Sok a kérd?jel az évek óta várt, és végre elkészült megújulókat támogató rendszer, a METÁR bevezetésénél, még az Európai Bizottság is kérhet módosításokat – derült ki a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont csütörtöki konferenciáján. A szélenergiás projektnél az egy megawatt alatti beruházások is kizárólag pályáztatással nyerhetnek támogatást.?
Végszavazás el?tt áll a megújuló energiaforrásokból el?állított villamos energia támogatás, a METÁR bevezetése. Az évek óta fel-felbukkanó keretrendszer javaslat, mely az érvényben lév? Kötelez? Átvételi Rendszert (KÁT) váltja/egészíti ki, végül uniós nyomásra jöhet létre. Egy irányelv szerint ugyanis 2017-t?l az új szisztéma szerint kell a megújuló termelést szabályozni. „Ha végre rábólint a parlament, akkor az Isten sem ment meg minket attól, hogy jöv? január elsejét?l elindítsuk” – mondta Szabó Zsolt fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felel?s államtitkár, Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (REKK) által a téma apropóján szervezett konferencián, csütörtökön.
Az új támogatási programokra vonatkozó alapfeltételek
- a támogatást a piaci áron felül fizetett felárként (prémium) kell nyújtani amennyiben a termel?k a közvetlenül a piacon értékesítik a villamos energiát
- a kedvezményezetteknek szokványos kiegyenlítési feladataik vannak, amennyiben vannak likvid, napon belüli piacok
- intézedéseket kell hozni annak biztosítására, hogy a termel?ket ne ösztönözze semmi arra, hogy negatívár esetén is termeljenek villamos energiát
- új támogatás csak versenyeztetés ajánlattételi (tendereztetés) eljárásban nyerhet? majd 2017-t?l
Forrás: NFM
Addig sok a tennivaló. Ha hétf?n el is fogadja a parlament, hátravan még egy bizottsági jóváhagyás, ami néhány szakért? szerint, nem biztos, hogy zökken?mentesen zajlik majd. A Bizottság az közösségi energiapolitikát centralizáló törekvései miatt meg kérhet módosításokat (s nem csak Magyarországtól). Emellett a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumnak kell rendeletet alkotnia, ami egyebek között a pályáztatás feltételeit határozza meg. Ezután következik a Magyar Energetikai és Közm?-szabályozási Hivatal (MEKH), a hatóság határozza meg, hogy mit es milyen mértékben támogat, ezt is külön rendeletben. Itt van a kutya elásva, a számok ugyanis itt derülnek ki, mondta Szabó.
Az id?zítés különösen lényeges. A megújulókba fektetni kívánók egy része már t?kön ül, alig várja, hogy pályázhasson. Korántsem biztos, hogy a minisztérium által vázolt menetrendet, mely szeptemberre (korábban nyárra) teszi a próbapályázatok indulását, tartani fogják. A MEKH illetékesei szerint a hivatal még nem kapott megfelel? anyagot a rendeletalkotásra, a pályázatás részletes kérdései nyitottak.
A MEKH által preferált kell? felkészülési id?t adó ütemezést és jó gyakorlatot alapul véve, legalább hatvan nappal korábban kellene információt adni a pályázatokról, ami azt jelenti, hogy Brüsszelnek augusztusban kellene elfogadnia az anyagot. Augusztusban azonban az uniós döntéshozás pihen.
A pályázók az ütemezés mellett más részletekre is kíváncsiak. Nem d?lt el a kiírás gyakorisága, kiszámíthatósága, hogy több kisebb vagy kevés nagyobb pályázatot érdemes meghirdetni, hogy a kiírási mennyiségeket és korlátokat el?re meghirdetik-e majd? Nem tudni, hogy milyen energiaforrásokat preferál majd az NFM. E kérdésben különösen változatos az egyes szerepl?k álláspontja. A REKK, aki több forgatókönyvet készített a lehetséges hatások kimutatására, a legjobb hatásokat egy technológia-semleges, illetve a piac által diktált verzióhoz társítja. Ellentétes véleményen van a szervezettel az MVM. Figyelembe véve az egyéb költségeket, melyek az egyes energiahordozókra rákerülnek, a gazdaságosság csökkenhet egy ilyen forgatókönyv esetén, mondta Szoboszlai Beáta, az MVM Stratégiai Tervezési Osztályának vezet?je utalva az egyes technológiai szempontokra, rendszer követelményekre. Érdemes elgondolkodni azon is, hogy a korábbi cselekvési tervvel megegyez? mixhez ragaszkodunk vagy módosítjuk, tette hozzá.
Mivel a METÁR életbe léptetésének legfontosabb apropója az ország által vállalt 2020-as célok elérése, a gyorsan üzembe helyezhet? rendszerek támogatása lenne célszer?. El?adásában Grabner Péter, a MEKH vezérigazgató-helyettese utalt a szélben és a napban rejl? lehet?ségre, s ez utóbbi térnyerésére. A szél ugyanakkor továbbra sem t?nik a hazai energiapolitika kedvencének. A széllel szembeni szigor megmarad, mondta Grabner, reflektálva arra, hogy a szeles projektnél az egy megawatt alatti beruházások is kizárólag pályáztatással nyerhetnek támogatást. Az új szabályozás alkotásánál két elvet tartottunk szem el?tt: hogy ne bántsuk a régi rendszereket, nekik a következ? 25 évben is termelniük kell, s hogy gazdaságilag azok kapjanak el?nyt, akiket saját energiapolitikánk es portfoliónk alapján preferálunk, mondta Szabó Zsolt. A széler?m?vek nem feltétlenül ez utóbbi kategóriába tartoznak, tartják a szakemberek.
Figyelmet kell fordítani a nem mainstream technológiákra is, mert a jöv?ben meghatározóvá válhatnak, mondta Szoboszlai. A társaság a hetekben hozta nyilvánosságra új, középtávú terveit, melyben komoly szerepet szánnak a megújulóknak. Az MVM kivitelez?ként kisebb er?m?veknél, demonstratív projekteket készítésekor közrem?ködik vagy projektek teljes kör? lebonyolítást is vállalja, mondta Szoboszlai.
METÁR-Pályázatok
Csak pályázat keretében kaphatnak támogatást:
1. az 1 MW-os és a feletti er?m?vek
- kivéve demonstrációs projekteket
- ha valamilyen technológiai újítást els?ként mutat be az EU-ban
2.Valamennyi széler?m?.
Az egyéb er?m?vekre nem kötelez? a tenderezés. A pályázatokon zöld prémiumra nyerhet? jogosultság. A pályázatokra kiírandó éves mennyiséget a fejlesztési miniszter állapítja meg rendeletben, a következ? 5 évre, éves bontásban. A pályázatok lebonyolítója a MEKH.
Forrás: MEKH
Felmerült, mi történik, ha valaki a meglév? rendszerben és a METÁR-ban is nyer támogatást, hogyan kombinálható a két rendszer. Erre úgy t?nik, már van válasz: az egyszer?bb menetrendkezelés és adminisztráció miatt ebben az esetben át kell lépnie a METÁR-ba, de nagyjából azonos, a támogatott KÁT-os átlagár mellett, mondta Bagi Attila, a MEKH munkatársa.
Érdemes mérlegelni, hogy mely cégeknek adunk támogatást (t?keer?seknek), aki végre is tudja hajtani, amire pályázott, mondta Szoboszlai. A be nem fejezett/meg nem valósult beruházások kockázatainak enyhítésére, megel?zésére Grabner biztosítékok (pl. teljesítési biztosíték a beruházás 5-10%-a) és szankciók bevezetését javasolta. Sok a tisztáznivaló a pályázatok értékelését illet?en is. El kell dönteni, hogy a nyertes ajánlatok milyen támogatott árat kapnak, mondta Grabner. Az általuk ajánlott árat (pay as bid) vagy a még elfogadott legdrágább ajánlati árat (piactisztító ár)? – f?zte hozzá a kérdést.
Szóba került a támogatások futamideje: a minisztérium által javasolt maximálisan húsz évet sokallta Németh István, az ING bank igazgatója. Németh szerint nemzetközi gyakorlatban példátlan az ilyen hosszú futamid?, s megkérd?jelezi a projekt megtérülését. Azért adható akár 20 évre támogatás, hogy ne növeljék a beruházók terheit, de minden projektet egyedileg kalkulálnak majd, mondta Palotai Zoltán, az NFM munkatársa.
Ami eldönti, a fenti felvetések közül melyik valósul meg az az, hogy az ország végül melyik uniós vállalását teljesíti majd: a 13%-os kötelez? vagy az önként vállalt 14,65%-os megújuló részarányt. El?bbi az EU-s beruházási támogatások hatékony szétosztása, a barna prémium bevezetése és egy távh? szabályozási reform segítségével viszonylag könnyen elérhet?, mondta Kaderják Péter, a REKK vezet?je. Ezen eszközök hatékony használata esetén nincs szükség árampiaci tenderre, tette hozzá. E forgatókönyvvel az árampiacon a megújuló támogatás költségei 10 %-kal csökkenhetnek jelenlegihez képest (50 Mrd HUF).
A 14,65%-os (vállalt) megújuló cél esetében a költséghatékony forgatókönyv esetében is jelent?skapacitások – 1000 MW körül – beszerzése szükséges árampiaci tenderen. Az árampiacon a megújuló támogatás költségei – forgatókönyvt?l függ?en – 70-120 Mrd HUF körül alakulhatnak.
