A hagyományos rendszerekhez képest most még magasabb költségek, a bankképességi akadályok, valamint a hosszabb távú üzemeltetési és karbantartási tapasztalatok hiánya miatt a nagy fejlesztők mindeddig tartózkodóak voltak a technológiával szemben. Mivel a speciális kihívásokkal is járó fejlesztések a földre telepített napelemes rendszerekéhez képest jóval később indultak el, ezért a világon telepített néhány GW kapacitás egyelőre töredéke a szárazföldi rendszerekének. Ez azonban változóban van.
A következő néhány évben globális fellendülés jöhet az úszó napelemes létesítmények globális piacán a Fitch Solutions szerint, melynek elemzői úgy vélik, az elkövetkező öt évben csaknem 10 GW új úszó naperőmű kapacitást telepítenek. Napjainkban már több mint 60 országban folynak ilyen beruházások.
Egy részben a Világbank-csoport által publikált 2018-as jelentés szerint a globális úszó naperőmű potenciál a legkonzervatívabb becsléssel is meghaladja a 400 GW-ot, ami a világon 2020 végéig összesen telepített naperőmű kapacitás mintegy 57 százalékának felel meg. Az úszó fotovoltaikus technológia (FPV – floating solar PV) fő piacait elsősorban az ázsiai országok jelenthetik, de máshol, így Európában is a telepítések felfutását prognosztizálják. És a technológia hamarosan Magyarországon is megjelenhet:
AZ ELMÚLT HÁROM ÉVBEN ITTHON TÖBB MINT 700 MW BEÉPÍTETT NAPERŐMŰ-KAPACITÁST FEJLESZTŐ SOLSERVICES KFT.-NÉL MÁR VIZSGÁLJÁK AZ IPARI TAVAK NAPERŐMŰ-TELEPÍTÉSRE VALÓ HASZNOSÍTÁSI LEHETŐSÉGÉT IS, ÉS AZ ÚJ TECHNOLÓGIÁT SZERETNÉK MAGYARORSZÁGON IS MEGHONOSÍTANI – DERÜLT KI FARKAS GÁBOR, A TÁRSASÁG ÜGYVEZETŐJÉNEK PORTFOLIO RÉSZÉRE ADOTT INTERJÚJÁBÓL.
Magyarországon több száz olyan mesterséges tó található, amely elvileg alkalmas lehet úszó naperőmű telepítésére, azonban bizonyos szabályozási kérdésekre még választ kell adni.
A víz- és földhiányt is enyhítheti
A világ első úszó naperőművét – kísérleti jelleggel – 2007-ben telepítették Japánban, majd a következő évben Kaliforniában megvalósult az első kereskedelmi célú projekt is 175 kW teljesítménnyel. A tulajdonos két ok miatt döntött az FPV mellett: el akarta kerülni a földterület használatát, és csökkenteni kívánta a víz párolgását. E két érv terjedésüknek is fő hajtóereje lehet, a víz hűtőhatása miatt a szárazföldi társaikénál nagyobb hatékonyságukon túl. Az FPV mellett más szempontok is szólnak: a magas népsűrűségű, a kevés alkalmas sík területtel rendelkező országok mellett azon államok számára is optimális választást jelenthet, ahol az agrár célú földhasználat korlátozza a naperőmű telepítésére elérhető területek nagyságát.
Forrás/bővebben: portfolio.hu
