Azzal, hogy a kormány friss döntése miatt közel ötödével mérsékli a stratégiai gázkészlet mértékét, arányaiban csökken az ipari fogyasztók áramdíjában a gázkészletezés díja is, de ezen felül is megvizsgálja a kormány, hogy mi a mozgástere a magánszektor által fizetett tarifaelemek terén – mondta el a Portfolio kérdésére Steiner Attila egy pénteki sajtóbeszélgetésen. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium körforgásos gazdaság fejlesztéséért, energia- és klímapolitikáért felelős államtitkár a tájékoztatón hangsúlyosan beszélt arról, hogy a jelentős piaci áremelkedés mellett is fenntartott lakossági rezsicsökkentés havonta átlagosan 32 ezer forintnyi megtakarítást jelent a családoknak és további havi 4-12 ezer forintnyi kiadás megtakarítását tudná elérni a kormány akkor, ha az ETS-rendszer Brüsszelben tervezett kibővítését meg tudja akadályozni a V4-ek együttműködésével. Az eseményen elhangzott, hogy hétfőn jelenti be a tárca a családok tízezrei által várt lakossági napelemes és fűtéskorszerűsítési pályázat végső szabályrendszerét. Erről bővebben külön cikkünkben írtunk.
Lakossági rezsiköltségek és az ETS kibővítésének terhei
Steiner Attila rövid prezentációjában rámutatott arra, hogy egy év alatt a gázár mintegy 400%-kal, a villamosenergia ára mintegy 80-100%-kal emelkedett Európában, és közben a CO2-kvóta ára is jelentősen emelkedett. Ezek alapján megállapította, hogy
nagyon nagy a nyomás az energetikai szektoron jelenleg egész Európában,
és egyre több tagállam lép elsősorban a lakossági fogyasztók megvédése érdekében.
Felhívta a figyelmet arra, hogy ezzel együtt továbbra is Magyarországon (Budapesten) a legalacsonyabb a gáz és a villany lakossági ára egész Európában (áram ára most 10,63 eurócent/kWh, földgázé 2,87 eurócent/kWh) és
HA PIACI ÁRAKAT KELLENE FIZETNIE A LAKOSSÁGNAK, AKKOR HAVONTA ÁTLAGOSAN 32 EZER FORINTTAL NŐNE EGY CSALÁD REZSISZÁMLÁJA.
Orbán Viktor kormányfő ma reggel a Kossuth Rádióban már elmondott üzeneteit megismételve Steiner Attila rámutatott: jelenleg Bécsben, vagy Berlinben kétszer-háromszor magasabb a villany és a gáz ára, mint Budapesten, a svédek a budapesti gázár nyolcszorosát fizetik.
Steiner is elmondta, hogy a kormány meglátása szerint az Európai Bizottságnak van felelőssége a most kialakult helyzetben, mert az európai hagyományos energiatermelést intenzíven leépíti a klímavédelemre hivatkozva és közben a gáz- és árampiac átmenet nélküli liberalizációját szorgalmazza, valamint a CO2-kvóta rendszer (ETS) kiterjesztését akarja elérni a közúti közlekedésre és a lakosságra a nagy szennyezők (multik) helyett.
Megjegyezte: az, hogy a Bizottság az otthoni gáztüzeléssel járó kibocsátásáért, illetve a hagyományos hajtásláncú gépjárművekre plusz terheket akar kiróni (az ETS rendszer ezen szektorokra kiterjesztésével), havonta 4-12 ezer forinttal is megemelkednének a családok kiadásai. Amint azt Orbán Viktor reggel már jelezte: a V4-ekkel megállapodtak abban, hogy az ETS-re rendszer kiterjesztésének ilyen irányú terveit nem fogják támogatni Brüsszelben a jövő heti EU-csúcson.
Sokan panaszkodnak, vizsgálódik a kormány az ipari tarifaelemeknél
Steiner Attila kérdésünkre úgy fogalmazott: még elemzik azt, hogy az Európai Bizottság szerdán közzétett intézkedési eszközcsomagjából egyáltalán milyen lehetőségekkel éljen a kormány a vállalkozási szektorban.
Arra a kérdésünkre, hogy a hírek szerint egyre több cégnél súlyos nehézségeket okoznak az elszálló áram- és gázárak, így az energiakereskedők már mondtak fel ellátási szerződéseket, ezért tervez-e valamilyen árakat ellensúlyozó intézkedést a kormány, úgy reagált: „versenypiaci feltételek vannak a nagyfogyasztók körében”, és a magánszektori szereplők által kötött gáz- és áramszerződésekről nincs is adatbázisa a kormánynak, ezért tájékozódniuk kell, hogy pontosan mi a helyzet.
Forrás/bővebben: portfolio.hu
