A közmédiában, de különösen az interneten térdig gázolunk mostanság az olyan címekben, hogy „Betiltják a szilárdtüzelést!”, meg „Vége a konvektoroknak!”. Tízmillió magyar fejbe nem fogunk világosságot hozni, de néhány olvasót talán megnyugtatunk.
Gázkonvektorok
A gázüzemű lokális fűtőberendezésekre vonatkozó, 2015-ben hatályba lépett 1186/2015/EU és a 1188/2015/EU rendeletekben foglalt követelmények egy lépésben szigorodnak 2018. január elsején, azaz cirka egy év múlva. 2018. január elsejétől tehát a Magyarországon igen nagy számban használt gázkonvektorokra (3,3 millió darab van használatban) nemcsak a fokozott energiahatékonysági, címkézési, de a szigorúbb NOx-kibocsátási feltételek is életbe lépnek, természetesen csak az újonnan, főleg a készülékcserék céljából forgalomba hozott berendezések esetében.
Az előírások közül az NOx-kibocsátásra vonatkozó 130 mg/kWh előírást lesz a legnehezebb a gyártóknak teljesíteniük, mert többek között a nyugati gázégő-gyártóknak is az álláspontja, hogy ezt a feltételt a gázkonvektorokban szinte általánosan használt rozsdamentes lemez-égőcsövekkel nem lehet teljesíteni. De a fejlesztések haladnak, és biztos, hogy lesz 2018-tól is olyan gázkonvektor, amit meg lehet vásárolni és be lehet építeni. Bár azt még nem tudjuk, hogy lesznek-e ebben a termékkörben is a 2015. szeptember 26-ai gázkazános váltáshoz hasonlóan átmeneti nemzeti szabályok, azaz hogy forgalomba hozni, vásárolni, beépíteni vagy beüzemelni nem lehet majd attól az időponttól a régi készülékeket. Reméljük, mihamarabb kiderül…
Szilárdtüzelésű berendezések
2017. április 1-én lép hatályba a max. 70 kW mért hőteljesítményű szilárd tüzelésű kazánokra és az ilyen kazánokat tartalmazó rendszerekre vonatkozó energia-címkézést előíró rendelet. A jogszabály néhány, így a kizárólag meleg ivóvíz biztosítására, a levegő melegítésére használt és a nem fás biomasszával működő kazánok kivételével, egyetemesen érvényes lesz.
2020-tól szigorodnak a legfeljebb 500 kW mért hőteljesítményű központi fűtést kiszolgáló szilárdtüzelésű kazánok, 2022-től a legfeljebb 50 kW névleges hőteljesítményű egyedi helyiségfűtő berendezések környezettudatos tervezésére vonatkozó forgalombahozatali és használatbavételi követelmények is.
Ennek értelmében a nyitott égésterű, szilárdtüzelésű egyedi helyiségfűtő berendezések szezonális helyiségfűtési hatásfoka nem lehet 30%-nál kisebb, zárt égésterű berendezések szezonális helyiségfűtési hatásfoka nem lehet 65%-nál, pellettel működő berendezések esetén 79%-nál kisebb.
Az új rendelet szigorú követelményeket támaszt a kibocsátott por (PM-kibocsátás) mennyiségére, a kibocsátott gáznemű szerves vegyületek mennyiségére, a kibocsátott szén-monoxid mennyiségére és a kibocsátott nitrogén-oxidok mennyiségére is. Nyitott égésterű berendezések esetén a PM kibocsátás 50 mg/m³-nél, zárt égésterű berendezések esetén 40 mg/m³-nél, pelletté préselt faanyaggal működő egyedi helyiségfűtő berendezések esetén 20 mg/m³-nél nem lehet nagyobb. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy csak ún. öko-tűzterek lesznek engedélyezhetőek 2020-tól központi fűtést kiszolgáló kazánok, 2022-től egyedi helyiségfűtő berendezések (szilárdtüzelésű kályhák) esetén.
A gyakorlatban mindez: a szigorítások érvénybe lépése után az eddigi 30-40 ezer forintért megvásárolt kályhánk vagy a 100-150 ezerért beszerzett kazánunk több százezres tétellé változik.
Levegőminőség
De hogy mit ér ez a gyakorlatban, azt az ellenőrzések döntik el. Ma sem lehet(ne) autógumit, szemetet égetni, mégis sokan megteszik. Ezt a megyei kormányhivataloknak kellene ellenőrizniük, amelyek az illegális égetésekkel kapcsolatos eljárásokat lefolytató járási hivatalok feletti szakmai kontrollt látják el.
Sajnos az ellenőrzés gyerekcipőben jár, bár elhangzott ígéret a felügyelő minisztérium részéről, hogy szigorítják az eljárásokat. Meglátjuk.
Forrás: VGF szaklap
