Magyarország klímastratégiájában kiemelt cél, hogy 1990-hez képest 2030-ra 40 százalékkal csökkenjen az üvegházhatású gáz kibocsátása, és 90 százalékban karbonmentes legyen hazánk áramtermelése. Ennek érdekében a kormány elsősorban a nukleáris és a napenergiára épít.
„Az atomenergia azontúl, hogy megbízható technológiáról beszélünk, amely Magyarországon bevált, fontos szempont, hogy zéró kibocsátású, tehát nincs szén-dioxid-kibocsátás, amivel terheli a környezetet. A mostani klímacélokat, az unió céljait nézve ez fontos szempont, éppen ezért választotta már évekkel ezelőtt a kormány, hogy a jövőbeni egyik fejlesztendő terület, energia-előállító terület, az atomenergia” – mondta Scherer Zsolt, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal szóvivője az M1 Kék bolygó című műsorában.
A megújuló energiaforrások egyre nagyobb teret nyernek
Ehhez zárkózik fel a 12 százalékos megújuló energia. Még alacsony a megújuló energia aránya, de ha az elmúlt évek tendenciáit nézzük, akkor kiviláglik, hogy részaránya rohamosan nő, elsősorban a naperőművek terjednek – tette hozzá.
A magyarországi megújuló villamosenergia-termelés élén a biomasszából előállított áram áll. Ez a megújulókon belül 48 százalékot tesz ki. Bár kismértékben, de évente csökkenő tendenciát mutat, ezzel szemben
a napenergiából származó termelés aránya folyamatosan növekszik,
2018-ban a megújuló energiatermelés 17 százalékát adta.
„Azt gondoljuk, hogy Magyarország a napenergia hasznosításának szempontjából jóval jobb adottságokkal rendelkezik, mint a szélenergia terén, és alapvetően a napenergia, a geotermikus energia és a biomassza a megújuló energiaforrás, amely nagy mennyiségben áll rendelkezésre, és költséghatékonyan tudjuk kihasználni” – mondta Kaderják Péter energia- és klímapolitikáért felelős államtitkár.
A geometrikus energia kiaknázása jövőbeli lehetőség
Tavaly év végén zárult le az első, úgynevezett megújulóenergia-támogatási tender, ahol projektfejlesztők versenyezhettek, hogy ki valósíthat meg a jövőben megújulóenergia-alapú beruházásokat.
„Nagyon-nagyon sok jelentkező volt, döntően napelemes projektekkel jelentkeztek, és a szabályozott régi, támogatott árhoz képest 30 százalékkal olcsóbban hajlandók megújuló áramot termelni azok a projektek, amelyek nyernek ezen a tenderen, úgyhogy ez is jelzi azt, hogy érdemes erre fókuszálni” – tette hozzá az államtitkár.
Míg 2016-ban a napenergiából származó bruttó villamosenergia-termelés 244 gigawatt volt, ez a szám
2018-ra több mint duplájára, 607 gigawattra nőtt.
Ha az összteljesítményt nézzük, a tavaly év végi 726 megawattos érték 2019. június 30-ra elérte az 1,1 gigawattot. Ebből a háztartási méretű erőművek kapacitása 388,5 megawatt.
„Az elmúlt években, ha megnézzük 2014 és 2018 között a naperőművi termelői kapacitást, látjuk, hogy megnégyszereződött. Az a stratégiai irány, ami oly sokszor elhangzik a döntéshozók részéről, az nem egy-két éves, hanem hosszú évek eredménye. Természetesen fontos a geotermia is, amiben még rengeteg potenciál van, szerintem ebben az irányban Magyarországnak még rengeteg lehetősége van” – hangsúlyozta Scherer Zsolt.
Forrás: hirado.hu