– A számtalan európai kereskedelmi egyezmény ellenére a gáz még nem vált olyan független árucikké, amelynek árát kizárólag a kereslet-kínálat határozná meg. Európában a gázárak fő mozgatója az olaj, ennek árváltozása nem érvényesül egy az egyben, de egyértelmű a szinkron. Ha drágul az olaj, vele megy a gáz, és ez fordítva is igaz. Úgy hiszem, a gáz mindaddig az olaj kisöccse marad, amíg az olajtermékek szerepelnek a módosított hosszú távú gázellátási szerződésekben. Bár az elemzők jelenleg is hangoztatják, hogy az olajár-indexálás elveszítette a létjogosultságát Európában, érdemes referenciaként egy pillantást vetni az International Gas Union 2016-os olajárjelentésére. Ha igaz volna az elemzők állítása, a kapcsolat az olajjal csak a gázkereskedők kiszámíthatatlan nosztalgiájának az eredménye volna.
– Az európai központok kiemelkedően alacsony árai alig fedezik a cseppfolyósítás költségeit, emiatt a kontinentális piacok kevésbé vonzók az iparág számára. 2015-ben 50 milliárd köbméter LNG érte el Európa partjait, nagyjából feleannyi, mint 2011-ben. Mivel tavaly 200 milliárd köbméterre nőtt a földrész visszagázosító kapacitása, e létesítmények kihasználtsága szörnyen alacsonnyá vált. Hiába van túlkínálat a piacon, és csökkent Európa idei első féléves LNG-importja az egy évvel korábbihoz képest, a behozatal növekedése csak akkor várható, ha emelkednek az árak is.
A Gazpromnál kiemelt figyelemmel kísérjük a következő évek LNG-projektjeit, és biztosak vagyunk benne, hogy meg tudjuk tartani piaci részesedésünket, amellyel jelenleg az európai szükséglet 30 százalékát fedezzük. A szakmában elismert ügynökségek egybehangzó előrejelzései alapján Európának – stagnáló szükséglet mellett – 2025-ig évi 101 milliárd, 2035-ig pedig évi 130 milliárd köbméter importtöbbletre lesz szüksége saját termelésének folyamatos csökkenése miatt.
Szergej Komlev szerint a Gazprom az ellátásbiztonság híve Fotó: Gazprom
Hogyan változik a Gazprom kereskedői gyakorlata az európai gázpiacon?
– A gázaukciók hatékony értékesítési megoldásnak bizonyultak, jól kiegészítik a hosszú távú szerződéseket az extra mennyiségek eladásánál, így nagyobb bevételeket generálnak. Gázunkat a vevők a 2016–17-es télen is elérhetik a németországi griefswaldi, gaspooli és az olbernhaui átvételi pontokon, de az ausztriai Baumgartenben és Arnoldsteinben is. Utóbbi kettő szolgálja majd ki a közép- és dél-európai vásárlókat.
Milyen előnyöket ígér az Északi Áramlat 2. megépítése?
– Az Északi Áramlat 2. rentábilis projekt. Ez a legrövidebb és legegyszerűbb útvonal a jamali forrástól Északnyugat-Európába, vagyis egy olyan régióba, amely a groningeni mezőn bevezetett korlátozások miatt a magas fűtőértékű gáz hiányával küzd. Egy tisztán gazdasági tényező is igazolja a projekt létjogosultságát, mégpedig a szállítási kockázatok minimalizálására való törekvés.
Ön szerint a hosszú távú vagy az aktuális piaci árak alapján kötött szerződések uralják a jövőben az európai gázpiacot?
– A Gazprom Export üzletpolitikájának gerincét mindig a hosszú távú szerződések fogják alkotni. Ebből ügyfeleink számos úton profitálnak, de az ellátásbiztonság szempontjából is fontos a gázszállítók hosszú távú elkötelezettsége.
Hol tart a Gazprom kínai gázexportjának előkészítése?
– Kína a globális árupiacok jelentős szereplője, ám a földgáz esetében ez eddig nem így volt, 2015-ben 61 milliárd köbméter gázt importáltak, az előrejelzések szerint 2025-re ez eléri a 90, 2035-re pedig a 165 milliárd köbmétert. Egyre nő a Kína ellátásáért folyó verseny is, itt a Gazpromnak hatalmas előnye van szibériai készletei földrajzi közelségéből fakadóan. A Szibéria Ereje vezeték már épül, a munkálatok időben be is fejeződnek. A Gazprom és kínai partnere, a CNPC már rögzítette a nyugati útvonal gázszállításainak alapfeltételeit, évi 30 milliárd köbméterig. Képviselőik a legutóbb már előzetes egyetértési megállapodást is aláírtak föld alatti gáztárolók kialakításáról és gázüzemű erőművek építéséről Kínában.
Forrás: vg.hu
