak nálunk.
Hat tagú kínai delegáció látogatott szerdán a fehérvári megyeházára, a vendégek a testvérmegyét?l , Jilin tartományból érkeztek. A küldöttség hétf?n Dunaújvárosban járt (ott a f?iskola építgeti kínai kapcsolatait), majd Perkátára vezetett útjuk. Egyáltalán nem véletlenül: a Fejér megyei település 51 (!) éve tart fenn kapcsolatot Peking egyik el?városával, Huaxianggal. Kedden a Parlamentben a kínai nagykövet társaságábanL. Simon László országgy?lési képvisel? díszebéden fogadta a delegációt: ennek el?zménye, hogy a Fejér megyei honatya küldöttség tagjaként januárban járt Jilin tartományban és Huaxiangban. Székesfehérvár meglátogatása után a program szerdán Móron és Gárdonyban folytatódott.
– Jó el?jel és jó alap lehet az elkövetkez? évek együttm?ködéséhez a találkozók sora – mondta Vargha Tamás, a megyei közgy?lés elnöke, majd leszögezte: a fejl?d? magyar-kínai kapcsolatokban Fejér megye komoly szerepet szán magának: otthona lesz a megyét érint?, hazai és európai uniós forrásokra épül? fejlesztéspolitikai terveknek.
A kínai delegációt vezet? Yue Qingyon, Jilin Tartomány Népi Gy?lése Gazdasági és Pénzügyi Bizottságának elnöke két konkrétumot is megemlített a kapcsolatépítés lehet?ségei között. Els?sorban Mórnak lehet érdekes az, hogy Jilin a kínai autógyártás bölcs?je, s ez lehet?ség az autóipari együttm?ködés területén. A másik esély a szélenergia hasznosítása, hiszen a kínai testvértartományban van az óriási ázsiai ország egyik legnagyobb ilyen telepe.
Székesfehérvár, Mór (tt) – A f?város mellett Fejér több települését is felkereste a napokban egy kínai delegáció. A testvértartomány vezet?i a partnerség lehet?ségeir?l tárgyaltak nálunk.
forrás: dh-online.hu
Székesfehérvár, Mórb- A f?város mellett Fejér több települését is felkereste a napokban egy kínai delegáció. A testvértartomány vezet?i a partnerség lehet?ségeir?l tárgyaltak nálunk.
Hat tagú kínai delegáció látogatott szerdán a fehérvári megyeházára, a vendégek a testvérmegyét?l , Jilin tartományból érkeztek. A küldöttség hétf?n Dunaújvárosban járt (ott a f?iskola építgeti kínai kapcsolatait), majd Perkátára vezetett útjuk. Egyáltalán nem véletlenül: a Fejér megyei település 51 (!) éve tart fenn kapcsolatot Peking egyik el?városával, Huaxianggal. Kedden a Parlamentben a kínai nagykövet társaságábanL. Simon László országgy?lési képvisel? díszebéden fogadta a delegációt: ennek el?zménye, hogy a Fejér megyei honatya küldöttség tagjaként januárban járt Jilin tartományban és Huaxiangban. Székesfehérvár meglátogatása után a program szerdán Móron és Gárdonyban folytatódott.
– Jó el?jel és jó alap lehet az elkövetkez? évek együttm?ködéséhez a találkozók sora – mondta Vargha Tamás, a megyei közgy?lés elnöke, majd leszögezte: a fejl?d? magyar-kínai kapcsolatokban Fejér megye komoly szerepet szán magának: otthona lesz a megyét érint?, hazai és európai uniós forrásokra épül? fejlesztéspolitikai terveknek.
A kínai delegációt vezet? Yue Qingyon, Jilin Tartomány Népi Gy?lése Gazdasági és Pénzügyi Bizottságának elnöke két konkrétumot is megemlített a kapcsolatépítés lehet?ségei között. Els?sorban Mórnak lehet érdekes az, hogy Jilin a kínai autógyártás bölcs?je, s ez lehet?ség az autóipari együttm?ködés területén. A másik esély a szélenergia hasznosítása, hiszen a kínai testvértartományban van az óriási ázsiai ország egyik legnagyobb ilyen telepe.
Székesfehérvár, Mór (tt) – A f?város mellett Fejér több települését is felkereste a napokban egy kínai delegáció. A testvértartomány vezet?i a partnerség lehet?ségeir?l tárgyaltak nálunk.
forrás: dh-online.hu
Teljes mértékben átáll 2050-re a szélb?l, vízb?l és napsugárzásból nyert megújuló energiákra a német államvasút, a Deutsche Bahn. Az intézkedés legf?bb oka: az utasok kérték. Ráadásul az északi-tengeri széler?m?vek áramát is a vasút hálózatát felhasználva szállítanák Dél-Németországba.
A Deutsche Bahn áramszükségletének egyötödét már most is megújuló forrásokból szerzi be, ám ezt az arányt 2014-ig 28 százalékra, 2050-ig pedig 100 százalékra kívánja emelni. „Utazóközönségünk kívánságára fokozatosan csökkentjük a nukleáris er?m?vekb?l származó energia részarányát a felhasználásban”, mondta Hans-Jürgen Witschke, a DB energiaágazati igazgatója, akinek ezzel a bejelentéssel sikerült überelnie az ország ambiciózus energiaterveit.
A németországi döntéshozók ugyanis több mint egy évtizede nagy hangsúlyt helyeznek a megújuló energia mind szélesebb kör? felhasználására, és a Fukusimában idén márciusban bekövetkezett nukleáris katasztrófa meger?sítette ezt a politikai fordulatot. Jelenleg az ország energiaportfóliójának 17 százalékát teszi ki a zöld energia, az arányt 2020-ig 35, 2050-ig pedig 80 százalékra kívánják emelni.
A vasút fels?vezetékeit felhasználnák a széler?m?vek áramának szállítására is
A japán atombaleset hatására nyolc nukleáris er?m?vet nyomban bezártak, további kilencet pedig 2022-ig számolnak fel az országban. Csakhogy a német ipar óriásai, a vasúttal egyetemben, a legnagyobb felhasználói voltak az olcsó nukleáris energiának. A kies? kapacitást a fogyasztók, jelesül az utazóközönség nyomására zöld forrásból pótolja a DB. A környezetvéd?knek nagyon tetszik az ötlet – már csak azért is, mert az évi 1,9 milliárd utast és 415 millió tonna árut szállító német államvasútnak évi 12 terawattóra (12 milliárd wattóra) a fogyasztása. Ez annyi, mint a 3,2 millió lakosú Berlin áramfelhasználása összesen, és a teljes német felhasználás 2 százalékát teszi ki. (Összevetésül: Magyarország éves áramfelhasználása 40 tWh)
A Berlint és Hamburgot összeköt?, óránként 300 kilométeres sebességgel robogó intercity-járat egyetlen út során 4800 kWh áramot igényel, ami megfelel egy négyf?s család éves energiaszükségletének. De még így is csak 46 gramm szén-dioxiddal terheli a környezetet kilométerenként, szemben egy átlagos autó 140 vagy egy repül? 180 grammjával.
A DB már tett néhány kísérletet a zöld energiaforrások kiaknázására, például a berlini f?pályaudvar tetejét napelemekkel borították be: az évi 160 ezer kWh a pályaudvar fogyasztásának 2 százalékát fedezi. A vonalak némelyike, így a Hamburg és Saarland közötti vasút már most is 100 százalékban megújuló energiával m?ködik.
„A környezetvédelem jelent?sége napról-napra n? a szállítási szektorban, valóságos megatrenddé vált. A megújuló energia kétségtelenül drágább, mint a hagyományos, de ésszer? energiamixszel kiegyensúlyozható az árkülönbség. Bízunk abban, hogy döntésünkkel el?nyre teszünk szert a piaci versenyben”, tette hozzá Witschke, aki példát is szeretne mutatni a versenytársaknak.
Céljai eléréséhez a DB két széler?m?vet építtetett Brandenburg mellett, és 1,3 milliárd eurós szerz?dést kötött a német energiavállalattal, amelynek értelmében az RWE évi 900 millió kWh energiát szolgáltat a vasút részére 14 vízier?m?b?l – ennyi elegend? volna negyedmillió háztartásnak. Ám a 15 évre szóló szerz?dés csak a DB energiaigényének nyolc százalékát teszi ki.
Részben ezért is adtak hangot egyes iparági elemz?k a kételkedésüknek. Szerintük az elgondolás csak akkor járhat sikerrel, ha sikerül meggy?zni az utasokat arról, hogy fizessenek többet a megújuló energián alapuló tiszta közlekedésért. Az Audi már most hajlandó ilyen presztízs-felárra, cserébe elmondhatja, hogy az amúgy nagyfogyasztású autókat környezetbarát módon juttatja a vev?ihez.
forrás: origo.hu
Vasúton szállítanák a megújuló energiát Németországban A környezetvéd?k hevesen tiltakoznak bármely új vezeték felállítása ellen, a lehetséges egészség- és természetkárosításra hivatkozva. A meglév? vasúti nagyfeszültség? vezetékrendszer azonban megfelel?nek látszik a célra, ráadásul 7800 kilométer hosszúságban hálózza be Németországot. Az áramszolgáltatáshoz meg kell er?síteni a rendszert, ami kilométerenként legalább 250 ezer eurós költséggel jár. Ám ez is alig a negyede az új rendszer kiépítésének. |
Teljes mértékben átáll 2050-re a szélb?l, vízb?l és napsugárzásból nyert megújuló energiákra a német államvasút, a Deutsche Bahn. Az intézkedés legf?bb oka: az utasok kérték. Ráadásul az északi-tengeri széler?m?vek áramát is a vasút hálózatát felhasználva szállítanák Dél-Németországba.
A Deutsche Bahn áramszükségletének egyötödét már most is megújuló forrásokból szerzi be, ám ezt az arányt 2014-ig 28 százalékra, 2050-ig pedig 100 százalékra kívánja emelni. „Utazóközönségünk kívánságára fokozatosan csökkentjük a nukleáris er?m?vekb?l származó energia részarányát a felhasználásban”, mondta Hans-Jürgen Witschke, a DB energiaágazati igazgatója, akinek ezzel a bejelentéssel sikerült überelnie az ország ambiciózus energiaterveit.
A németországi döntéshozók ugyanis több mint egy évtizede nagy hangsúlyt helyeznek a megújuló energia mind szélesebb kör? felhasználására, és a Fukusimában idén márciusban bekövetkezett nukleáris katasztrófa meger?sítette ezt a politikai fordulatot. Jelenleg az ország energiaportfóliójának 17 százalékát teszi ki a zöld energia, az arányt 2020-ig 35, 2050-ig pedig 80 százalékra kívánják emelni.
A vasút fels?vezetékeit felhasználnák a széler?m?vek áramának szállítására is
A japán atombaleset hatására nyolc nukleáris er?m?vet nyomban bezártak, további kilencet pedig 2022-ig számolnak fel az országban. Csakhogy a német ipar óriásai, a vasúttal egyetemben, a legnagyobb felhasználói voltak az olcsó nukleáris energiának. A kies? kapacitást a fogyasztók, jelesül az utazóközönség nyomására zöld forrásból pótolja a DB. A környezetvéd?knek nagyon tetszik az ötlet – már csak azért is, mert az évi 1,9 milliárd utast és 415 millió tonna árut szállító német államvasútnak évi 12 terawattóra (12 milliárd wattóra) a fogyasztása. Ez annyi, mint a 3,2 millió lakosú Berlin áramfelhasználása összesen, és a teljes német felhasználás 2 százalékát teszi ki. (Összevetésül: Magyarország éves áramfelhasználása 40 tWh)
A Berlint és Hamburgot összeköt?, óránként 300 kilométeres sebességgel robogó intercity-járat egyetlen út során 4800 kWh áramot igényel, ami megfelel egy négyf?s család éves energiaszükségletének. De még így is csak 46 gramm szén-dioxiddal terheli a környezetet kilométerenként, szemben egy átlagos autó 140 vagy egy repül? 180 grammjával.
A DB már tett néhány kísérletet a zöld energiaforrások kiaknázására, például a berlini f?pályaudvar tetejét napelemekkel borították be: az évi 160 ezer kWh a pályaudvar fogyasztásának 2 százalékát fedezi. A vonalak némelyike, így a Hamburg és Saarland közötti vasút már most is 100 százalékban megújuló energiával m?ködik.
„A környezetvédelem jelent?sége napról-napra n? a szállítási szektorban, valóságos megatrenddé vált. A megújuló energia kétségtelenül drágább, mint a hagyományos, de ésszer? energiamixszel kiegyensúlyozható az árkülönbség. Bízunk abban, hogy döntésünkkel el?nyre teszünk szert a piaci versenyben”, tette hozzá Witschke, aki példát is szeretne mutatni a versenytársaknak.
Céljai eléréséhez a DB két széler?m?vet építtetett Brandenburg mellett, és 1,3 milliárd eurós szerz?dést kötött a német energiavállalattal, amelynek értelmében az RWE évi 900 millió kWh energiát szolgáltat a vasút részére 14 vízier?m?b?l – ennyi elegend? volna negyedmillió háztartásnak. Ám a 15 évre szóló szerz?dés csak a DB energiaigényének nyolc százalékát teszi ki.
Részben ezért is adtak hangot egyes iparági elemz?k a kételkedésüknek. Szerintük az elgondolás csak akkor járhat sikerrel, ha sikerül meggy?zni az utasokat arról, hogy fizessenek többet a megújuló energián alapuló tiszta közlekedésért. Az Audi már most hajlandó ilyen presztízs-felárra, cserébe elmondhatja, hogy az amúgy nagyfogyasztású autókat környezetbarát módon juttatja a vev?ihez.
forrás: origo.hu
Vasúton szállítanák a megújuló energiát Németországban A környezetvéd?k hevesen tiltakoznak bármely új vezeték felállítása ellen, a lehetséges egészség- és természetkárosításra hivatkozva. A meglév? vasúti nagyfeszültség? vezetékrendszer azonban megfelel?nek látszik a célra, ráadásul 7800 kilométer hosszúságban hálózza be Németországot. Az áramszolgáltatáshoz meg kell er?síteni a rendszert, ami kilométerenként legalább 250 ezer eurós költséggel jár. Ám ez is alig a negyede az új rendszer kiépítésének. |
Az er?m? május óta teljes kapacitással m?ködik. A beruházásnak több el?nyét is élvezi a település.
Szombathelyr?l Ikervár felé haladva a település határában szembet?n? változás fogadja az érkez?t. Tavasz óta egy 17 toronyból álló széler?m?park m?ködik itt. A nagyszabású beruházást a szélenergiában világels? spanyol Iberdrola energiavállalat valósította meg, amely a világ 23 országában van jelen megújuló energiára épül? vállalkozásaival.
Ikervár szélcsatornában fekszik, az uralkodó szélirány északnyugati. Az építtet? cég közel két éven árt mérte a légmozgás irányát és sebességét a település körzetében, ez alapján döntöttek úgy, hogy érdemes belevágni a park létesítésébe. A vasi község más szempontból is ideális helyszínnek bizonyult.
Fehér Ferenc – polgármester, Ikervár
„Az is mérvadó volt, hogy itt m?ködik egy vízier?m?, amely beszolgáltatja az áramot az országos hálózatba, tehát kiépített vezeték van, ami a vépi állomáson keresztül az országos hálózatba termel. A széler?m?vesek oda tudták telepíteni az átvev? állomásukat, ahol a vízier?m? állomása épült.”
A kormány 2006-ban 330 mW kvótára írt ki pályázatot, ebb?l 34-et nyert el két cég, amelyet a spanyol befektet? kés?bb megvásárolt. Az egyeztetések már akkor elkezd?dtek az ikervári önkormányzattal. A képvisel?testület döntéseivel segítette az építkezést, többször is módosították a rendezési tervet is. A széltornyokat a régészeti feltárást és a l?szermentesítést követ?en 2010 telén állították fel. Idén márciusban fejez?dött be a próbaüzem, májustól pedig teljes kapacitással folyik a termelés. A 100 méter magas turbinák darabonként 2 mw áramot állítanak el?. A település több el?nyét is élvezi a beruházásnak.
Fehér Ferenc – polgármester, Ikervár
„Amikor felépítették ?ket, minden mezei utat felújítottak, ez nagy segítség volt a településnek, mert pénzünk nincs rá, de a karbantartásuk önkormányzati feladat. A másik, hogy a cég az ipar?zési adóját Ikervárnak fizeti. Ebb?l még nem láttunk ugyan pénzt, de idén már reményeink szerint folyik be, a töredék év ipar?zési adója. Bízunk benne, hogy ez lendít a falun, nagyon sokat jelent, hiszen nem kis pénzr?l van szó.”
A kis önkormányzatok is tudják, hogy a megújuló energiáé a jöv?, ennek fényében igyekeznek kihasználni az Európai Unió és a magyar állam által támogatott pályázatokat.
Fehér Ferenc – polgármester, Ikervár
„Egyre több lépést szándékozunk az irányba tenni, hogy intézményeinket megújuló energiára épül? berendezésekkel lássuk el. Most nyertünk pályázaton pénzt, amelyb?l a tornacsarnok világítását biztosítjuk napenergia segítségével.”
„860 ezer forintba kerül a tornacsarnok világítása évente, a projekt önrésze kétmillió 3-400 ezer forint, amit nekünk kell állnunk, és úgy számoltunk, hogy ez nekünk három év alatt megtérül, azután a tornacsarnok világítása ingyen lesz a községnek.”
Vas megyében a megújuló energiára épül? beruházások folytatása a cél. A térség adottságait kihasználva Szeleste, Hegyfalu és Gór körzetében egy 16 turbinából álló széler?m?park létesítését tervezik a jöv?ben.
forrás: tvszombathely.hu
Hatalmas turbinák fogják igába a szelet Ikervár határában. Az er?m? május óta teljes kapacitással m?ködik. A beruházásnak több el?nyét is élvezi a település.
Szombathelyr?l Ikervár felé haladva a település határában szembet?n? változás fogadja az érkez?t. Tavasz óta egy 17 toronyból álló széler?m?park m?ködik itt. A nagyszabású beruházást a szélenergiában világels? spanyol Iberdrola energiavállalat valósította meg, amely a világ 23 országában van jelen megújuló energiára épül? vállalkozásaival.
Ikervár szélcsatornában fekszik, az uralkodó szélirány északnyugati. Az építtet? cég közel két éven árt mérte a légmozgás irányát és sebességét a település körzetében, ez alapján döntöttek úgy, hogy érdemes belevágni a park létesítésébe. A vasi község más szempontból is ideális helyszínnek bizonyult.
Fehér Ferenc – polgármester, Ikervár
„Az is mérvadó volt, hogy itt m?ködik egy vízier?m?, amely beszolgáltatja az áramot az országos hálózatba, tehát kiépített vezeték van, ami a vépi állomáson keresztül az országos hálózatba termel. A széler?m?vesek oda tudták telepíteni az átvev? állomásukat, ahol a vízier?m? állomása épült.”
A kormány 2006-ban 330 mW kvótára írt ki pályázatot, ebb?l 34-et nyert el két cég, amelyet a spanyol befektet? kés?bb megvásárolt. Az egyeztetések már akkor elkezd?dtek az ikervári önkormányzattal. A képvisel?testület döntéseivel segítette az építkezést, többször is módosították a rendezési tervet is. A széltornyokat a régészeti feltárást és a l?szermentesítést követ?en 2010 telén állították fel. Idén márciusban fejez?dött be a próbaüzem, májustól pedig teljes kapacitással folyik a termelés. A 100 méter magas turbinák darabonként 2 mw áramot állítanak el?. A település több el?nyét is élvezi a beruházásnak.
Fehér Ferenc – polgármester, Ikervár
„Amikor felépítették ?ket, minden mezei utat felújítottak, ez nagy segítség volt a településnek, mert pénzünk nincs rá, de a karbantartásuk önkormányzati feladat. A másik, hogy a cég az ipar?zési adóját Ikervárnak fizeti. Ebb?l még nem láttunk ugyan pénzt, de idén már reményeink szerint folyik be, a töredék év ipar?zési adója. Bízunk benne, hogy ez lendít a falun, nagyon sokat jelent, hiszen nem kis pénzr?l van szó.”
A kis önkormányzatok is tudják, hogy a megújuló energiáé a jöv?, ennek fényében igyekeznek kihasználni az Európai Unió és a magyar állam által támogatott pályázatokat.
Fehér Ferenc – polgármester, Ikervár
„Egyre több lépést szándékozunk az irányba tenni, hogy intézményeinket megújuló energiára épül? berendezésekkel lássuk el. Most nyertünk pályázaton pénzt, amelyb?l a tornacsarnok világítását biztosítjuk napenergia segítségével.”
„860 ezer forintba kerül a tornacsarnok világítása évente, a projekt önrésze kétmillió 3-400 ezer forint, amit nekünk kell állnunk, és úgy számoltunk, hogy ez nekünk három év alatt megtérül, azután a tornacsarnok világítása ingyen lesz a községnek.”
Vas megyében a megújuló energiára épül? beruházások folytatása a cél. A térség adottságait kihasználva Szeleste, Hegyfalu és Gór körzetében egy 16 turbinából álló széler?m?park létesítését tervezik a jöv?ben.
forrás: tvszombathely.hu
Az er?m? május óta teljes kapacitással m?ködik. A beruházásnak több el?nyét is élvezi a település.
Szombathelyr?l Ikervár felé haladva a település határában szembet?n? változás fogadja az érkez?t. Tavasz óta egy 17 toronyból álló széler?m?park m?ködik itt. A nagyszabású beruházást a szélenergiában világels? spanyol Iberdrola energiavállalat valósította meg, amely a világ 23 országában van jelen megújuló energiára épül? vállalkozásaival.
Ikervár szélcsatornában fekszik, az uralkodó szélirány északnyugati. Az építtet? cég közel két éven árt mérte a légmozgás irányát és sebességét a település körzetében, ez alapján döntöttek úgy, hogy érdemes belevágni a park létesítésébe. A vasi község más szempontból is ideális helyszínnek bizonyult.
Fehér Ferenc – polgármester, Ikervár
„Az is mérvadó volt, hogy itt m?ködik egy vízier?m?, amely beszolgáltatja az áramot az országos hálózatba, tehát kiépített vezeték van, ami a vépi állomáson keresztül az országos hálózatba termel. A széler?m?vesek oda tudták telepíteni az átvev? állomásukat, ahol a vízier?m? állomása épült.”
A kormány 2006-ban 330 mW kvótára írt ki pályázatot, ebb?l 34-et nyert el két cég, amelyet a spanyol befektet? kés?bb megvásárolt. Az egyeztetések már akkor elkezd?dtek az ikervári önkormányzattal. A képvisel?testület döntéseivel segítette az építkezést, többször is módosították a rendezési tervet is. A széltornyokat a régészeti feltárást és a l?szermentesítést követ?en 2010 telén állították fel. Idén márciusban fejez?dött be a próbaüzem, májustól pedig teljes kapacitással folyik a termelés. A 100 méter magas turbinák darabonként 2 mw áramot állítanak el?. A település több el?nyét is élvezi a beruházásnak.
Fehér Ferenc – polgármester, Ikervár
„Amikor felépítették ?ket, minden mezei utat felújítottak, ez nagy segítség volt a településnek, mert pénzünk nincs rá, de a karbantartásuk önkormányzati feladat. A másik, hogy a cég az ipar?zési adóját Ikervárnak fizeti. Ebb?l még nem láttunk ugyan pénzt, de idén már reményeink szerint folyik be, a töredék év ipar?zési adója. Bízunk benne, hogy ez lendít a falun, nagyon sokat jelent, hiszen nem kis pénzr?l van szó.”
A kis önkormányzatok is tudják, hogy a megújuló energiáé a jöv?, ennek fényében igyekeznek kihasználni az Európai Unió és a magyar állam által támogatott pályázatokat.
Fehér Ferenc – polgármester, Ikervár
„Egyre több lépést szándékozunk az irányba tenni, hogy intézményeinket megújuló energiára épül? berendezésekkel lássuk el. Most nyertünk pályázaton pénzt, amelyb?l a tornacsarnok világítását biztosítjuk napenergia segítségével.”
„860 ezer forintba kerül a tornacsarnok világítása évente, a projekt önrésze kétmillió 3-400 ezer forint, amit nekünk kell állnunk, és úgy számoltunk, hogy ez nekünk három év alatt megtérül, azután a tornacsarnok világítása ingyen lesz a községnek.”
Vas megyében a megújuló energiára épül? beruházások folytatása a cél. A térség adottságait kihasználva Szeleste, Hegyfalu és Gór körzetében egy 16 turbinából álló széler?m?park létesítését tervezik a jöv?ben.
forrás: tvszombathely.hu
Hatalmas turbinák fogják igába a szelet Ikervár határában. Az er?m? május óta teljes kapacitással m?ködik. A beruházásnak több el?nyét is élvezi a település.
Szombathelyr?l Ikervár felé haladva a település határában szembet?n? változás fogadja az érkez?t. Tavasz óta egy 17 toronyból álló széler?m?park m?ködik itt. A nagyszabású beruházást a szélenergiában világels? spanyol Iberdrola energiavállalat valósította meg, amely a világ 23 országában van jelen megújuló energiára épül? vállalkozásaival.
Ikervár szélcsatornában fekszik, az uralkodó szélirány északnyugati. Az építtet? cég közel két éven árt mérte a légmozgás irányát és sebességét a település körzetében, ez alapján döntöttek úgy, hogy érdemes belevágni a park létesítésébe. A vasi község más szempontból is ideális helyszínnek bizonyult.
Fehér Ferenc – polgármester, Ikervár
„Az is mérvadó volt, hogy itt m?ködik egy vízier?m?, amely beszolgáltatja az áramot az országos hálózatba, tehát kiépített vezeték van, ami a vépi állomáson keresztül az országos hálózatba termel. A széler?m?vesek oda tudták telepíteni az átvev? állomásukat, ahol a vízier?m? állomása épült.”
A kormány 2006-ban 330 mW kvótára írt ki pályázatot, ebb?l 34-et nyert el két cég, amelyet a spanyol befektet? kés?bb megvásárolt. Az egyeztetések már akkor elkezd?dtek az ikervári önkormányzattal. A képvisel?testület döntéseivel segítette az építkezést, többször is módosították a rendezési tervet is. A széltornyokat a régészeti feltárást és a l?szermentesítést követ?en 2010 telén állították fel. Idén márciusban fejez?dött be a próbaüzem, májustól pedig teljes kapacitással folyik a termelés. A 100 méter magas turbinák darabonként 2 mw áramot állítanak el?. A település több el?nyét is élvezi a beruházásnak.
Fehér Ferenc – polgármester, Ikervár
„Amikor felépítették ?ket, minden mezei utat felújítottak, ez nagy segítség volt a településnek, mert pénzünk nincs rá, de a karbantartásuk önkormányzati feladat. A másik, hogy a cég az ipar?zési adóját Ikervárnak fizeti. Ebb?l még nem láttunk ugyan pénzt, de idén már reményeink szerint folyik be, a töredék év ipar?zési adója. Bízunk benne, hogy ez lendít a falun, nagyon sokat jelent, hiszen nem kis pénzr?l van szó.”
A kis önkormányzatok is tudják, hogy a megújuló energiáé a jöv?, ennek fényében igyekeznek kihasználni az Európai Unió és a magyar állam által támogatott pályázatokat.
Fehér Ferenc – polgármester, Ikervár
„Egyre több lépést szándékozunk az irányba tenni, hogy intézményeinket megújuló energiára épül? berendezésekkel lássuk el. Most nyertünk pályázaton pénzt, amelyb?l a tornacsarnok világítását biztosítjuk napenergia segítségével.”
„860 ezer forintba kerül a tornacsarnok világítása évente, a projekt önrésze kétmillió 3-400 ezer forint, amit nekünk kell állnunk, és úgy számoltunk, hogy ez nekünk három év alatt megtérül, azután a tornacsarnok világítása ingyen lesz a községnek.”
Vas megyében a megújuló energiára épül? beruházások folytatása a cél. A térség adottságait kihasználva Szeleste, Hegyfalu és Gór körzetében egy 16 turbinából álló széler?m?park létesítését tervezik a jöv?ben.
forrás: tvszombathely.hu
Székesfehérvár – Magyarországon kiaknázatlan a napenergia, pedig ma már minden elérhet? – derült ki az Energia Klub szerdai, hatalmas érdekl?déssel kísért konferenciáján.
A megyei kamara Energia Klubja szerdán a napkollektorok, napelemek felszerelése, tervezése, engedélyezése és az ezekhez kapcsolódó pályázatok kérdéseire kereste a választ. A szervez?k maguk is meglep?dtek, milyen sokan voltak kíváncsiak ezekre az információkra. Nem véletlenül, hiszen mint azt Radetzky Jen?, az FMKIK elnöke elmondta: nem csak a szükség teszi fontossá e témát, de a gazdasági válságból való kilábalás egyik f? eszköze is lehet a megújuló és alternatív energia, s ezt a gazdasági önkormányzat már korábban stratégiai célként határozta meg.
|
– Bármilyen nehézségek is vannak e téren, nem szabad csüggedni, mert ez a jöv? útja – hangsúlyozta Nagy István, az Energia Klub elnöke, a rendezvény házigazdája.
– Magyarországon ma minden adott lenne a napenergia kiaknázásához – mutatott rá Simon Tamás, az Energia Központ Nonprofit Kft. projektmenedzsere. Amíg nálunk évente 2100 a napsütéses órák száma, a németeknél csak 1700 körüli, de Bajorországban például mindenütt tele vannak a háztet?k napkollektorral vagy napelemmel – tette hozzá. Nálunk évente körülbelül 1300 kilowattóra (kwh) h?mennyiség érkezik négyzetméterenként, ennek túlnyomó részével azonban senki nem kezd semmit – példálózott a hazai energiahatékonysági és energiastatisztikai ügynökségi feladatokat ellátó és a kormányszervek számára energiahatékonysági- és megújuló energiahordozók terjedését szolgáló stratégia kialakításában, döntéshozatalok megalapozásában, valamint ezek megvalósításában és végrehajtásában való közrem?köd? szervezet szakembere.
– Magyarországon a szolár, azaz napenergiát nem célszer? f?tésre használni, mert a télire méretezett rendszerek a meleg nyarakon nagyon drága fölös kapacitást jelentenek. Pillanatnyilag az t?nik a legcélravezet?bbnek, ha a villamos-energia hálózatra dolgozik rá, majd kevésbé napos id?ben onnan visszanyeri az áramot. Hazánk 2020-ra a tavalyihoz képest tizenötszörösére kívánja növelni a napenergiával el?állított energiamennyiséget, s ehhez ma már minden technika és technológia adott. A különféle rendszerek fajlagos ára hasonló, hiszen a kisebb hatásfokú szerkezetekb?l nagyobb felület kell, a hatékonyabbak pedig jóval többe kerülnek – hangzott el délel?tt. Délután a napkollektor, napelem felszerelése házunkra, épületeinkre címmel Fehér János, a fehérvári Delta-F Kft. ügyvezet?je adott tájékoztatást, majd a hasonló témájú, jelenleg felfüggesztett, de figyelemre érdemes pályázatokról Szabó Sándor András, a FMKIK pályázati és innovációs tanácsadója tartott el?adást.
forrás: fmh.hu
|