A megújulóenergetikai egységek létrehozása – amennyiben nem lakosság számára gyártott háztartási méretű kiserőművekről van szó – viszonylag nagy területet igényel. A helyspórolás egyik megszokott megoldása, amikor a fotovoltaikus egységeket épületek tetején helyezik el. A napelemes rendszerek létesítési és üzemeltetési költsége a technika fejlődésével folyamatosan csökken, ezért felhasználásuk is egyre gyakoribb. Ugyan időjárásfüggő (és ez esetben jellemzően napszakfüggő) energiatermelésről beszélünk, a fenntartható fejlődés egyik alapeleme egyre inkább a napenergia felhasználása lesz. Az olyan kihasználatlan területek, amelyek valamilyen okból más mezőgazdasági- ipari célokra használhatatlanok, kifejezetten alkalmasak a napelemek, vagy szélturbinák üzemeltetésére. Ezért lehet Csernobil romjaira napelemparkot építeni, vagy egy kaliforniai kisvárosból zöldenergiát termelő közösséget alakítani.
A radioactive sign hangs on barbed wire outside a café in Pripyat.
Vannak olyan területek, amelyek valamilyen oknál fogva nem hasznosíthatóak sem ipari, sem mezőgazdasági szempontból. Az ukrajnai atombaleset óta Csernobil és Pripjaty számos kitalált történetnek vagy meghökkentő dokumentumfilmnek szolgáltatott rémiszt? hátteret. A szellemvárosokat azonban most mégis, a fenntartható gondolkodásmódnak is eleget tév? területté alakíthatják. A másik véglet pedig, amikor egy lakóövezetet alakítanak zöldövezetté, lássuk, milyen sikerrel.
Több mint harminc évvel ezel?tt történt a világ eddigi legsúlyosabb atomkatasztrófája. 1986. április 26-án, hajnalban vegyi- és gázrobbanás következtében megsérült a csernobili atomer?m?. A Kijevt?l 130 kilométerre lév? reaktor négyes blokkja robbanások következtében súlyosan roncsolódott, a terület pedig sugárszennyezetté vált. A lakosság száma körülbelül 500 f?re csökkent a baleset óta. A 2600 négyzetkilométeres terület, azóta is alkalmatlan mind mez?gazdasági- vagy ipari termelésre, állattenyésztésre.
Ukrajna azonban – kínai beruházók bevonása mentén – egy megújulóenergetikai projekttel hasznossá tenné a nukleáris baleset sújtotta szellemvárosokat. A napelemparkok létesítése nagy területet igényel, így a kihasználatlan terület hasznossá válhat azáltal, hogy egy 6 négyzetkilométeres részt fotovoltaikus berendezésekkel t?zdelnének tele. Az egy gigawattos napelemes energiatermel? egység mellé még további 0,4 gigawattnyi megújuló-kapacitást létesítenek, habár ennek pontos technológiája még nem tisztázott. A rendelkezésre álló kiaknázatlan terület nagysága mellett annak fekvése is kedvez a fotovoltaikus rendszerek létesítésének, ugyanis Csernobil napsütéses óráinak száma hasonló Dél-Németországéhoz, ahol az utóbbi évek során jelent?s mérték? napelemes kapacitást hoztak létre.
Megvásárolt szellemváros Kalifornia közepén
Gerald Freeman fejéb?l harminc évvel ezel?tt pattant ki az ötlet, hogy létrehoz egy olyan várost, amely túlnyomóan megújuló energiaforrások felhasználásával elégíti ki energiaigényét. A szépségpötty a megvalósítás orcáján az, hogy egy virágzó kisváros helyett, egy szellemváros lett a projekt megvalósításának helyszíne. A korábban aranybányászként dolgozó Gerald megvásárolt egy olyan sivatagi városkát, amely teljesen elhagyatottá vált és ott valósította meg tervét. A Las Vegastól körülbelül 50 kilométerre délre található Nipton napelemes rendszerrel, szélturbinákkal és biomasszával „m?ködik”. A fejlesztés célja így eléggé kérdéses, mindenesetre a 81 éves úriember jelenleg egy olyan megoldáson töri a fejét, amellyel hidrogént állíthat el? energiatermelés és tárolás céljából. És ki tudja, egy napon talán a városka is újra felvirágzik az olcsó energiaáraknak köszönhet?en.
Az els? lépéseket mindenesetre megtették: Freeman úr és felesége, Roxanne, nemrégiben újra megnyitotta a „város” kisboltját és hoteljét, lehet?vé téve ezzel az arra téved? turistáknak, stopposoknak és bányászoknak, hogy egy ilyen kellemes kaliforniai szellemvárosban találjanak nyugalmat utazásuk során.
Forrás: chikansplanet.blog.hu
