Magyarország előrehaladást ért el energiapolitikai intézkedések bevezetésével bizonyos szektorokban a legutóbbi, 2011-es vizsgálat óta – állapítja meg a Nemzetközi Energiaügynökség csütörtökön Budapesten bemutatott jelentése. A dokumentum szerint több, az előző jelentésben megfogalmazott kulcsfontosságú ajánlás került végrehajtásra – különösen az energiabiztonság és az ellátás rugalmasságának javítására, illetve az új paksi blokkok szerepének tisztázására vonatkozó javaslatok. Ezzel együtt a szervezet figyelmeztet: bizonyos energiapolitikai intézkedések hosszabb távon kockázatot jelenthetnek az energiaszektorra. Az IEA számos területen lát további teendőket, így szerinte a kormánynak meg kellene szüntetnie a hatósági árszabályozást; magasabb megújuló energia célszámokat kellene kitűznie, a biomassza helyett más megújuló energiaforrásokra fókuszálva; konkrét akciótervekre kellene fordítania a Nemzeti Energiastratégia prioritásait; valamint biztosítania kellene a Paksi Atomerőmű bővítése EU-elveknek megfelelő gördülékeny végrehajtását.
Elvenné Orbán egyik fő fegyverét a Nemzetközi Energiaügynökség
Bár a 2012-ben elfogadott 2030-as magyar Nemzeti Energiastratégia (NES 2030) kétségkívül fontos lépést jelentett az ország hosszú távú energiapolitikájának kialakításában, és világos víziót fogalmaz meg a szektor számára, ugyanakkor nagy munkát kell még elvégezni e téren – kezdi Magyarországra vonatkozó 2017-es elemzése vezetői összefoglalóját a Nemzetközi Energiaügynökség.
A szervezet ugyan elismeri az elért eredményeket, ám leszögezi:
A stratégiában rögzített kiemelt célok lefordítása konkrét intézkedésekre, illetve a felelősségi körök akciótervek formájában történő kiosztása továbbra is várat magára – fogalmaz az IEA, amely szerint az intézkedések folyamatát monitorozó és értékelő független eljárás bevezetése szintén elengedhetetlen a Nemzeti Energiastratégia sikeres megvalósítása érdekében.
A jelentés főbb ajánlásai, amelyek szerint Magyarország kormányának
- akciótervekre és végrehajtási intézkedésekre kellene fordítania a Nemzeti Energiastratégia prioritásait, világos felelősségi köröket és határidőket, valamint egy integrált és hatékony implementációs mechanizmust is meghatározva;
- tiszta és transzparems programot kellene fejlesztenie a kiskereskedelmi piac teljes liberalizációjának végrehajtására, amelynek a hatóságilag meghatározott végfelhasználói árak megszüntetését is magába kellene foglalnia;
- jóval magasabb energiahatékonysági célszámokat kellene vállalnia a szélesebb energiapolitikai célok – energiabiztonság, megfizethetőség és fenntarthatóság – támogatása érdekében;
- világos stratégiát kellene alkotnia a szükséges erőművi kapacitás biztosítása érdekében, az energiabiztonságra is tekintettel;
- biztosítania kellene, hogy a Paksi Atomerőmű bővítési projektje mindenben konzisztens az Európai Unió elveivel és szabályaival; ahogyan a projekt zökkenőmentes végrehajtását is.
Monopolhelyzetbe hozta magát az állam
Az egyes területeket vizsgálva az IEA megállapítja,
A piaci erő ilyen fokú konszolidációja pedig valószínűleg visszahat az energiaszektor befektetési klímájának alakulására és a kiskereskedelmi szektorban folyó versenyre is. A külföldi tulajdonú vállalatok távozása a magyar energiaszektorból közvetlenül összefügg a szabályozott üzleti tevékenységből származó profitok eróziójával, és fokozta a rezsicsökkentéből fakadó szabályozói bizonytalanságokat is. A lakossági rezsicsökkentés költségeit a kormányzat részben az ipari fogyasztók magasabb tarifái révén keresztfinanszírozta – szögezi le az IEA az OECD 2016-os jelentésére hivatkozva.
A jelentés elismeri, hogy a rezsicsökkentés fokozta a háztartások vásárlóerejét, a szolgáltatók azonban jelentős plusz terheket kaptak a nyakukba.
– hívják fel a kormány figyelmét.
Szabad és nyitott
A magyar kormány az elmúlt évtizedben egy sor adót vetett ki a szektorra, amelyek bonyolították az adórendszert, bizonytalanságot teremtettek a befektetőknek és gyengítették a befektetői klímát – fogalmaz az IEA, azt is megemlítve ugyanakkor, hogy az elmúlt években a legtöbb különadót kivezették.
– emlékeztetett az 1993-ben rögzített alapvető elvre az IEA, amely azt ajánlja, hogy a kormány törekedjen ezen elvek alkalmazására energiapolitikájában, és hogy vizsgálja a piaci alapú mechanizmusok alkalmazásának lehetőségeit az energiaszektorban.
Merhetnénk nagyobbat is álmodni
Magyarország üvegházgáz-kibocsátása jelentősen visszaesett az elmúlt évtizedekben, nem csak az ipari szektorban bekövetkezett változásoknak, de a célzott kormányzati intézkedéseknek is köszönhetően – szól a hazai energiapolitika klímahatásairól a Nemzetközi Energiaügynökség. A második Nemzeti Klímaváltozási Stratégia, amely idén kerül a parlament elé, egy sor, a Párizsi Klímaegyezmény céljait szolgáló intézkedést tartalmaz, amely egyezményt Magyarország egyébként egyik első európai uniós országként ratifikálta.
– szögezik le.
Az EU 2030-as Klíma és Energia Keretegyezmény a jelenleginél nagyobb mértékűkibocsátáscsökkentési elvárást helyez kilátásba Magyarország számára, különösen a szállítási ágazatban. Az olyan új programok, mint az elektromos autók elterjedését elősegíteni hivatott Jedlik Ányos Terv vagy a közösségi közlekedés terén tapasztalható fejlemények magukban hordozzák a további kibocsátáscsökkentés lehetőségét, azonban az ezt a célt szolgáló intézkedéseknek prioritást kell élvezniük a közúti szállítási ágazatban – javasolja a szervezet.
Ehhez hasonlóan, az IEA az energiahatékonyság tekintetében is úgy véli, a jelenleginél jóval ambiciózusabb célokat is megfogalmazhatna Magyarország. A Nemzeti Energiahatékonysági Akcióterv felülvizsgálata folyamatban van, ez pedig a szervezet szerint ideális alkalmat jelent erre. Mindemellett például az adatgyűjtést és -elemzést, valamint a felügyelői monitoringot javítani kell; a kormányzatnak emellett ajánlott kidolgoznia az energiaauditorok minősítését szolgáló eljárást is, ahogyan a kkv-kat az energiaaauditok teljesítésére bátorító további programokat is.
Bezavar a rezsicsökkentés
Noha az energiahatékonyság terén is jelentős előrelépés történt a lakossági (ingatlan) szektorban, azonban a mesterségesen alacsonyan tartott energiaárak akadályozhatjákezt a fejlődést – szögezik le. (A rezsicsökkentés az energiahatékonysági szempontból támogatandó távfűtés versenyképességét is kedvezőtlenül befolyásolja a Nemzetközi Energiaügynökség szerint.) Az energiamegtakarítást ösztönző további lépések megtételére megvan tehát a potenciál, ahogyan arra is, hogy szigorúbb követelményeket állapítsanak meg az új épületekre. A meglévő épületállomány ugyancsak nagy lehetőségeket rejt még az energiahatékonyság javítása terén – állítja az IEA.
A megújuló energiaforrások kapcsán a jelentés dicsérve az elmúlt években elért fejlődést, szintén további teendőket lát.
A 2017 elején bevezetett új támogatási rendszer, a METÁR e tekintetben hasznosnak bizonyulhat, számos részlet maradt ugyanakkor az IEA szerint, amely tisztázásra szorul. Például, nyilvánosságra kellene hozni a befektetői szempontokra is tekintettel a MAVIR hazai hálózatüzemeltető által elkészített, és a MEKH által elfogadott hálózatfejlesztési tervet.
Aggályos dominancia
Az energiabiztonság érdekében tett számos intézkedés – így a határkeresztező összeköttetések, vagyis az interkonnektor kapacitások vagy a HUPX áramtőzsde fejlesztése érdemben javította a helyzetet az IEA szerint.
A földgáz területén Magyarország elsősorban az infrastruktúra fejlesztésével (pl. magyar-román és magyar-horvát interkonnektorok fejlesztése) jelentősen javítani tudta az ellátásbiztonságot. Az ország emellett a regionális gázpiac megszervezésében is vezető szerepet tölt be – ismeri el a jelentés. A 2006-os és 2009-es ukrán-orosz gázkrízist követően Magyarország az európai országok közül az egyik legátfogóbb energiabiztonsági intézkedési politikát hajtotta végre, amelynek köszönhetően hatalmas gáztároló kapacitással rendelkezik, különösen a piac méretéhez képest- emelik ki.
A jelentés szerint ugyanakkor az állami MVM csoport folytatódó dominanciája továbbra is okot ad az aggodalomra. Ami pedig az elérhető erőművi kapacitások várható alakulását illeti, az IEA szerint a következő évtizedben – versenyképtelenségük és koruk miatt a termelésből kieső erőművek miatt a nem hatékony hazai termelés és a folytatódó importfüggőség valószínűsége emelkedik.
Forrás: portfolio.hu
